November 17-én, a svédországi Göteborgban rendezik meg azt az EU-csúcsot, amelyen döntés születhet az unió szociális pilléréről. Az intézkedéscsomag gyakorlatilag egy szociális minimumprogramot szeretne lefektetni EU-s szinten, amely a munkavállalók védelmét, az oktatáshoz és egészségügyhöz való egyenlő hozzáférést, illetve alapvető szociális védőhálót (például a munkanélküliek támogatását) irányozná elő.
Az Európai Bizottság által áprilisban megfogalmazott alapdokumentum 20 elvet fogalmaz meg a munkaerő-piachoz való egyenlő hozzáférés, a tisztességes munkakörülmények és a szociális védelem terén. A listán szerepel például a munkakeresési és átképzési támogatáshoz való jog, vagy épp a méltóságteljes életet lehetővé tévő jövedelmi támogatáshoz való jog is.
Emellett a Bizottság kiterjesztené a gyereknevelési szabadság intézményét a férfiakra, és konzultációt indít a nem hagyományos munkaviszonyban dolgozók – tehát fix munkaszerződéssel nem rendelkezők – helyzetének javítására.
Orbán Viktor az év elején elutasítóan nyilatkozott a szociális pillérrel kapcsolatban, mondván: az hatásköröket venne el a tagállamoktól.
Újhelyi István, MSZP-s Európai Parlamenti képviselő szerint Orbánék fölöslegesen kuruckodnak „a magyar társadalmat is húsbavágóan érintő ügyben”. A politikus vasárnapi közleményében úgy fogalmaz,
„Göteborgban meg lesz a lehetősége a magyar miniszterelnöknek és a magyar kormánynak, hogy végre a magyar emberek tisztességes életének és jövőjének garantálása mellé álljon a szociális pillér támogatásával és a közös európai célok megvalósításával.”
Ám azt is hozzáteszi,
„Orbánék ismét csak nem akarják, hogy bárki és bármi előírja számukra, miként kell tisztességes megélhetést biztosítani a dolgozó magyar embereknek. Mert, hogy ők nem akarnak. A Fidesz nem akar európai minimálbért, nem akar európai minimál-nyugdíjat, nem akar egységes egészségbiztosítási és munkanélküli-biztosítási rendszert. Úgy tűnik, mindez nem fér bele a nemzeti együttműködés rendszerébe. Úgy tűnik, szerintük jólét csak nekik és családtagjaiknak jár.”
A szociális pillérrel szemben egyébként nemcsak szuverenista, jobboldali kritika létezik. Baloldali szakértők szerint a pillér – jószándéka ellenére – nem megy elég messzire, csak általános elveket fogalmaz meg, ám nem tisztázza, kinek mi is a hatásköre ezen a területen, sőt az elvek tiszteletben tartásának garanciáit sem állítja fel.