Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Harag és tiltakozás fogadta Európa-szerte Trump Jeruzsálem-bejelentését

Ez a cikk több mint 7 éves.

Több, mint egy hete tart a folyamatos tiltakozás Európa és Ázsia fővárosaiban az ellen, hogy Donald J. Trump amerikai elnök bejelentette, hivatalosan is izraeli fővárosnak ismeri el Jeruzsálemet. A palesztinok jogaiért kiálló tüntetők szombaton megtöltötték a párizsi Place de la Republique-ot, Londonban és Berlinben pedig az amerikai nagykövetség előtt demonstráltak. Brüsszelben ugyancsak tüntetés fogadta az izraeli miniszterelnök európai látogatását.

Párizs

A Palesztina Jeruzsálemen belül fennálló, nemzetközileg is elismert jogaiért meghirdetett szombati nagygyűlést a francia palesztinpárti és baloldali szervezetek Benyamin Netanjahu izraeli miniszterelnök párizsi látogatása elé időzítették.

A köztársaság terén felvonuló, több ezer demonstráló világossá tette, szerintük Emmanuel Macron francia elnök Izrael „háborús bűntársává” vált azzal, hogy ebben a kiélezett helyzetben is fogadta a zsidó állam kormányfőjét.

A közhangulatra reagálva Macron elnök a tüntetések estéjén azt ígérte, ő és Recep Tayyip Erdogan török elnök közösen megkísérlik rábírni Trumpot, fontolja meg döntése visszavonását. Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter pedig az állami televízióban azt közölte, „a nemzetközi jogba ütközőnek” tartja az Egyesült Államok egyoldalú, Izrael-barát kijelentését.

Párizsban mentek ki a legtöbben tüntetni szombaton (videó: Euronews)

Brüsszel

A belga és európai uniós főváros Brüsszelben is százak tiltakoztak Jeruzsálem megosztott izraeli-palesztin státuszának gyakorlati, amerikai felmondása ellen. Az izraeli miniszterelnököt az utcán egy hatalmas „A háborús bűnösök nem szívesen látott vendégek” feliratú molinó fogadta, a szervező palesztin-belga egyesület pedig közölte, főleg a látogatás időzítése volt vérforraló számukra, hiszen egy ilyen felháborító washingtoni lépés szerintük évtizedekkel veti vissza a közel-keleti békefolyamatot. A belgiumi tiltakozók arra is felhívták a figyelmet, az izraeli rezsim katonái eddig hozzávetőleg 1,2 millió eurónyi fejlesztést romboltak le, amit Brüsszel a palesztin területeken valósított meg.

Federica Mogherini, az EU külügyekért felelős biztosa korábban azt nyilatkozta, az Unió egységesen elítéli Trump egyoldalú lépését. Nyilatkozatának hitelességét nagyban rontotta azonban, hogy a szélsőjobboldali cseh elnök Milos Zeman, már bejelentette, az USA-hoz és a Fülöp Szigetekhez hasonlóan, egy korábbi döntés értelmében ők is Jeruzsálembe költöztetnék nagykövetségüket. Orbán Viktor magyar miniszterelnök pártjának EP képviselői pedig múlt héten megvétózták az Európai Parlamentben egy éles hangú elítélő nyilatkozat elfogadását az izraeli kormány és Donald Trump ellen.

Netanjahu a vele Orbán Viktorhoz hasonlóan nagyon barátságos litván kormány meghívásának apropóján Brüsszelbe is ellátogatott, ahol az alkalmat kihasználva egyeztetett az Európai Unió fő képviselőivel is a Jeruzsálemmel kapcsolatos helyzetről. Az izraeli miniszterelnököt azonban itt is tüntetők várták.

