A Gozsdu-udvar egy nagyon sokszínű hely, amihez a napokban a magyarországi romák is hozzájárultak. Mint a hétvégén a nyilvánosság számára is kiderült, az Udvar és a biztonsági szolgálat emberei annyira szívesen látják a bejáratnál a cigányokat, hogy azonnal átkísérik őket a kijárathoz. A szombat éjjel e megaláztatásnak kitett két lány Facebook-bejegyzése nyomán néhány roma ember úgy döntött, megisznak együtt valamit a Gozsduban. Hidvégi Balogh Attila újságírót, az akció kezdeményezőjét kérdeztük arról, hogy sikerült a hétfői program, és mi a háttere az itt történteknek.
Mi volt a célja a hétfői demonstrációtoknak?
Nem demonstráltunk, csak egy egészségügyi sétát tartottunk az érintett szórakozóhely utcáiban, és egy baráti kávézásra, beszélgetésre invitáltuk az ismerősöket. Komolyra fordítva: a célunk az volt, hogy felhívjuk a figyelmet az ilyen diszkriminatív gyakorlatokra. Hozzánk, a RomNethez havonta két-három ilyen jelzés is érkezik, de nehéz megfogni a történetet, ha nem tudjuk bizonyítani, és az érintettek is meggondolják később magukat, és inkább nem szeretnének a nyilvánosság elé állni. Nemcsak a Gozsdu-udvarban, hanem más szórakozóhelyeken is gyakorta előfordul, hogy face-controlt alkalmazva szűrik az embereket.
A hétvégén történtek éppen azért felháborítóak, mert a személyes beszámolók alapján nemcsak az érintett két lánnyal szemben alkalmaztak ilyen diszkriminációt, hanem tucatnyi más esetben is ismerőseinkkel, kollégáinkkal. Mielőtt visszakérdeznél, megismétlem, ezekből azért nem lett ügy, mert az érintettek nem akarták magukat kitenni egy nyilvános vitának, hivatalos, jogi eljárásnak. Mert tudták, hosszú hónapokon át tartó vizsgálatoknak kevés az eredménye, és a nyilvánosság nem mindig segítőkész.
A mostani esetben példátlan volt az összefogás és a támogatás a civilek és és a média részéről, és így azok is merték vállalni a nyilvánosságot, akiket hasonló diszkrimináció ért akár a Gozsdu-udvarban, akár máshol. Egyes médiumok próbálták megmutatni, hogy ez egy elfogadhatatlan hozzáállás akár egy szórakozóhely üzemeltetőjétől, akár a biztonsági cég részéről. Kellemes meglepetés volt számomra, hogy a baráti kávézásunkra mindenfajta értesítés nélkül az ATV, a Hír TV híradója, és más internetes sajtóorgánumok is megjelentek, és tudósításban számoltak be az akcióról.
Igaz, más médiumoktól, ráadásul nem is a radikális szélsőjobbról, hanem a kormányhoz hű orgánumoktól éppen a napokban tapasztalhattunk még csak nem is burkolt cigányozást. Kétségbe vonva, hogy egy cigánynak igaza lehet egy orvossal szemben. A Gozsdu-udvarban, vagy más helyeken minden bizonnyal a biztonsági őrök nem maguktól szűrik ki a romákat, hanem erre utasítást kapnak. Évekkel ezelőtt többször olvashattunk olyan esetekről, amikor kocsmákban, presszókban egy táblát raktak ki, hogy „cigányokat nem szolgálunk ki”, vagy „belépés csak klubtagoknak”. Az egykori Zöld Pardont, a Morrison’s 2-t üzemeltető Becsületes Kft.-t is elmarasztalta a romákkal szembeni diszkrimináció miatt az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH), és félmillió forintos büntetést szabtak ki rájuk. Ennek ellenére néhány hét múlva ugyanott folytatták. Más szórakozóhelyekre sem volt visszatartó hatású a bírság vagy a nyilvános megszégyenülés.
A RomNet olvasóit, a roma fiatalokat, ismerőseinket éppen azért hívtuk el a Gozsdu-udvarba, hogy felhívjuk a figyelmet, a 21. században, 2017-ben, egy jogállamban elfogadhatatlan hozzáállás, és jogellenes, ha valakit, valakiket pusztán vélt származása alapján kirekesztenek, diszkriminálnak. Ha csak a közösségi médiában tapasztaltakat vesszük figyelembe, akkor az akció nagyon sikeresnek mondható, mert megszámlálhatatlanul, követhetetlenül sok bejegyzés született, és romák, nem romák beszélgettek a kirekesztésről, vagy a konkrét esetről, elítélve a biztonsági őrök tettét. Igaz, nagyon meglepődtem azon, hogy éppen romák és ráadásul nők voltak azok, akik inkább a biztonsági őrnek hittek és hisznek, és álláspontjuk szerint „megérdemelték”, hogy nem engedték be őket, mert „biztosan úgy viselkedtek”. Mi azért emeltük fel a szavunk, és tiltakoztunk a jelenlétünkkel, hogy soha ne fordulhasson elő ilyen eset egyetlen helyen sem a jövőben.
