Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

„Elegünk van a mocskos Fideszből!”

Ez a cikk több mint 7 éves.

A CEU ügye fontos, de itt már sokkal többről van szó. Vasárnap már nem akadémiai szabadságot követeltek a tüntetők és az örökzöld „szabad ország, szabad egyetem” is szórványosabban szólt. 70-80 ezer ember nem azért dugította be a belvárost, mert annyira érdekelné őket egy magánegyetem sorsa. Ez már az egész Orbán-rendszerről szól.

17887051_1472099302841216_608395511_o.jpg

A tömeg egy része a Kossuth téren.

„Elegünk van!”

„Mocskos Fidesz!”

„Rogán Anti lop!’ (Rogán antilop)

„Ez a konzultáció!”

„Orbán, Lázár, Habony, undorító takony!”

„Ruszkik haza!”

Ezek zúgtak egyszerre több ezer torokból. Elemi erővel tört ki az elégedetlenség az eddig rezignált emberekből, akiknek csak egy szikra kellett (ez volt a CEU-ügy), valami kapaszkodó és a következő pillanatban már kilométeres hosszúságban foglalták el a Nagykörutat.

Lehet más nem köti össze a vasárnapi tüntetőket, mint hogy elegük van, de az majd legyen azoknak a pártoknak a baja, akik maguk mögé akarják őket állítani. Most ez az „ELÉG VOLT!” bőven elég:

70-80 ezer ember élhette meg egyszerre, hogy nincs egyedül. Nincs egyedül a rossz közérzetével. Nem csak őt fojtogatja az ország egyre nyomasztóbb légköre. Nem csak ő undorodik a saját zsebét tömő fideszes elittől. Nem csak őt aggasztja, hogy az oroszok seggében vagyunk. És nem csak ő szeretne egy jobb, élhetőbb országot magának és a gyerekeink.

Kattints, és kövesd a Kettős Mércét, hogy ne maradj le egyetlen hírről sem!

Innen lehet továbblépni. Láttam, ahogy ki dühösen, ki mosolyogva néz körül és jön rá talán először az utóbbi években, hogy nincs egyedül. Itt van egy nagy közösség, amelyik sok különböző dolgot akar, de abban egyetért, hogy valami mást, mint Orbán illiberális agyréme. És biztosan szívesebben töltenék ezek a tízezrek máshogy a vasárnap délutánjukat, mint hogy rendőrsorfallal nézzenek farkasszemet és legyalogolják a lábukat, de érzik, hogy most kell politizálni. Utolsó pillanatokban vagyunk, ez érződött a tömegen.

És nem az a lényeg, hogy bejut-e a tömeg a Parlamentbe, a Fidesz-székházba, vagy bárhová máshova. Ezek a fiatalok (és idősebbek, de most főleg fiatalokat láttam) lelkesek és elkeseredettek egyszerre, de nem fognak komolyan balhézni azért a rohamrendőrökkel, hogy elfoglaljanak valamit. Itt az volt a fontos és a következő tüntetéseken is az lesz az, hogy egyre többen ráébrednek, hogy nem kell egyedül, reménytelenül küzdeni a mindennapokban, hanem együtt, közösen gyalogolhatnak a változás felé.

Sokszor hallani tüntetések végén, hogy „na, megint nem történt semmi!” Itt viszont az volt az alapélmény, hogy valami elindult: itt vagyunk, sokan vagyunk és KURVÁRA ELEGÜNK VAN!

Ha erre ismét cinizmus lesz a válasz és Soros-bérencezés, azzal csak tovább szítják a tüzet. De szítsák csak, a következő alkalomra akkor meglesz a 100 ezer ember. És ők nem fogják megunni és nem mennek haza, mert úgy néz ki, már nincs hová hátrálni. Vagy a rendszer megy, vagy ők.

Ez a cikk eredetileg a Kettős Mércén jelent meg, de áthoztuk a Mércére, hogy itt is elérhető legyen.