Berlin

Péntek óta Berlinben is rendszeresek a helyi palesztin közösségek és arab csoportok által szervezett tiltakozások. Az első, pénteki demonstráción körülbelül ezren tiltakoztak az Egyesült Államok nagykövetsége előtt. A tüntetésnek a szervezők vetettek idő előtt véget, miután résztvevők izraeli zászlókat gyújtottak fel, és feltűntek a terroristaszervezetként nyilvántartott Hamász és Fatah jelképei is. Péntek estétől kezdve a hétvége folyamán több alkalommal alakultak ki demonstrációk, vasárnap este 2500-an gyülekeztek Berlin Neukülln városrészében, ahol a menet résztvevői két izraeli zászlót is felgyújtottak. Az incidensek miatt már összesen több mint 20 tüntetőt vettek őrizetbe.

Németországban különösen érzékeny téma az Izraelhez fűződő viszony, és ennek megfelelően Michael Müller, Berlin főpolgármestere és a kormány számos tagja – szociáldemokrata és kereszténydemokrata politikusok egyaránt – nyilvánosan ítélték el a zászlóégetéseket.

Angela Merkel kancellár szóvivője útján üzente a tiltakozóknak, hogy a szólás és a gyülekezés szabadsága nem ok a zsidók elleni gyűlölet kifejezésére és az erőszakra való felbujtásra. „Szégyellnivaló, hogy német utcákon ilyen nyíltan jelenik meg a zsidógyűlölet.” A szóvivő azt is hozzátette, hogy kormánya továbbra sem ért egyet az amerikai elnök döntésével, miszerint Jeruzsálemet Izrael fővárosaként ismeri el.

Tüntetés kedden a WashingtonPlatzon, a szerző felvétele

A kedd délutáni tüntetés előtt a rendőrség külön kérte a szervezőket, hogy kerüljék el a korábbihoz hasonló atrocitásokat, és arra is felhívták a figyelmet, hogy ha ez mégsem így lenne, a tüntetést fel is oszlathatják. A tüntetést eredetileg újfent az USA nagykövetségéhez tervezték, végül azonban a Főpályaudvar mögötti Washington téren tartották meg, mivel az eredeti helyszín közel esik a Brandenburgi kapuhoz, ahol néhány órával később éppen gyújtott hanukiát Michael Müller főpolgármester.

A tüntetést szervező Németországi Palesztinok Csoportjának közleménye arra hívja fel a figyelmet, hogy Kelet-Jeruzsálem izraeli megszállása a nemzetközi jogba és számos többoldalú egyezménybe ütközik. Jeruzsálem Izrael fővárosaként való elismerése pedig azon túl, hogy erodálja a nemzetközi intézmények tiszteletét, szabad kezet ad Izraelnek Kelet-Jeruzsálem további bekebelezéséhez, és a Nyugati part további demográfiai átalakításához, ami a közlemény szerint a palesztinok megsemmisülésével fenyeget.

A tüntetésen kevesebben jelentek meg, mint a pénteki gyűlésen, és zászlóégetésre, vagy más súlyosabb rendbontásra nem került sor. A rendőrség három tüntetőt állított elő, kettejüket azért, mert az ujjukkal „Isis-jelet mutattak”.

Tüntetés kedden a WashingtonPlatzon, a szerző felvétele

A Németországi Zsidók Központi Bizottsága a gyülekezési jog további szigorítását is felvetette: azt szeretnék, ha a jogszabályok lehetővé tennék, hogy az Izrael-ellenes tüntetésekre ne is kerülhessen sor, avagy könnyedén fel lehessen oszlatni.

A Reuters beszámolója kihangsúlyozta, a Jeruzsálem izraeli fővárossá nyilvánítása elleni palesztin lázadás nem kizárólagos muszlim ügy. A helyi szír keresztény egyház vezetője például úgy nyilatkozott, „Muszlimok és keresztények együtt lépnek fel” a döntés ellen, hiszen „Jeruzsálem a közös szent városunk” ezért szimbolikus izraeli kisajátítása számukra is elképzelhetetlen.

(Al Jazeera/Reuters/Euronews/Tagesspiegel/rbb24/Mérce)