Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Trump győzött, de azért túlzás ezt a demokrácia diadalának nevezni

Ez a cikk több mint 8 éves.

„Gratulálok! Micsoda remek hírek. A demokrácia még mindig él.” – üzente Orbán Viktor a Facebookon, miután egyértelművé vált: Donald Trump nyerte az amerikai elnökválasztást.

Orbán Viktornak ebben saját maga szerint sincs igaza.  Orbán és a Fidesz vezetői a demokráciát gyakran emelgetik úgy, mint a többség uralmát. Függetlenül attól, igazuk van-e ebben a kérdésben, most nem beszélhetünk erről, hiszen Trump győzelmét nem a szavazatok többsége hozta el.

Trump kétségtelenül győzött az amerikai „játékszabályok” szerint, ezt Clinton is elismerte, gratulált is republikánus ellenfelének. De nem lehet a demokrácia sikerére utalgatni egy olyan választás kapcsán, ahol végül nem az nyert, aki a legtöbb szavazatot kapta. Mert hogy ne felejtsük el: Hillary Clintonra közel 300 ezerrel többen voksoltak a még mindig nem végleges adatok szerint, mint Trumpra.

Mindez azonban mit sem számít, hiszen más országokkal szemben, amelyekben elnököt vagy államfőt jellemezően közvetlenül választanak, és így valóban az nyer, aki a többség támogatottságát bírja, az USA-ban elektori rendszer működik, ami minden, csak nem arányos. 

A demokraták ráadásul nem is először szívnak emiatt: legutóbb a 2000-es elnökválasztáson úgy nyert a republikánus George W. Bush, hogy ellenfele, a demokrata Al Gore több mint félmillió vokssal többet gyűjtött be.

Korábban Trumpnak sem tetszett a rendszer

Hogy az elektori rendszer valóban nem a demokrácia letéteményese, azt maga Donald Trump is kijelentette már, igaz nem most, az ennek köszönhető győzelmét követően, hanem még 2012-ben írta azt a Twitteren, hogy az szerinte a demokrácia katasztrófája:

trumf.png

Pedig 2012-ben végül egyáltalán nem lett szoros az elnökválasztás, nem az elektori rendszer miatt nyert Obama, összesített szavazatszámban is mintegy 5 millióval többen voksoltak rá, mint republikánus ellenfelére, Mitt Romneyra.

Mi lett volna fordított esetben?

Annál is inkább érdemes mindezt nem elfelejteni, mert a választást megelőzően Trump – Clintonnal ellentétben – nem volt hajlandó egyértelműen kijelenti, hogy elfogadja a választás végeredményét, ha az nem számára kedvezően alakul, az erre vonatkozó kérdésekre szinte mindig szokásához híven kitérő választ adott.

Vajon ha Clinton nyer az elektori rendszernek köszönhetően, miközben valójában az amerikaiak többsége Trumpra szavazott, akkor ő is képes lett volna olyan emelt fejjel viselni a kudarcot, mint Clinton tette most? Ha korábbi kijelentéseiből indulunk ki, akkor azért erre nem lenne érdemes nagy összegben fogadni.

*

Mindezzel nem azt akarom mondani, hogy Trump elnökké választása ne egy hatalmas felkiáltó jel, vagy ha úgy tetszik, felmutatott középső ujj lenne az elit felé, pusztán csak azt: a demokrácia egyik mintájának tartott USA-ban már nem először fordul elő az, hogy a 19. századból megmaradt választási rendszernek köszönhetően nem abból lesz az ország elnöke, akire a többség szavazott.

Kiss Brigi

Ez a cikk eredetileg a Kettős Mércén jelent meg, de áthoztuk a Mércére, hogy itt is elérhető legyen.