A minap jelent meg az a jogszabály, amelynek értelmében jövő nyártól a háziorvosok kérdezőbiztossá avanzsálnának, és egy úgynevezett elektronikus törzskartonon rögzítenék minden adatunkat. És nem csak a miénket – a családunk teljes kórtörténetét is, szülőktől az unokatestvérekig.

A Népszava információi szerint az űrlap az orvosi kérdések mellett lényegében egy szociológiai kérdéssort is tartalmaz, amelyben arról is kérdeznek, hogy dolgozunk-e épp (és milyen formában), a dohányzási-, alkoholfogyasztási- és étkezési szokásainkról is vallanunk kéne, és arról is, mennyire látjuk sötéten a jövőnket. És bár ezekre a kérdésekre nem lesz kötelező válaszolni, ezt csak a kérdéssor végén kínálja fel az űrlap.

Az egészségügyi kormányzat többek közt azzal érvel a rendkívül alapos kikérdezés mellett, hogy így lehet majd pontos képet alkotni a lakosság egészségügyi állapotáról, illetve célzottan lehet majd telepíteni rákszűrési- vagy éppen dohányzásról leszoktató programokat oda, ahol ez komoly problémát okoz, emellett pontosabban lehet majd kiszámolni belőle az egészségügyi ellátásra fordítandó összeget is.

Csakhogy – írja a Népszava – vannak problémák is a tervezett gyakorlattal. Alexin Zoltán adatvédelmi szakértő a lapnak azt nyilatkozta: „Az új jogszabály úgy szörnyű, ahogy van.” Arra is emlékeztetett, hogy a háziorvosoknak már így is körülbelül 180 különböző jelentést kell küldeniük az állami szerveknek, ezeknek több mint a felében bizalmas információkat továbbítanak, TAJ-azonosítóval és névvel együtt, ám a betegeket erről egyáltalán nem tájékoztatják. A friss jogszabály értelmében pedig eztán nem csak betegségükről és egészségi állapotukról, de családjukról, saját vagyoni helyzetükről és pszichés állapotukról is vallaniuk kéne – csakhogy a jelenleg hatályos törvény szerint a beteg csak önkéntes alapon szolgáltathat egészségügyi adatokat (tehát kötelezni erre nem lehet).

„Ha a háziorvos csak előveszi a törzskartont és elkezd kérdezni előzetes felvilágosítás nélkül, azonnal fel kell állni és eljönni” – javasolja a szakértő.

Emellett pedig az sem teljesen tisztázott, hogy ezeket a meglehetősen érzékeny, személyes adatokat hogyan kezeli majd a kormányzat.

A háziorvosok sincsenek elragadtatva a jogszabályban rögzített gyakorlattól, ami újabb feladatokkal terheli meg őket. Napi 80-100 rendelésre érkezett betegnél egy-egy ilyen kérdéssor feltevése, majd az elektronikus rendszerbe való átvezetése meglehetősen sok időt vihet el – mégis mikor lenne erre ideje erre egy háziorvosnak?