Mennyien voltatok jelen?
Nem számoltuk meg a résztvevőket, de kb. 40-50 ember, vagy még több jött össze. Igaz, mintegy két órával korábban tettük ki a közösségi oldalunkra a felhívást. Köszönöm ezúton is azoknak, akik ott voltak, vagy akik csak üzenetükben tudtak bátorítani, támogatni minket.
De szerintem nem a létszám a lényeg, hanem az, hogy vannak emberek, akik mernek lépni a jogsértések ellen, nyilvánosan és azonnal is. A bátorságot és a hitet kell értékelni, és lehet üzenetértékű és példamutató az is, ha csak féltucatnyi ember emeli fel szavát.
Sikerült-e valamelyik vezetőt megkérdezni a történtekkel kapcsolatban? Kaptatok-e érdemi választ? A Gozsdu vezetősége tagadta a történteket a hely sokszínűségére hivatkozva, illetve arra,, hogy „a biztonsági szolgálat nevezett embere maga is roma származású”. Mit gondolsz erről?
A kávézásunk kezdetekor odajött az a biztonsági őr, aki próbálta megmagyarázni a történteket, de szerintünk csak súlyosbított a helyzeten. Nem értettük a biztonsági őr érvelését, miszerint nem történt semmi, és nem beszélhetünk diszkriminációról, merthogy ő maga is cigány. A végén már „cigánybűnözésről” beszélt, és kérdésemre válaszolva teljesen helyénvalónak és elfogadhatónak tartotta, ha a egy boltban vagy szórakozóhelyen kontroll alatt tartják a cigányokat.
A megfelelési kényszer, a bizonyítási vágy, a hatalom és az erőfölény, az egyenruha, formaruha sokakat kifordít önmagából. Itt nem a származás, hanem az emberi jellem és a szocializáció dominál.
Sajnos bevett gyakorlat, hogy cégek éppen ezért alkalmaznak romákat ilyen feladatokra, mert úgy vélik, ezzel is tagadni tudják a diszkrimináció tényét, és védekezésként jól fel tudják használni. De tévednek, mert XY embert biztonsági őrnek veszik fel, és azért alkalmazzák. Ha pedig kizárólag a roma származása miatt veszik fel, akkor éppen ezzel sértenek jogot.
Míg a Gozsdu-udvar e hétfői nyilatkozatában tagadta, hogy létezik utasítás a roma származásúak „átkísérésére”, a vs.hu és más cikkek alapján úgy tűnik, illetve az érintettek is úgy nyilatkoznak, miszerint nem ez volt az első ilyen eset, hogy nem engedtek be embereket a cigány származásuk miatt. Hol húzódhat az igazság?
Össze-vissza beszélnek. Ebből látszik, hogy nem mondanak igazat. A biztonsági őr elismerte a sértetteknek, hogy igen, származásuk miatt kellett őket átkísérni. A Gozsdu-udvar bejáratánál minket fogadó biztonsági őr szintén elismerte, hogy cigány származásuk miatt vegzálták a lányokat. És ő maga ismerte el, hogy azért alkalmazzák, mert cigányként meg tudja állapítani másokról, hogy a cigány nemzetiséghez tartozik-e. Igen, sok ilyen eset történt már ezen a helyen. Az is beszédes, hogy a Gozsdu a közösségi oldalain az eset nyilvánosságra kerülésétől kezdve korlátozza a hozzászólásokat, és minden negatív bejegyzést töröl. Mivel ez az ügy példátlan nyilvánosságot kapott, egyre többen mernek jelentkezni, és elmondani mi is történt velük, ők hogyan élték meg ezt a diszkriminációt. Én rendkívül tisztelem bátorságukért és határozottságukért azokat a lányokat, akik mindezt elsőként vállalták, és kiálltak igazukért, jogaikért. És hiszek nekik, mert ha nem lenne igazuk, akkor nem vállalták volna mindennek az ódiumát.
A sértettek az EBH-hoz fordultak segítségért, illetve rendőrségi feljelentésre is sor került. Mit vársz, mi fog történni ebben az ügyben?
