Komoly védelmet kaphatnak a Natura 2000-es területek, ha a Parlament komolyan veszi az Alkotmánybíróság által adott házifeladatot. Sőt innentől kezdve a földárverésből származó összes pénzt sem használhatja kénye-kedve szerint a kormány.
A földárverések az Orbán-kormány 2014 utáni piszkos ügyei közül is kiemelkednek. Egy fél megyényi közvagyon került magánkezekbe. Sok esetben a Fideszhez közel álló újburzsoázia növelte vagyonát a földliciteken az állami hitel segítségével. Hiába állt bele az ügybe keményen Ángyán József a második-Orbán kormány vidékfejlesztési államtitkára is.
Orbán létrehozott egy új földbirtokosi osztályt, ami a régi arisztokraták gazdagságával vetekszik. Közöttük van Mészáros Lőrinc és családja is, a megvásárolt 3000 focipályányi földjükkel.
Sokféleképpen próbált fogást találni az ellenzék, hogy megállítsa az általuk földrablásnak nevezett folyamatot. A parlamenti felszólalások, a Nemzeti Földalap irodája elé borított trágyahalmok is haszontalanok voltak. Gőgös Zoltán MSZP-s képviselő népszavazási kezdeményezése is elbukott, mert nem lett meg a szükséges kétszázezer aláírás. Az LMP-s Sallai Róbert Benedek kezdeményezésére az ellenzéki pártok az Alkotmánybírósághoz (AB) fordultak több ponton is támadva a gyakorlatot.
A legfőbb érve az volt az ellenzékieknek, hogy az akkor érvényes, a Nemzeti Földalapról szóló törvény szerint csakis birtokpolitikai célokra fordíthatta volna a kormány az árverésekből a költségvetésbe befolyó pénzt. Ellenben Lázár János azzal indokolta a földárveréseket, hogy a bevételekből lehet majd csökkenteni az államadósságot. (Ehhez hozzá kell tenni, hogy az állam nagyon kedvezményes hitelt adott a földvásárlásokhoz a vevőknek, így gyakorlatilag egyik zsebéből a másikba tette a pénzt a kormány.) 2015 végén az ellenzékieknek adott igazat az AB, és kimondta, hogy csak további földvásárlásokra fordíthatja az ilyen bevételeit az állam. Erre a Fidesz megváltoztatta a törvényt. Az ellenzék újra az talláros testülethez fordult, amely két hete úgy döntött, hogy az Országgyűlésnek alkotnia kell egy törvényt arról, hogy egy meghatározott részét a földeladásokból származó bevételeknek, birtokpolitikai célokra kell költenie a kormánynak. Hogy mennyi is ez a meghatározott rész, az a pontos törvényi szövegen múlik majd.
De már az is siker, hogy a fideszes haverok pénzéből nem tudja a kormány kozmetikázni az államadósság mutatóit.
A földárverések ellen kitartóan küzdő Sallaiéknak a másik fő támadási iránya a Natura 2000-es besorolású természetvédelmi területek sorsa volt. A civilben természetvédő és gazdálkodó politikus azzal érvelt, az AB-nak intézett beadványában, hogy ma nincs garancia arra, a privatizált Natura 2000 besorolású földeken a magántulajdonosok olyan körültekintően védik majd a környezetet, mint az állam tulajdonosként.
Magyarország területének több, mint ötöde Natura 2000-es védelem alatt áll A Natura 2000-es területek java része erdő, de minden más is van: rét, szántó, legelő és vizes élőhely is. A földárveréseken az állam sok ilyen besorolású földjétől vált meg. .Előtte is volt rá példa számos alkalommal, hogy haszonbérletbe adták gazdálkodóknak, de szigorú szabályrendszernek kellett megfelelnie a bérlőknek. Most az új tulajok kezét már nem kötik ezek a természetvédelmi korlátozások.
Az Alkotmánybíróság Sallaiéknak adott igazat, sőt a különös fricskaként, a fideszes világmagyarázók által ócsárolt, Ferenc pápa enciklikájából is idéztek döntésük alátámasztására. „Minden évben több ezer növény- és állatfaj tűnik el, amelyeket többé már nem ismerhetünk meg, gyermekeink már nem láthatják őket, örökre elvesztek. Túlnyomó többségük emberi beavatkozáshoz kapcsolódó okok miatt hal ki.” „Ehhez nincs jogunk.” – idézi az AB az egyházi vezetőt.
2010 óta először győzött a természetvédelem a kormánnyal szemben.
Mindebből az következik, hogy az AB jogalkotási kötelezettséget rótt ki az Országgyűlésre a helyzet rendezése érdekében. Magyarul a Parlamentnek egy átfogó jogszabálygyűjteményt kell megalkotnia a Natura2000-es területek védelme érdekében. Ez azért is előrelépés, mert eddig csupán a rétekre vonatkozóan volt ilyesfajta szabályozás. Sallai a Mércének azt mondta, hogy olyan megoldást keresnek, amivel elkerülik a pártpolitikai színezetét az ügynek.
Kép: Greenpeace, Kishantos
