Az Eurobarométer  közölt egy közvélemény-kutatást a korrupció világnapjához kapcsolódóan, amiben a tagállamok polgárainak korrupcióhoz való viszonyát vizsgálták. Magyar szempontból sok érdekességet rejtenek a táblázatok.

A felmérésből rögtön ki is derül, hogy a magyarok fogadják el a leginkább azt a gyakorlatot, hogy a közigazgatásban ajándékot, pénzt vagy szívességet adunk az ügyintézésért cserébe. Mind a három témakörben az élen végeztünk a 27 tagállam közül.

Persze azoknak az aránya, aki ezt teljesen elfogadhatónak tartják, így is csak 10, 3 illetve 11 százalék. De míg a magyarok többsége teljesen elfogadhatatlannak tartja, hogy mondjuk pénzt adjunk, azt már a többség szerint oké, ha szívességgel, vagy ajándékkal gyorsítjuk a saját ügyintézésünket.

Hogy mekkora a baj, azt jól mutatja, hogy a három kérdésben mekkora a különbség az EU átlag, és a magyar számok között. Arra a kérdésre, hogy mennyire tartjuk elfogadhatónak a közigazgatásban vagy közszolgáltatásokért cserébe a csúszópénzadást, a magyarok 43%-azt válaszolta, hogy valamilyen módon elfogadhatónak tartja, míg az EU átlagának csak 14%-a véli így. Az ajándék adás esetében ez a két szám 60% illetve 21%, a szívesség adásánál a magyarok 59%-a, míg az EU teljes lakosságának csak 21%-a tartja elfogadhatónak a korrupció valamilyen formáját.

A kutatás azt is bemutatja, milyen változás állt be ezekben a számokban 2013-hoz képest. Itt se kapunk nagyon jó híreket.

Bár a korrupciót a közigazgatásban és a közszolgáltatásoknál teljesen elutasítok száma icipicit nőtt, de sokkal nagyobb növekedést tapasztalhatunk abban, hogy hányan tartják a korrupciót teljes mértékben korrekt eszközként számon.

Összehasonlításképp, Szlovákiában például mind a három témakörben drasztikusan csökkent a korrupciót teljesen elfogadhatónak tartók száma, és nagyot nőtt a korrupciót elutasítók száma.

Több adatsor is mutatja azt, hogy mit gondolunk a korrupcióról úgy általában. Az EU-ban a litvánok után nálunk gondolják a legkevesebben (a lakosság 34%-a), hogy a korrupció teljességgel elfogadhatatlan. Ellenben csak a 9. helyen vagyunk abban a tekintetben, hogy mennyire tartjuk széleskörű próblémának a korrupciót. Nálunk „csak” 86 százalék tartja annak. Itt az EU problémáit jól mutatja, hogy a tagállamok lakosságának 68 százaléka problémának tartja a korrupció elterjedettségét.

Dobogósak vagyunk abban a kérdésben is, hogy gondoljuk, nőtt-e a korrupció problémája az országban vagy csökkent. A magyarok 58 százaléka szerint romlott az elmúlt években a korrupciós helyzet, és csupán 4 százalék szerint javult. Ebben a mutatóban csak Ciprus és Spanyolország előz meg minket.

A kutatás szerint egyébként

az európai polgárok a politikai pártok és állami döntéshozók között látják a legtöbb korrupt személyt. Bár az elmúlt 4 évben mindkét szám csökkent, de még így is az EU lakosságának többsége gondolja azt, hogy ebben a két pozíciókörben tapasztalható a leginkább korrupció.

Ezután jönnek az állami közbeszerzések kiosztói és az építési hatóságok vezetői. 10-ből 4 európai korruptnak véli a magánvállalatokat, és 10-ből 3 szerint korrupt a pénzügyi szektor, a bankok vezetői, illetve a különböző állami hatóságok ellenőrei. Az egészségügyi szektort, a rendőrséget és a vámhatóságot már csak az uniós lakosság 30%-a tartja korrupcióval fertőzött területnek.

Érdemes kiemelni, hogy Magyarországon az uniós átlaghoz képest az egészségügyi rendszer korruptabbnak (49), míg a bankrendszert (19%) kevésbé korruptnak tartjuk.

Ami furcsa, hogy a magyarok kifejezetten elégedettek a politikai pártok átláthatóságával. A lakosság 36 százaléka elégedett ebben a kérdésben, míg 53% nem elégedett (EU átlag 29 elégedett, 58 nem elégedett). A 27 tagállam közül mi vagyunk a 6. legelégedettebbek ebben a kérdéskörben.

A felmérést a K-monitor blogján találtuk, további adatok és grafikonok itt elérhetőek.