Metsző igénytelenség kíséri a közvélemény-kutatások magyarországi publikálását. Az elmúlt hetekben folyamatosan egymásnak ellentmondó hírekben kommunikálták a nagy portálok a különböző cégek kutatásait. Pedig ahhoz, hogy érthető legyen, és nem egymásnak ellentmondó a sok kutatás a CEU-ügy kapcsán, csak pár dologra kéne figyelni: az adatfelvétel időpontjára, a hibahatárra és a hónapokon átívelő tendenciákra.
(Fotó: Kovács Tamás / MTI)
A Závecz szerint nőtt a Fidesz, a Republikon szerint picit csökkent a támogatottsága, majd a Medián félmillió szavazóvesztést mér, végül a Tárki kihozza, hogy semmit sem változott a Fidesz támogatottsága. Hogyan lehet ez?
Ugyanazok a tendenciák, csak más időben
Egyszerűen úgy, hogy a közvélemény-kutatások sorrendje nem a publikálásuk sorrendje, hanem az adatfelvételé. Ez pedig teljesen más, ahogy Róna Dániel politikai elemző is rámutat a blogjában. Ugyanis az adatfelvétel szerinti sorrend ez volt: Závecz április 11-20., Republikon április 7-19, Tárki április 13-26, Medián április 21-26. Így pedig a kutatásokban mért Fidesz-támogatottság sorrendje már így hangzik: Závecz szerint nőtt, majd a kicsit később mért Republikon szerint picit csökkent, és a Tárki szerint változatlan, és ezután jön a Mediánnál mért nagy esés. Így már nem olyan ellentmondásos, ugye?
Ha pedig ehhez még pár szempontot hozzáveszünk, logikusak lesznek a mérési eredmények. A 70 ezres, nagy CEU melletti tüntetés április 9-én volt, a civilek melletti több tízezres 12-én, míg a Szabadság téri 15-én. Ezen a héten zajlott Gulyás Márton tárgyalása is, Áder 10-én írta alá a CEU-törvényt. Ha megnézzük a kutatási időpontokat, csupán a Medián mérése volt a tüntetések után, a Republikon és a Závecz mérésnek fele már lement, mire a tüntetések kifutottak, míg a Tárkiénak negyede a tüntetési időszakban zajlott, a többi meg utána. Csakhogy a közvélemény változása nem egyenes. Idő telik el, míg a véleményvezérek dolgoznak, a választópolgárok értékelik az eseményeket, és alkalomadtán megváltoztatják a véleményüket egy-egy kérdésben. Ez valójában csak hetek múlva látszik meg a közvélemény-kutatásokban.
Nem a közvélemény-kutatásokkal, hanem az értelmezésükkel van a gond
De van egy másik szempont is: a hibahatár. Ha megnézzük, csupán a Medián mérése mutat hibahatáron túli változást, a többieknél nem beszélhetünk döntő változásról a Fidesz számai kapcsán, bármerre is mozdultak azok.
Kattints, és kövesd a Kettős Mércét, hogy ne maradj le egyetlen hírről sem!
Ha pedig nem egyetlen kutatást akarunk elemezni, hanem látni a tendenciát, hogy hogyan változik az elmúlt sok mérés alapján a kormánypárt támogatottsága, akkor a hibahatáros vizsgálathoz hasonlót kapunk. A Republikonnál az előző 4 hónap számai a Fidesznél: 28-30-30-29. Ebből azt láthatjuk, nem nagyon történik változás a kormánypárt bázisában. Majd meglátjuk a következő havi, a CEU-tüntetések utóhatásait tartalmazó számok után változik-e. És ugyanez igaz a Záveczre, ahol 26-27-26-27 a négy mérés, illetve a Tárkira, ahol a januári és az utolsó mérésben is 33 százalékon állt a Fidesz.
A Mediánnal kapcsolatban pedig azt kell figyelembe venni, hogy a kutatóintézet januárban mért utoljára, és ahhoz képest 6 százalékot esett a Fidesz. Csakhogy nem tudhatjuk, bár erősen sejthetjük, ez az esés nem februárban és márciusban, hanem a CEU-tüntetések hatására történt. De biztosak csakis későbbi, hasonló elmozdulást mutató kutatások kapcsán lehetünk,
Akkor mit tudunk megállapítani a közvélemény-kutatási számokból? Lényegében semmit. Talán kicsit bizakodva, a Medián adataiból azt, hogy valószínűsíthetően csökkent a kormánypárt támogatottsága a tüntetések nyomán.
Csökkenő esély a kétharmadra
De az ehavi kutatásoknak van egy másik érdekessége is. Ha a jelenleg egyetlen elérhető mandátumkalkulátorba beírjuk a teljes népességre vonatkozó adatokat, számolva a 2014-es összefogás pártjainak 2018-as összefogásával, felszorozva úgy, mintha az választási eredmény lenne, akkor azt láthatjuk, a 6 kutatás közül kettő szerint nem lenne kétharmada a Fidesznek, és csupán egyben, a Medián mérésben lenne a kormánypárt magasan a kétharmad felett, a mandátumok kiosztása után. Ez utóbbinak az az oka, hogy a Mediánnál az ellenzéki pártok lejjebb vannak mérve a többi kutatáshoz képest.
Ez az eredmény pedig azért érdekes, mert az elmúlt évek nagyobb polgármesteri vagy egyéni választókerületi időköz eredményeiből sejthetjük, hogy felülmérik a kutatók a kormánypártot. Ezt az érzésünket pedig erősíti, hogy 2014-ben és 2010-ben is több százalékkal felülmérték a Fideszt a kutatócégek. Márpedig aközött, hogy a Fidesz kétharmadot szerez, és aközött, hogy a kormánypártnak meglesz az 50 százalék plusz egy képviselői helye, csupán 6-7 százaléknyi szavazat-különbség van. Tehát a jelenlegi állás szerint, teljesen nyitott még a Fidesz koalícióba kényszerítésének esélye is. Nem csupán vágyálom, hanem reális lehetőség is.
Ha pedig megnézzük, mi történt négy éve ilyenkor, akkor azt láthatjuk, hogy a kormánypárt éppen felívelő szakaszban volt ilyenkor, támogatottsága növekedett, míg az elmúlt fél-egy évben a kutatások szerint inkább egy csökkenő tendenciát mutat.
Tehát az biztos, érdekes évünk van hátra 2018-ig tavaszáig, és lényegében még minden kérdés nyitott a választások kapcsán.
Kövesd a szerző bejegyzéseit a Facebookon is!
Ez a cikk is a ti támogatásaitokból készült el, a Kettős Mércét a ti adományaitokból tartjuk fenn!A Mércét nem támogatják oligarchák vagy pártpénztárnokok, csupán egyszerű magánemberek. Ez biztosítja a függetlenségünket. Támogass minket rendszeresen havi 1000, 2000 vagy 5000 forint átutalásával, hogy még több ilyen cikket írhassunk, és még több emberhez juttathassuk el, mi történik valójában az országban!
