Szerte a világon, így Európában is sorra döntögetik a tabukat, és legalizálják a már bizonyíthatóan gyógyhatású orvosi kendert: néhány hete épp a lengyelek szavazták meg. Itthon viszont néhány hete ismét meghurcoltak egy gyógyíthatatlan beteget, aki tüneteit illegális, de gyógyhatású kenderrel enyhíti. Honnan az ellenszenv, és mi a hazai szakorvosok gyakorlata? Miközben egyre izgalmasabb válaszokat kaptam a kérdéseimre, egyúttal ki is próbáltam az EU nagy részén, így hazánkban is legális orvosi „kenderolajat”. 

Kannabisz olaj-oldat; kép: herb.co

Drogos-e vagy?

Dr. Kmeth Sándor javasgyógyász-kutató Herbáriumában olvashatjuk, hogy a kender gyógyhatásai évszázadokon át ismertek voltak a mi kultúránkban is. Aki azonban ma kendert emleget vagy használ, az már sokak szerint pejoratíve „drogozik” vagy „drogos”. A júniusi Auróra-razzia során egy gyógyíthatatlan betegségben szenvedő embert hurcoltak meg a hatóságok egy politikai erődemonstráció keretein belül. A betegből, aki (nem orvosi) kenderrel enyhíti a tüneteit, gyanúsított lett, miközben a kerületnek nyilvánvalóan sokkal súlyosabb drog-problémákkal kellene megküzdenie.

A TASZ videója

Miközben lassan egész Európa legalizálja az orvosi kendert, nem volna-e itt az ideje, hogy a kender gyógyhatásairól minél többen nyerjünk felvilágosítást, hogy mindennapjainkban is elfogadhassuk azt?

De kezdjük ott, hogy honnan az ellenszenv?

A kender az 1920-as években Harry J. Anslinger és az általa vezetett hivatal propagandájának áldozata lett az Egyesült Államokban, ekkor ragasztották rá a „marijuana” nevet is (a spanyol névvel „a mexikóiak kábítószereként” emlegethették a kendert).

A marihuána rettenetes, „gyilkos, halálos” következményeivel riogató reklám, forrás: DRCNet Online Library of Drug Policy

A kender hazánkban is évszázadokig elfogadott gyógyászati, illetve építő- és textilipari alapanyag volt. A rémhírek, majd az ún. keménydrogok közé sorolás, a mára már teljesen megdőlt kapudrog-elmélet (miszerint a kender más drogok használatára buzdít) évtizedekre elvette a modern társadalomtól még a tudományos kutatás lehetőségét is. Sokan úgy tartják, hogy a marihuána-ellenes kampányt olyan ipari lobbisták érdekében hozták létre, akik az igen gazdag ipari felhasználhatóságú kender kipusztításával gazdaságilag előnyösebb helyzetbe kerültek.

Mi a különbség az „orvosi” kannabisz és a „fű” között?

Európában enyhülés és nyitottsági hullám söpört végig az utóbbi hónapokban, ami Magyarországot sem hagyta érintetlenül.

• Németország után a lengyel parlament alsóháza is elsöprő többséggel szavazta meg az orvosi kender legalizálását.
• A CBD-ből készült gyógyhatású készítményekkel kapcsolatosan a magyar Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet is megengedőbb.
• A magyar Egészségügyi Államtitkárság konkrétumok nélkül ugyan, de a kender orvosi felhasználásának jövőbeli megfontolásáról nyilatkozik.

Ennek pedig egyik oka az, hogy – szemben sokak meggyőződésével – az orvosi kender és a bulikban gazdát cserélő „fű” távolról sem azonos. A kenderben kétféle típusú vegyület található: a CBD (kannabidiol) és a THC (tetrahidrokannabinol) különböző izomer (vagyis egyező molekula, de különböző kémiai szerkezet) változatai.

• A THC-nak van olyan izomer molekulája (Δ9-Tetrahydrocannabinol), mely más gyógyhatások mellett pszichoaktív hatással is bír: ezt a molekulát az orvosi kenderből készült termékek előállításánál kivonják, a legtöbb országban ezreléknyi, csupán elhanyagolható mennyiség maradhat a készítményekben. Ezt az itthoni bűnmegelőzési szakhatóság is igazolta.

• A CBD a másik ismert molekula, mely gyógyhatással rendelkezik, és semelyik izomere sem bír pszichoaktív hatással, függőséget pedig bizonyíthatóan egyáltalán nem okoz. (A CBD tulajdonképpen nem „olaj”, hanem maga a CBD vegyület, amit a kender virágából nyernek ki. A közbeszédben azonban olajként hivatkoznak rá, így teszem én is ezt a cikkben.)

• A legtöbb európai országban jelenleg is illegálisan kapható ún. rekreációs kender (a legtöbben a „fű” szóval hivatkoznak rá) viszont olyan génmódosított növényekből is készülhet, melyek pszichoaktív hatóanyagtartalma, különösen a növényből kinyert koncentrátumok esetében akár több százszorosa is lehet az orvosi vagy ipari kenderének. Ezeket a szereket könnyű túladagolni, több kutatás szerint korai és túlzott mértékű használatuk maradandó agykárosodást és ún. lelki függőséget is okozhat.

