A Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Intézetének oktatója, Róna Dániel részletes elemzést tett közzé a blogján arról, hogy októberben a médiában megjelenő ügyek miként jutottak el az egyes pártok szavazóihoz. Az adatokból azt a következtetést vonja le, hogy
amíg a baloldali-centrista ellenzék nem az oktatás, egészségügy és a korrupció témáival foglalkozik, hanem az összefogásról és az össze-nem-fogásról szólnak a hírek, addig a kormánynál marad a tematizáció.
A táblázatban látható első öt oszlop az október 20-a és 25-e között készült Medián közvélemény-kutatás eredménye, amely az abban a hónapban felmerült ügyekről kérdezte meg az állampolgárokat. A számok azt mutatják, hogy a válaszadók hány százaléka említette felkínált válaszlehetőségek nélkül az adott eseményt. A hatodik oszlop a 2017. júniusi adatokat mutatja és összehasonlítási alapként szolgál. Az utolsó két oszlop a TV2 és RTL híradó tartalomelemzése alapján, az október 1-je és 19-e közötti híradós bejátszásaik százalékos arányát mutatja.
A Medián napirendelemzésének adatai arra mutatnak rá, hogy a CEU-s kisiklás után a kormány visszatért a számára kedvezőbb, kockázatmentesebb útra, az ellenzék viszont nagyon eltévedt.
A politológus szerint a kormány ügyesen adagolja a népjóléti intézkedéseket, majdnem minden hónapra jut belőle egy. Az októberben bejelentett nyugdíjprémiumot igen sok válaszadó tudta felidézni. A megszokottá vált migráns-ügyet is sikerült a nemzeti konzultációval napirenden tartani. Három százaléknyi válaszadó viszont már jelezte, hogy a könyökén jön ki a „Soros-terv”. A Fidesz számára akár csak kicsiny veszélyt is jelentő népszavazási kezdeményezésekben (korrupció elévülése, mobilgát) mutatott visszalépésből arra következtet az elemző, hogy felismerték:
fölényes helyzetükben az is elég lehet, ha nem kockáztatnak, nem konfrontálódnak éles kérdésekben.
Ezzel szemben az ellenzék saját maga körül pörög, és nem tud kikászálódni az összefogás tematizációjának csapdájából, ami pedig folyamatos visszaesést hoz számukra. Az elemző szerint hiába tudják, hogy az egészségügyről, az oktatásról és a fideszes korrupcióról kellene beszélniük, addig csak nagyon kevés lehetőségük lesz erre, amíg az együttműködési kérdést nem zárják le. A Jobbik számára sem hozott áttörést a bérúniós aláírásgyűjtés, mert csak egy válaszadó említette meg.
A politológus mandátumkalkulátora a jelenlegi támogatottsági adatok alapján azt mutatja, hogy olyan nagy a Fidesz fölénye, hogy Angyalföld kivételével valószínűleg az összes választókerületet megnyernék, sőt, még listás helyekből is csak mintegy harminchárom jutna a Jobbikon kívüli ellenzéknek, az MSZP-n át az LMP-től a DK-ig mindenkinek összesen. Az LMP-nek és a DK-nak valamelyest nőtt ugyan a részaránya az ellenzéki tortából, csakhogy közben a torta szinte a felére zsugorodott össze. Az Róna elemzésének végkövetkezetése, hogy:
„Azt most még nem lehet megmondani, hogy a választás eldőlt-e már, de az biztos, hogy akár csak a – jelenleg valószínűnek tűnő – kétharmad megakadályozásához is arra lenne szükség, hogy az ellenzék hozzáállása és tematizálása gyökeresen megváltozzon. Mégpedig nem a választás előtt öt héttel, hanem már most.”
(Címlapkép: MTI / Szigetváry Zsolt)
