Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Hogy semmizhette ki két évtizeden át a Quaestor a magyar adófizetőket az állam szeme láttára?

Ez a cikk több mint 7 éves.

A 444.hu-n Kasnyik Márton írt hosszú cikket arról, hogy a Quaestor tehetségtelen vezetői milyen ócska trükkökkel pótolták vissza az önkormányzatok, a kisbefektetők pénzéből, a szinte mindig veszteséges vállalkozásaikba tolt óriási összegeket. Hogy Tarsoly Csaba személyesen milliárdokat vehetett ki a cégből, ahol egyébként minimálbér mellé, készpénzben, adót csalva fizették ki a béreket.

kamory.png

Kámory Ferenc, a Quaestor Értékpapír (QÉP) treasury igazgatójának levele; ma Kámory koronatanúként szerepel az ügyben; Fotó forrása: 444.hu

Mindezt 1998 óta, és azóta egyetlen egy bankfelügyeleti vizsgálat, az adóhatóság egyetlen egy vizsgálata sem buktatta meg a céget, amelyet végül maga alá temetett piramisjáték-szerű működése.

Így tűnt el a több tízezer kisbefektető, az állami cégek, önkormányzatok vagyona összesen mintegy 210 milliárd forint értékben. Csak azok a szerencsések menekülhettek meg, akik épp kivették a pénzüket a csőd napján. Mint az ügyészségnél korábban sofőrként és kézbesítőként dolgozó férfi, aki 200 milliót vett ki, vagy mint a Quaestor vezetőjével jó barátságban lévő Szijjártó Péter külügyminisztériumához tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház.

És hát tudjuk, a Quaestor-vezér állami üzletekbe fogott, miniszterekkel parolázott, az MLSZ elnökségében ült, focicsapatot vitt, a magyar politikai elittel ápolt jó kapcsolatot. Titkára Polt Péter legfőbb ügyész lányával járt például.

Hogyan lehetséges az, hogy az elmúlt 26 év nagy üzleti csalásai után az állam felügyeleti szerveinek ellenőrzése mellett még mindig lehet ilyen csalássorozatokat csinálni, emberek életét tönkretenni, embereket az öngyilkosságba hajszolni?

Miért csak egy 2015-ös, újfajta ellenőrzésen bukott meg a Quaestor, hogyan lehet úgy átverni felügyeleteket és hatóságokat évtizedeken át, hogy egyszerűen egyik számláról a másikra utalnak pénzeket?

Hogyan lehetséges az, hogy a Quaestor-ügy vádiratában nincsenek vizsgálva a politikai kapcsolatok, nincs felvetve az állami intézményrendszer felelőssége?

Persze tudjuk a választ, de mégis szörnyű, hogy egy olyan országban élünk, ahol a politika és  a gazdasági élet összefonódása miatt, simán végignézi a felelős kormány Pesten, hogy tízezrek mennek csődbe. És miután a baj megtörtént, fel sem merül, még csak a forma kedvéért sem a kérdés, hogyan lehetséges 210 milliárdos kárt okozni évtizedeken át a lelepleződés veszélye nélkül? Az állami intézményekben senkit sem terhel semmilyen mulasztásért, semmilyen felelősség? A történtek ismeretében hogyan lehetne biztonságban a magán- vagy közösségi befektetők pénze Magyarországon? Nem kellene esetleg változtatni a törvényi, jogi, szabályozási elveken és gyakorlaton, különösen a hatalommal nem rendelkező emberek védelmében?

És végtelenül dühítő nézni, hogy azok, akik a Quaestor vezetőivel üzleteltek, akik hagyták megvalósulni ezt a csalássorozatot, akik direkt vagy kompetencia hiányában nem tettek ellene semmit, megússzák, hogy következmények nélkül marad, mindig és örökké ez az ország.

Kövesd a szerző bejegyzéseit a Facebookon is!

Ez a cikk eredetileg a Kettős Mércén jelent meg, de áthoztuk a Mércére, hogy itt is elérhető legyen.