Az ipari/orvosi kendert tehát semmiképpen sem lehet egy lapon említeni az ún. rekreációs kenderrel.

A politikában tapasztalható enyhülési hullám másik oka pedig az, hogy úgy tűnik, az orvosi kender tényleg hasznos dolog.

„Ez tényleg gyógyítja a rákot?”

A CBD hatásait olvasva a neten, úgy tűnik, mintha valamilyen „csodaszerrel” lenne dolgunk: általános stresszoldó és szorongáscsökkentő, ízületi fájdalmakat enyhít és magas vérnyomást csökkent, a Sclerosis Multiplex, Parkinson-kór vagy az epilepszia tüneteit is megszünteti, sőt, tumorsejteket pusztít… a lista tovább folytatódhatna más betegségre gyakorolt közvetett hatásokkal. Sok gyógyulás-történetet is találni, mások pedig még mindig csak legyintenek, hogy ez csak amolyan fájdalomcsillapító, „olyan betegeknek, akiken már úgysem segít semmi”.

Ezért is szerettem volna beszélni egy szakemberrel, aki elmondja, hogy gyógyít-e a CBD – és persze, ha már ott vagyok, gondoltam, kipróbálom egy-két bajomra is a szert.

Izületi és általános bőrproblémával élek együtt évek óta, illetve szabadúszóként annyit dolgozom, amennyit ilyen munkakörben nem sokan: bizonyíthatóan fennáll a kiégés veszélye is. Elég volt egy budai bevásárlóközpontig mennem, hogy – miután már elég sok mindent hatástalanul kipróbáltam, nem túlzottan sok reménnyel – tudományosan bizonyítható eredményekről faggathassak egy CBD olajjal már évek óta foglalkozó medikust.

Mint megtudtam, a CBD egy olyan gyógyhatású vegyület, melyet legfőképpen az agyban, de külön a periférikus idegrendszerben és az emberi test számos pontján is megtalálható receptorok vesznek fel a szervezetünkben. Az első ilyen receptort 1990-ben fedezték fel. A kétféle receptor rengeteg emberi szervnél közvetlenül is megtalálható: ez azért fontos, mert „helyi” gyógyhatásokat is ki tud fejteni.

Általánosságban a stressz okozza a kannabinoid vegyületek, beleértve a CBD hiányát is a szervezetünkben, mely közvetve később betegségek kialakulásához is vezethet. Tehát a CBD-vel pótoljuk ezt a hiányt.

Egy másik jó kiindulópont, ha a CBD gyulladáscsökkentő hatásáról beszélünk: rengeteg betegség valamilyen gyulladással indul, vagy abban teljesedik ki. A CBD-nek ez a tudományosan is nagyon könnyen bizonyítható hatása: pontosan nem tudják, hogyan tud újra koordináltan mozogni és beszélni egy Parkinson-kóros, ha bevette a CBD-t. A „mi micsoda”-típusú kérdésekre már megvannak a válaszok, a „hogyan”-típusú kérdésekre azonban még szinte alig.

Az eredmények évről évre fejlesztik a gyógyászatot is, és az újonnan kutatott kender-vegyületek is rengeteg, ma még egyáltalán nem ismert gyógyhatást hordozhatnak magukban. A medikus szerint a CBD önmagában nem lehet megoldás minden bajra, de egy adott kezelésben kifejthet jótékony hatást. Ilyen például a CBD vérnyomáscsökkentő hatása: a CBD kiegészítő hatásaként a páciensnek enyhébb vérnyomáscsökkentőt kell már csak szednie.

A medikus szerint nem érdemes az orvosokat sem megkerülni: mindenképpen kérjük ki orvosunk véleményét, aki további javaslatot is tehet és tájékoztatást adhat a kereszthatásokról (pl. grapefruit fogyasztása okozhat kereszthatásokat a kezelés alatt). 

Fontos továbbá, hogy nem muszáj rengeteg pénzt ölnünk a nagyobb CBD-tartalmú készítményekbe sem, esetleg kockáztatni a THC-CBD vegyületeket tartalmazó termékek beszerzését. Például az én bajomra már ez a kis adag látható mértékű javulást hozott.

Később tudomást szereztem arról is, hogy a szakorvosok többsége itthon egyáltalán nem zárkózik el a CBD-készítményektől, sok esetben be is építi azokat a kezelésbe.

