A világ egyik felében túladagolás-járvány pusztít, a másik felében pedig hiány van a fájdalomcsillapító szerekből.

A fenti, egészen eltorzult világtérképet a The Lancet című orvosi szaklapban publikálták. Azt mutatja, hogy hol fogyasztják a világon a legtöbb és a legkevesebb opiát-alapú fájdalomcsillapító szert. Az egyes országoknál láthatjuk az elfogyasztott opioid gyógyszerek tömegét, mellette zárójelben pedig azt, hogy ez a becsült valós igény hány százalékát teszi ki.

Ez a térkép jóval többről szól, mint az opiátokhoz köthető közegészségügyi problémáról. Vádirat az igazságtalan és egyenlőtlen globális világrend ellen.

Míg a gazdag világban, főleg Észak-Amerikában egészen elképesztő méreteket ölt az opiátok fogyasztása és ennek nyomában a pusztító túladagolás-járvány, addig a világ szegényebb országaiban milliók kényszerülnek arra, hogy szörnyű kínok között haljanak meg, mert a szenvedések elkerülésére szolgáló palliatív ellátás és a fájdalomcsillapítás legalapvetőbb feltételei is hiányoznak.

2015-ben 56 millió ember, köztük két és félmillió gyermek halt meg a világon, majdnem felük (45%) jelentős kínok között. Ezek a kínok sok esetben fájdalomcsillapítókkal könnyen csillapíthatóak lettek volna. Tízből nyolcan azonban fejlődő országokban fejezték be az életüket, ahol semmiféle opiát alapú fájdalomcsillapító szerhez nem férhettek hozzá. Eközben az Egyesült Államokban 2000 és 2015 között 175%-al nőtt az opiát-túladagolásos halálesetek száma. 2016-ban közel 60 ezer ember halt meg opiát túladagolásban – ezzel a túladagolás jelenleg a legjelentősebb halálok az 50 éven aluli amerikaiak körében. Több ember hal meg túladagolásban, mint autóbalesetben!

A The Lancet jelentését jegyző orvoskutatók szerint a két jelenséget nem lehet egymástól elszigetelten szemlélni. A globális opiátválság Janus-arcú jelenség: a túladagolási járvány az opiát-ínség érméjének a másik oldala. Valóban mindkettő mögött ugyanaz a torz és igazságtalan rendszer húzódik meg. A piac mindenhatóságát hirdető neoliberális gazdaságpolitikai fordulat haszonélvezőiként a gyógyszercégek hatalmas profitokra tettek szert azzal, hogy az amerikai orvosok és a lakosság körében masszív marketing kampányok keretében opiát gyógyszereket reklámoztak enyhe vagy közepes fájdalmak csillapítására. Ez az opiát gyógyszerek túlzott felírásához vezetett, a függővé vált emberek pedig nagy számban tértek át illegális szerek fogyasztására. Nem csoda, hogy a túladagolások éppen azokban a közösségekben szedik a legtöbb áldozatot, ahol az ugyanezen neoliberális politika következtében nő a munkanélküliség és a perspektívátlanság. Azok, akik számára az „amerikai álom” elérhetetlen marad, az opiátokkal kezelik egzisztenciális szorongásukat. A probléma részét képezi az is, hogy az USA-ban nincs univerzális egészségbiztosítási rendszer.

A globális Dél opiát-inségének csillapítása egyébként viszonylag egyszerűen megoldható lenne,

írják a cikk szerzői. Egy globális kampány keretében fájdalomcsillapítókból álló csomagokat és a palliatív ellátás módszereit lehetne terjeszteni ezen országok egészségügyi ellátórendszerében. Az egész mindössze 145 millió dollárba kerülne, kevesebbe, mint amennyit egyes gyógyszercégek évente elköltenek marketingre. Ezt a marketinget viszont a The Lancet szerzői visszafognák és korlátoznák, hogy ne fordulhasson elő mégegyszer az, ami Észak-Amerikában.