Az Brexit-tárgyalások három ponton voltak kritikusak az elmúlt hónapokban, amiket péntek reggel sikerült áthidalni:
- Az EU be akarta hajtani a korábban beígért pénzügyi hozzájárulásokat a britek részéről,
- tisztázni kellett a UK-ben maradó európai állampolgárok és az EU-ban maradó britek jogi helyzetét, és
- kritikusan fontos volt, hogy rendeződjön a jelenleg ellenőrizetlen ír-északír határ helyzete.
A kint maradó uniós állampolgárok helyzete az alku alapján gyakorlatilag nem változik majd, különleges jogi helyzetükhöz igazolásokat kell majd beszerezniük, de ez a procedúra az ígéretek szerint simán megy majd. Mind az Európai Bíróság, mind a brit bíróságok beleszólhatnak majd az ilyen ügyekbe. Az uniós pénzügyi hozzájárulásokban totális európai győzelemről lehet beszélni, a britek még az uniós nyugdíjakhoz is hozzá kell majd járuljanak. Az északír határ kérdésében viszont halasztottak, egyelőre nem lép életbe a „kemény határ”.
Jeremy Corbyn, a brit Munkáspárt (Labour) vezetője nem beszélt áttörésről, szerinte ugyanis nem tudunk eleget a megegyezés részleteiről. A politikus pénteken Genovában intézett beszédet az egyesült nemzetekhez, amiben nehezményezte, hogy az ír jobboldali populista Demokratikus Unionista Párt (DUP) nyomásgyakorlása nagy hatással volt May döntésére az északír határ kérdésében (az írek állítólag egy napig nem vették fel a telefont a miniszterelnök-asszonynak).
„Úgy tűnik, mindig ők (a DUP) döntik el a dolgokat. Meghiúsították May pár nappal ezelőtti tervét, és egyértelműen hozzácsaptak még pár feltételt, ezért egy sokkal átfogóbb közleményt akarok látni (az egyezményről), mint amit eddig kaptunk.”
– mondta.
Corbyn arról is beszélt, hogy a kemény Brexit pártolói egy befordult nemzetet akarnak látni, amiben felerősödnek a belső egyenlőtlenségek, és ami „versenyt fut az utolsó helyért”. Ezzel ellentétben szerinte erősíteni kell az internacionalizmus gondolatát a Brexit után is, és jó kapcsolatot ápolni, szolidaritást vállalni az EU-val, valamint az EU-n kívüli európai országokkal is.