A sértettek jól tudják, hogy az EBH előtt és a nyilvánosság előtt is meg kell védeniük igazukat, és két állítás áll egymással szemben. Én bízom abban, hogy az EBH most is, mint számos más esetben, megállapítja a diszkrimináció tényét, és eltiltja a céget a jogsértésektől. Meggyőződésem, hogy hiába szabnak ki bírságot, aminek a maximum összege hatmillió forint lehet, ennek nincs kellő visszatartó ereje. Több példa van arra, hogy megbírságolt cégek továbbra is elkövetik a jogsértést.
Társadalmi szemléletváltásra lenne szükség, le kellene vetkőzni a sztereotípiákat. De sokkal hatékonyabbnak tartanám, ha a diszkrimináló cégek vezetőit, munkatársait a bíróság, a hatóság érzékenyítő tréningeken való részvételre, vagy az érintett, az általuk diszkriminált kisebbségi közösségekben közösségi munkavégzésre kötelezné. Mondjuk egy 200 órás közérdekű munka cigányok között elég lenne arra, hogy megismerje a romákat, és személyes tapasztalatokat gyűjtve megváltoztassa gondolkodásmódját, véleményét, hozzáállását.
Az ORÖ vagy más érdekvédelmi szervezetek közül volt valami reakció?
Most viccelsz? Az ilyen esetek nem érik el az Országos Roma Önkormányzat ingerküszöbét, és megszoktuk már azt is, hogy egy-két hónap elteltével reagálnak esetekre. Az ORÖ-nek ez nem is feladata, de ha felelős cigány vezetőként tevékenykednének, gondolkodnának, akkor akár egy közleményben, vagy sajtónyilatkozatban reflektálhatnának az ilyen esetekre. De nagyobb horderejű ügyekben is némák maradtak az elmúlt 5-6 évben.
Azt viszont sajnálatosnak tartom, hogy a jogvédő szervezetek, mint például a NEKI, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda, forráshiány miatt, 21 éves munka után megszűnni kényszerült. A jogvédő iroda számos ilyen diszkriminációs ügyet karolt fel, és látta el a sértettek jogi képviseletét akár EBH-eljárást vagy bírósági pert kérve és követve. Ma szinte nincs olyan jogvédő szervezet, ahová bátran fordulhatnának a diszkrimináció áldozatai, és ingyenesen szakértői, jogi képviseletet, felvilágosítást kaphatnának. Nagy veszteség és érvágás ez nem csak a romák, hanem az egész magyar társadalom, a jogállam, a demokrácia szempontjából.
Ez a fajta köztéri vagy szórakozóhelyeken megvalósuló diszkrimináció mennyire jellemző és miért fontos ellene fellépni?
Sajnos gyakran előfordul, hogy kinézet, bőrszín alapján ítélik meg a fiatalokat, a romákat. Többször kellett szégyenkeznünk hazánk miatt európai roma fiatalok előtt, mert például a Phiren Amenca nemzetközi konferenciájára, szemináriumokra érkezett diplomás, jól öltözött fiatalokat este nem engedték be szórakozóhelyre. Számukra ez érthetetlen, példátlan eset volt.
Nem tudom emlékeztek-e még arra, amikor néhány évvel ezelőtt Ürmös Andort, az Esélyegyenlőségi Minisztérium főosztályvezetőjét és rokonait nem engedték be Hatvanban egy szórakozóhelyre azért, mert barna a bőre? Andor három diplomás, orvos, közgazdász, végzettségű, több nyelvet beszélő férfi, biztosan nem viselkedett botrányosan, és ruházata alapján sem lehetett volna megtagadni tőle a belépést. A face-control akkor is működött. Meg is lett az eredménye, példás gyorsasággal bírságolták meg a céget. Volt belőle kis politikai vihar, média-megjelenés, de nem volt kellő visszatartó hatású.
Azért fontos szót emelni, a nyilvánossághoz fordulni, és minden létező eszközzel fellépni az ilyen esetekkel szemben, mert ha összefogunk, akkor elérhetjük a változást. És talán egyszer azokat a romákat is meggyőzzük, akik most értetlenkednek, hogy a jövőnkért és egy társadalmi jelenség ellen emelünk szót. A Gozsdu-udvarban történtek ugyanis sokkal mélyebben gyökereznek.
Ez a cikk is a ti támogatásaitokból készült el, a Kettős Mércét a ti adományaitokból tartjuk fenn!A Mércét nem támogatják oligarchák vagy pártpénztárnokok, csupán egyszerű magánemberek. Ez biztosítja a függetlenségünket. Támogass minket rendszeresen havi 1000, 2000 vagy 5000 forint átutalásával, hogy még több ilyen cikket írhassunk, és még több emberhez juttathassuk el, mi történik valójában az országban!