CBD „olajjal” kísérleteztem: 1 hónap folyamatos javulás

Egy 3%-os CBD tartalmú Endoca cseppet vásároltam, napi 2×1 cseppel kezdtem (az adagokat a nyelv alá kell bevinni – a kender fanyar és keserű ízével nekem semmi bajom, de más pl. a jó öreg kockacukorra cseppentéssel ellensúlyozhatja – ha nyers (raw) készítményt vettünk, meleg folyadékkal semmiképp ne vigyük be, és ne is igyunk rá, mert hő hatására már megváltoznak a molekulák és nem fejtik ki jól hatásukat). Az utolsó napokban 3×3-at cseppentettem a nyelvem alá, ez ebben a kiszerelésben 3+3 mg CBD-nek felel meg. Az alábbiakat tapasztaltam:

Izületi gondok

A CBD-ről úgy olvasni, hogy „body high”-t okoz, tehát elménk nem kerül a hatása alá, csak a testünk „könnyebbül” tőle. A Herbáriumban is olvasható, hogy „a zsigeri és a vázizomzat ellazítását segíti”. Az első néhány csepp után éreztem, hogy az állandóan terhelt és feszült ízületeimből távozik a feszültség, ez később az emésztésemmel összefüggő izommozgáson is tapasztalható volt. 2 hét alatt jelentősen enyhült az ízületi fájdalmam is. Mozgásigényem szintén megnőtt.

Stressz és alvás

Egy hajnalon, mikor késésben, éhgyomorra kellett reggel 7-re munkába mennem, mégis életem talán legnyugodalmasabb metróutazását élhettem át. Amíg a CBD-t használtam, nagyon gyorsan el tudtam aludni, és nagyon frissen ébredtem szinte minden nap, bármilyen korán kellett kelnem, pedig ez korábban nem volt rám jellemző . Álomra nem emlékszem az utóbbi 1 hónapból. Dolgozni pedig mindig hihetetlenül felemelő és könnyű érzés volt.

Bőr

Az utolsó hétre a bőrproblémám, amit egy „ez van”-nal reagált le a legtöbb szakember, szintén jelentősen visszahúzódott. A bőröm még általában véve is kevésbé száraz lett.

„Mellékhatások”

Az egyetlen mellékhatás, amit éreztem a növekvő étvágy és egy nagyon enyhe szájszárazság volt.

CBD-szabályozás: drága és kaotikus

A kiszerelés 1 hónapra volt elég, 9000 Ft-ot kellett fizetnem – a nagyobb töménységű CBD-cseppek vagy paszták ára viszont már több tízezres nagyságrendű. Az árakat többek között az egyik alapszabály betartása is felnyomja: ki kell vonni a jelenleg illegális THC-t a kenderből. Ha a szabályozás megengedné, hogy 0.2% helyett mondjuk 1% THC-t tartalmazzanak a termékek (ami még mindig ártalmatlannak mondható mennyiség), az jóval lejjebb vihetné az árukat. Ez csak egyike a jogi akadályoknak, amiről Barabás Gergő, az egyik CBD-készítményeket áruló bolt tulajdonosa beszélt. Ők hozták be a CBD-t először Magyarországra.

A CBD-készítmények státuszával kapcsolatos jogi és hatósági problémák többrétegűek. A CBD-termékek az EU területén általában étrendkiegészítőként regisztráltak. De ha például gyógyszerként tartanák számon, már csak orvos írhatná fel.

Nemrég a Magyar Orvosi Kannabisz egyesület egy SM-betegek számára kifejlesztett Sativex nevű gyógyszer legalizálását
érte el a TASZ segítségével, megküzdve a szakhatóságokkal és a kulturális stigmákkal. De hosszú még az út: a gyógyszer
állami támogatás hiányában a legtöbb beteg számára még mindig elérhetetlen marad.

Ha viszont meghagyunk valamit étrendkiegészítőnek, akkor pedig nem javasolhatunk hivatalosan semmilyen adagolást, illetve a forgalmazó hivatalos utalást sem tehet arra, hogy a készítménynek gyógyhatása van. Ez tehát megnehezíti a termék forgalmazását és bizonyos mértékben megingathatja a vevők bizalmát.

Ennek ellenére a CBD már beépült a hazai gyógyászatba is

A hazai orvostársadalomban informálisan már sokan építik be valamilyen betegség kezelésébe is a CBD-t. Gergő úgy tapasztalja, hogy szakorvosi körökben köztudomású és egyre többször alkalmazott gyakorlat a CBD „olaj” vagy paszta használatának javaslata, és sok gyógyulásról vagy felépülésről is be tudott számolni.

A drogtörvények kaotikus és ad hoc módon átpolitizált jellege mindemellett tovább nehezíti az életünket: pl. az EU összes tagországában legális CBD-vegyületek a mai napig tiltottnak minősülnek Szlovákiában!

A tudományos eredmények és gyógyulásaink, a hazai bűnüldöző szervek és az államtitkárság pozitív nyilatkozatai a kender orvosi felhasználásáról jól mutatják, hogy egy hátrányos jogi vagy kulturális keretrendszert felül tud írni egy társadalom.

Akármi is lesz a vége, egyre többünknek segítenek ezek a szerek, a jövőt pedig nem lehet megállítani. Az orvosi kenderről érdemes volna mind a betegeknek, orvosoknak és a szakhatóságoknak is többet beszélni, így megszűnhetne a félelem és a stigmatizálás, és többen tudnának használni egy olyan gyógyszert, ami valóban sokat tud segíteni.

DFD21