Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Hoffmann Rózsa szerint a szegények miatt rossz az oktatás, és nem azért, mert a szegénységet termeli újra

Ez a cikk több mint 7 éves.

„Mert miközben azok mellett, akik munkából élnek, és mindent megtesznek azért, hogy boldoguljanak ők is, meg a gyermekeik is, van egy másik réteg, amelyik valahogy nem tud kimozdulni a mélypontról” – mondta Hoffmann Rózsa az atv.hu-nak a PISA-eredményekről adott interjújában. Majd később ki is fejtette, hogy a szakiskolások húzzák le az átlagot és a gimnazisták fel.

hr.jpg

És röppenjünk is át azon, hogy a kormány éppen bezárja a gimnáziumokat, és a szakiskolák átalakítása egy teljes káosz.

Koncentráljunk csak arra, hogy a 6 éve kormányzó kormánypárt politikusa nem nagyobb mélységben értekezik a szegénység témájában, mint az érpataki polgármester a hasznos és a haszontalan emberek kérdéskörében.

És szerinte, ha jól értjük, a szakiskola már szegénység, és a gimnázium a jólét. Mondjuk ez nagyjából így is van, ha a dolgozói szegénységet és a közmunkát nézzük. Csak az hazugság, hogy a határvonal a dolgozó és a nem dolgozó ember között van, mert Magyarországon százezrek élnek úgy, hogy dolgoznak, és úgy is szegények maradnak.

Tehát 6 év kormányzás és 25 évvel a rendszerváltás után ott tartunk, hogy a szegények miatt szar az oktatás, ők húzzák le a színvonalat. Valahogy nem tudnak kimozdulni a holtpontról Hoffmann szerint.

Valahogy?

Már bocsánat, de ez valóban a szegények hibája? Az elmúlt 25 év és benne az elmúlt 6 év valóban arról szólt, hogy a kormányzatok esélyt adtak Magyarország nyomorgóinak? Hogy az oktatási rendszer feléjük fordul, hogy tömegével, milliárdokból indulnak a nekik nyújtott programok? Hogy a vidéki kistelepüléseken meg vannak oldva azok a közszolgáltatások a legszegényebb  számára is, mint az egészségügy, a közlekedés, vagy biztosítva van, hogy ne éhezzenek a családok, a gyerekek?

Mert a tanulás nem megy akkor, ha valaki nem eszik meleg ételt, vagy rosszul táplálkozik (minden kutatás szerint ez nagyon durván befolyásolja a tanulási képességet); ha már a szülei sem tanultak megfelelő oktatási rendszerben, és a tanulás képességét nem tudják átadni (igen, tanulni is meg kell tanulni); ha nincs olyan busz, amivel be lehet jutni a középiskolába; ha dolgozni kell a ház körül vagy fekete munkában, hogy a család ne haljon éhen. Ha nincs munkafüzet vagy plusz óra vagy hátizsák, és még ezer dolog, ami egy budapesti iskolában normálisnak, adottnak tűnik. Ha egyszerűen nem látnak az emberek példát arra, hogy ez megérné, mert már 15-20 éve nem tud elhelyezkedni senki a környezetükből valódi munkahelyen.

Igen, a tanulás sokkal kevésbé megy szegénységben, és ezt az igazságot nem úgy kell aláhúzni, hogy erről is a szegények tehetnek, hanem úgy, hogy mi a fenét tehetünk, hogy a jövőben ne így legyen?

December 19-én a Parlament elé hív mindenkit a Tanítanék! mozgalom. Öt éve épp ezen a napon fogadta el az új köznevelési törvényt az Országgyűlés új köznevelési törvényt:

„Ünnepelni azonban nincs okunk. Szégyen, hogy valaha híres oktatásunk színvonala mára nemzetközi összehasonlításban a sereghajtók közé süllyedt….Szégyen, hogy az évek óta vészjelzéseket adó pedagógustársadalom, de tágabban véve az iskolahasználók: szülők, diákok, tanárok véleményére – még tízezrek utcára vonulása után sem – ad az oktatási államtitkár. Szégyen, hogy az Európai Uniónak figyelmeztetnie kell hazánkat, mert itt van a világ egyik legszegregáltabb oktatása. Szégyen, hogy a társadalom még mindig nem veszi a fáradtságot, hogy összefogjon, s mindezeken sürgősen változtasson. De a legnagyobb szégyen mégis csak az, hogy ezt a saját gyerekeinkkel tesszük.
Gyere el, hozz egy mécsest, és gyújtsd meg velünk együtt a Kossuth téren az öt éves évforduló emlékére, december 19-én 18 órakor! Mert nem hagyhatjuk, hogy elvegyék a gyermekeinktől a jövőt!
Gyülekező: 17.30-kor. Gyere el Te is!”

És pont ezért végtelenül cinikus, amikor egy kormány a szegényeket hibáztatja egy rossz oktatási eredményért, mert igenis a mindenkori kormányzat felelőssége és az általa szervezett oktatási rendszer felelőssége, hogy hogyan teljesítenek a szegény gyerekek.

És pontosan azért cinikus ezzel érvelni, mert a szegény gyerekek gyengébb teljesítménye nem a PISA-teszten kívüli adat, hanem annak része. Igen, hozzá tartozik kőkeményen az oktatási rendszerünk sikertelenségéhez a végtelen szegénység, ami Magyarországon van. Ez talán az egyik legdurvább hibája ennek az egész országnak.

És nem azért, mert lehúzzák a gazdagabbak teszteredményeit a szegények, hanem azért, mert a szegénység rossz mindannyiunknak, mert rossz olyan országban élni, ahol a nyomor minden nap arcul csap minket, rossz a körúton kéregető hajléktalanok révén szembesülni vele, ahogy rossz a vidéki kiruccanások során vagy a riportokban.

Mert ez kurvára a mi szégyenünk.

És amellett, hogy ez a szégyenünk, a mi kárunk is, mert minden tanévben tehetséges, az ország és ezzel mindannyiunk közös gyarapodásáért tenni tudó gyerekek vesznek el a magyar oktatási rendszer mocskában, tűnnek el örökre.

És ameddig ez így lesz, amíg ilyen PISA-eredmények jönnek, vagy tök mindegy, milyen eredmények, ameddig ez a kőkemény magyar valóság, addig egyre rosszabb lesz ebben az országban élni. És ezért hányinger, hogy az oktatásért felelős politikusok csak köpni tudnak egyet a szegények felé, tenni már nem hajlandóak azért, hogy mindannyiunknak jobb legyen!

Kövesd a szerző bejegyzéseit a Facebookon is!

Ez a cikk eredetileg a Kettős Mércén jelent meg, de áthoztuk a Mércére, hogy itt is elérhető legyen.