A „magyar ’68” két fontos filmalkotása, az Agitátorok (1971) és a Büntetőexpedíció (1970) Balázs Béla Stúdiós rendezője, Magyar Dezső azóta szinte egyáltalán nem szerepel a magyar nyilvánosság előtt, amióta 1980-ban elhagyta az országot, most viszont egy megrázó aktualitás, a Weinstein-botránysorozat kapcsán ő is célkeresztbe került Hollywoodban.
Mivel kiérkezése után nem igazán kapott semmilyen rendezői munkát, Magyar az American Film Institute berkeley-i majd hollywoodi kampuszán foglalkozott rendezőtanoncokkal félállásban. Egyik volt diákja, Ilana Bar-Din Giannini most arról ír, hogyan távolították el az iskolából – ahova annyira vágyott hogy a felvételi előtt egy abortuszt is bevállalt – azért, hogy az őt zaklató Magyart megvédjék.
1980-ban, amikor Bar-Din az AFI-n, David Lynch, Paul Schrader rendezők iskolájában elkezdett első forgatókönyvén dolgozni, mentora, Magyar konzultációikon folyamatosan a szakmai és magánéleti problémáiról beszélt, és a fiatal lány forgatókönyvét rendre visszadobta, majd meghívta a lakására. A tanulmányai miatt ideges Bar-Din el is ment hozzá, ahol Magyar felajánlkozott neki, mondván:
Ti amerikai lányok annyira hülyék vagytok a férfiakhoz. Ha most kefélnénk, megértenéd a saját nőiségeddel való konfliktusodat, ami akadályoz abban hogy valóban elmélyülhess a forgatókönyvedben, és már kezdhetnéd is a gyártást.
Bar-Din erre elutasította az ajánlatot és rémülten elszaladt. Amikor jelentette az esetet szakfelelősének, Tony Vellaninak, ő hallgatásra intette:
Az olasz ellenállásban harcoltam. És akinek az ellenállásban eljárt a szája, az nem élte túl a háborút.
Elmélkedett Vellani. A diáklány viszont nem akart botrányt, csupán annyit kért, vegyék ki Magyar Dezső kezei alól a projektjét. Erre azt válaszolták, hogy a tanszék majd megfontolja a dolgot. Egy hét múlva viszont azt írták, hogy munkája „minőségen aluli” és hogy nem folytathatja tanulmányait. Bar-Din erre a filmintézet akkori igazgatónőjéhez, Jean Firstenberghez fordult panaszával. Firstenberg empatikusnak mutatkozott találkozójukon, amelynek hatására Bar-Din teljesen megnyílt előtte, mesélt abortuszáról is. Az igazgatónő segítséget ígért, és időt kért, hogy erre felkészülhessen.
Legnagyobb meglepetésére következő találkozójukra egy sor tanár és filmrendező előtt került sor, ahol Firstenberg vádakat szórt Bar-Din fejére, elmondása szerint még az abortusz ügyét is felemlegette, végül jogi lépésekkel fenyegették.
Nem akarja azzal kezdeni a karrierjét, hogy ujjat húz az Amerikai Filmintézettel, ugye?
Ilana ezután közel egy évig küzdött mély depressziójával és az iskolából való eltávolításával, holott éppen ő volt az, akit zaklattak. Végül azonban mégis dokumentumfilmes lett. Évekkel később, családi barátokon keresztül mégis újra találkozott az AFI akkori igazgatónőjével. Jean Firstenberg meghívta vacsorára, ahol előadta, hogy igazgatónőként neki elsősorban a tanárai érdekeit kellett védenie, és hogy „Dezső szava állt” az övével szemben. Végül beleegyezett abba, hogy utólagosan kiadja Bar-Din mesterdiplomáját az eset miatt.
A Hollywood Reporter az ügyben Magyart is megkereste, aki csak annyit reagált:
Nagyon, nagyon szomorúan hallom ezt. Természetesen határozottan nem gondolom, hogy ez a fajta viselkedés egyébként jellemző lett volna az American Film Institute-nál való viselkedésemre.
Ilana Bar-Din Giannini húsz évig dolgozott filmesként, de élménye hatására ma már pszichoterapeuta, és zaklatott nőkkel dolgozik. Magyar Dezső ígéretes magyarországi filmjei után Amerikában is egészen komoly karrierre tett szert, nagyobb filmet is rendezett de igazán, mint befolyásos tanárt tartják számon a szakmában.
