A Nemzetközi Kampány a Nukleáris Fegyverek Eltörléséért (ICAN) nevű atomfegyver-ellenes mozgalom szervezői vehették át ma Oslóban a Béke nobel-díjat. A 468, világszerte működő civil szervezetből álló kampány nagy szerepet játszott abban, hogy idén júliusban 123 ország aláírásával életbe lépett egy nukleáris fegyvereket tiltó ENSZ egyezmény.
A Norvég Nobel-bizottság október 6-án ítélte oda a díjat az ICAN-nak. Döntését azzal indokolta, hogy a szervezet felhívja a figyelmet az atomfegyverek használatának emberiséget érintő következményeire, és hogy elévülhetetlen érdemei vannak az első olyan egyezmény tető alá hozásában, ami tiltja az atomfegyverek használatát.
A bizottság az idén július 7-én születő, a nukleáris fegyverek tiltásáról szóló egyezményre utal, amihez eddig 123 ország csatlakozott.
Az egyezményt aláíró országok azt vállalták, hogy nem fejlesztenek, tesztelnek, építenek nukleáris fegyvereket, nem fenyegetnek a használatukkal, és nem is engedélyezik, hogy a területükön atomfegyvereket tartsanak.
Az USA és a többi atomhatalom, valamint szövetségeseik nagy része bojkottálta az egyezményt megelőző tárgyalásokat, és a csatlakozók között sem találjuk meg őket (így a NATO-n kívüli Írországon és Ausztrián kívül egyik európai országot, tehát Magyarországot sem). Rájuk nem is vonatkozik a nemzeközi tiltás. Ugyanakkor az ICAN igazgatója, Beatrice Fihn szerint az egyezmény nyomást gyakorol az atomhatalmakra is, és az életbe lépése után már nehezebb igazolni az atomfegyverek használatát. A díj odaítélése után Fihn arról is beszélt, hogy több korábbi ENSZ-egyezmény, így a taposóaknák betiltásáról szóló is annak ellenére érte el célját, hogy kulcsállamok nem csatlakoztak hozzá.
A nem-szignáló atomhatalmak jellemzően az 1968 óta életben lévő Atomsorompó egyezményre hivatkoznak, ami az atomfegyverek terjedését próbálja meg megakadályozni az 5 eredeti atomhatalmon – USA, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország és Kína – túlra. (Ma már további 4 állam, India, Pakisztán, Izrael, és újabban Észak-Korea is rendelkezik atomfegyverekkel.)
A Nobel-bizottság szerint ma – tekintve Észak-Korea fegyverkezését, vagy azt, hogy Trump az egyezményhez amúgy csatlakozó iráni atom-alku felmondásával fenyegetőzik – nagyobb a veszélye egy atomháborúnak, mint jó ideje.
A békedíj odaítélése tehát egy felhívás is arra, hogy az atomállamok is komoly tárgyalásokba kezdjenek és fokozatosan megsemmisítsék a 15.000 atomfegyvert, amit összesen birtokolnak.
Oslóban, a délutáni Nobel-ceremónián az ICAN nevében felszólaló Fihn az atomhatalmakat egyenként szólította fel, hogy csatlakozzanak az egyezményhez. Ahogy fogalmazott,
„Ennek a mozgalomnak sok kritikusa azt mondja, hogy irracionálisak vagyunk, idealisták, akik nem veszik tekintetbe a valóságot. Hogy az atomfegyverekkel rendelkező országok soha nem fogják feladnia a fegyvereiket.
Pedig mi képviseljük az egyetlen racionális választást. Azokat képviseljük, akik nem hajlandóak elfogadni, hogy a nukleáris fegyverek velünk maradnak, azokat, akik nem hajlandóak a sorsukat néhány sornyi nukleáris kódra bízni.
A mi valóságunk az egyetlen lehetőség. Az alternatíva elképzelhetetlen. A nukleáris fegyverek történetének egyszer vége fog szakadni, és rajtunk múlik, hogyan lesz a vége.
Vagy a nukleáris fegyvereknek lesz vége, vagy nekünk.”
A díjátadón Fihn mellett a kampány részéről Setsuko Thurlow is felszólalt, aki hibakusha-ként állt fel a színpadra. Ezt a szót a japánok azokra az emberekre használják, akik radioaktív sugárzást kaptak 1945-ben, Hiroshima és Nagaszaki bombázásától, de túlélték a támadást. Thurlow 13 éves volt Hiroshima bombázásakor, amiben a családja és 351 iskolatársa halt meg. Furlow arról beszélt, hogy a nukleáris fegyverek nem naggyá tesznek egy nemzetet, hanem a legsötétebb pusztulásba taszítják.
Az ICAN-t 2007-ben alapították, és már több mint 100 ország civil szervezetei csatlakoztak hozzá, ma 468 szervezet vesz részt a munkában. A szervezet nem csak államokra gyakorol nyomást,
2012-ben például „Ne pénzeld a bombát” címen indítottak kampányt. Ennek során többb száz banknál, nyugdíj- és biztosítási alapnál próbálták elérni, hogy atomfegyvereket gyártó vállalatokba fektessenek.
Az ICAN Nobel-díja érdekében többek közt a Dalai Láma, Ai Wei Wei, Herbie Hancock és Yoko Ono is szót emelt.
(Al Jazeera, Guardian, nobelprize.org)
