Jövő héten indítja népszavazási aláírásgyűjtését a civileket vegzáló törvény eltörléséről a Momentum. Kérdéseket tettünk fel a pártnak és több, a törvény ellen korábban tiltakozó civil szervezetnek, illetve civil szervezetekben dolgozó emberekkel is beszéltünk, hogy kiderítsük, lesz-e együttműködés a népszavazási kampányban a párt és a civil szektor között.
Még kedden kérdeztük levélben a Momentumot, tervezi-e a párt felvenni a kapcsolatot civil szervezetekkel az aláírásgyűjtési kampány kapcsán, és ha igen kikkel. Mivel a kérdésfeltevés egy nappal a Kúria népszavazást engedélyező döntése után született, a Momentumnál még nem tudtak konkrétumokkal szolgálni, mint mondták:
„A következő napokban vesszük fel a kapcsolatot minden olyan civil szervezettel, amely érintett lehet az ügyben – és természetesen ezen szervezetek megkeresését is várjuk. Az látszik, hogy a kormány a törvénnyel nagyon sokféle szervezetet bélyegezhet meg „külföldről finanszírozott szervezetként”, a Bátor Tábortól kezdve a Magyar Vöröskereszten át a jogvédő tevékenységet folytató Helsinki Bizottságig.”
Mi ez a civileket vegzáló törvény?
Még júliusban fogadta el a parlament azt a törvényt, amely kötelezően előírná azoknak a civil szervezeteknek, amelyek legalább 7 millió forint külföldi támogatásban részesültek, hogy ezt honlapjukon és írásos anyagaikon tüntessék fel. A tervezet egyértelműen a putyini és izraeli civil-ellenes törvényt másolja. A civil szerveztek szerint a többség célja az, hogy megbélyegezze ezeket a szervezeteket. Ezért a törvény hatályba lépése után több érintett szervezet, a TASZ és a Helsinki bizottság is jelezte, nem fogják betartani azt. A törvénnyel egyébként több gond van. Nem egyértelmű például a törvény szövege alapján, mely források minősülnek külföldi támogatásnak.
Azt is mondták, hogy ez a népszavazási kezdeményezés szerintük „nem a Momentumról, hanem a civil társadalomról szól, a népszavazás a civil társadalom ügye.”
Ezt az állítást viszont nem vallják osztatlanul a civil szervezetek.
Több vezető, a törvényt ellenző civil szervezethez is intéztünk kérdéseket, a legtöbbjük örült annak, hogy népszavazás indul a szerintük megbélyegző civil törvény eltörlésére, de azt nem tudták megmondani még, hogy bármilyen módon kapcsolódnak-e a Momentum kampányához. Volt olyan, aki kérdésünkre elmondta, civil szervezetként nem akarja egy párt kampányát segíteni, de legtöbbjük a kampányba beszállást egy közös döntéshez szabta.
Ez a közös döntés pedig a Civilizáció nevű platformon belül fog megtörténni. Ez az az ernyőszervezet, amelyet pont a civileket vegzáló törvény ellen hoztak létre, és már az áprilisi nagy tüntetést is szervezte a törvénnyel szemben. Az, hogy itt milyen döntés születik, nem fogja egy az egyben meghatározni az összes civil szervezet saját döntését, de biztosan iránymutató lesz sok szervezet számára.
Információink szerint egyébként elég megosztottak a szervezetek. Van több olyan szervezet is, amelyik kifejezetten nem tartja jó ötletnek a népszavazási kampányt, félnek attól, hogy a kormány átveheti a kampányt (ahogy arról mi is írtunk tegnap, és ma reggel az index is), és pont ellenük használhatja majd. Sőt, van olyan szervezet is, amelynél a munkatársak házon belül is dühöngve adtak hangot annak, nincsenek elragadtatva a Momentum ötletétől.
Más szervezeteknél azonban felmerült olyan elképzelés is, hogy a szervezet ugyan nem áll bele a Momentum kampányába, de arra felhívnák támogatóikat, írják alá a kezdeményezést. És persze van olyan szervezet is, aki a Momentum népszavazásában látja az esélyt a törvény eltörlésére.
Az biztos, teljesen váratlanul érte ez a hír a civil szervezeteket, és mivel jövő héten indul az aláírásgyűjtési kampány, a lassú, stratégiázó magyar civileknek magukhoz képest rekordgyorsasággal kell majd kialakítaniuk álláspontjukat.
Információink szerint egyébként a Civlizáció csoport tagszervezetei holnap fognak leülni, hogy megtárgyalják a kérdést, de ismerve az eltérő álláspontokat, nem valószínű, hogy egységes döntéssel fognak távozni onnan.
