Balog Zoltán az emberi erőforrások minisztere Szerda délután az országgyülés kulturális bizottsága elött is megtartotta éves miniszteri expozéját. Arról számolt be hogy összesen százmilliárd forintnyi EU-s beruházás valósul meg, amelyből 536 iskolaépületet újítottak fel eddig és további 45 iskola kerül még be a programba.
A miniszter szerint ugyan „voltak eddig hibák és nehézségek,” mindent egybevetve a KLIK központosított oktatási rendszere szerinte pozitív fejlemény volt a 2010 utáni Magyarországon. Kiemelte: legfontosabb oktatásreformáló vívmányainak a hit- és erkölcstan bevezetését, valamint a kötelező, emelt óraszámú testnevelést tartja.
A bizottsági beszámolót az ellenzéki tagok várható, vehemens kritikával fogadták. A szocialista Kunhalmi Ágnes reakciójában arra mutatott rá, csak a 2016/17-es tanévben négyezer pedagógus hagyta ott a pályát a központosítás és a működésképtelenség miatt, és jelenleg 50,000 fiatal dolgozó még a nyolc osztályt sem végezte el. A Jobbikos Dúró Dóra képviselő ehhez mintegy hozzátette: a hivatalos adatok szerint ma hazánk teljesít a legrosszabbul a társadalmi mobilitás terén, százezrek nem férnek hozzá a minőségi oktatáshoz és nem tudnak tovább lépni, mint a szüleik. Azt is kiemelte: ma egy főiskolát végzett tanító kezdő fizetése csak bruttó 2200 forinttal haladja meg a garantált bérminimumot. Szabó Szabolcs, az Együtt bizottsági tagja azt húzta alá: a legutóbbi, értő olvasást és matematikát is felmérő európai PISA teszteken elért rossz eredmények mutatják igazából a közoktatás gyatra helyzetét.
Balog Zoltán válaszában azt mondta, Magyarországon csökkent 2010 óta szerinte a legnagyobb mértékben a szegénység, pedagógushiányról pedig nem is lehet beszélni. Az általa idézett hivatalos adatok szerint például 30%-al többen jelentkeztek idén pedagógusképzésre mint előtte, és 2000-el több tanító és tanár dolgozik, mint korábban.
(MTI)
