Szóval van kicsit kevesebb, mint két hét a tanévkezdésig. Ami azt jelenti, hogy az igazgatók és a pedagógusok már lassan szivárognak vissza az iskolákba, és nekikezdenek a munkának. Illetve nekikezdenének – ha nem lenne egyelőre több a kérdés, mint a bizonyosság a következő tanévvel kapcsolatban.
(Kép forrása: Biharlap.hu)
Hallatlan átalakításokba kezdett 2010-ben a kormány, az oktatás reformja pedig azóta minden szeptemberben hozott valamilyen káoszt. Ne aggódjon senki, ez idén is így lesz.
A héten Palkovics László oktatási államtitkár már jelezte: a szeptemberben induló tanév sok újdonságot és kihívást hoz. Sajnos azt is hozzátette, hogy szerinte „a köznevelési rendszer kritikusainak hangját meghallva és az oktatási rendszer jobbá tételén dolgozó pedagógusok, diákok és szülők szavára figyelve közösen, együtt gondolkodva, a javaslatokat mérlegelve az elmúlt kilenc hónapban megfogalmazták azokat a lépéseket, amelyeket a versenyképesebb oktatás érdekében mindenképpen meg kell tenni.” Azonban tudjuk, hogy az oktatási államtitkár és köre egyáltalán nem szívesen hallotta meg a kritikákat, és néha látszatintézkedésekkel, máskor szigorítással igyekezett elvenni a tiltakozó pedagógusok kedvét az „ugrálástól”.
Attól viszont messze vannak még, hogy valódi, érdembeli javulásról beszélhessenek: a most induló tanév tökéletes példája lesz annak, hogyan sikerült az eredetileg is rossz rendszerből egy még nehézkesebbet létrehozni. A mostani változások ugyanis épp azt bizonyítják, hogy a kormány azokból a terhekből (például a központosításból és az államilag létrehozott tankönyvekből) nem hajlandó engedni, amelyek a legtöbb problémát okozták eddig is. Most ráadásul egy olyan tanév kezdődik hamarosan, amely különösen döcögős lehet, hiszen alig néhány nappal az indulás előtt alapvető fontosságú dolgokról nem tudunk még semmit.
A legnagyobb problémák a szakképzésben lesznek
A szakképzési rendszer ebben a tanévben egészen új rend szerint alakul. Amit ebből eddig leginkább látni lehet, az az, hogy mindennek más lesz a neve. A szakmunkásképzőt szakközépiskolának, a szakközépiskolát pedig szakgimnáziumnak hívják mostantól, miközben változik a szakmai tárgyak és a közismereti tárgyak aránya is ezekben az intézményekben. Csak hát ki tudja, hogyan?
Mindeddig ugyanis csupán egy óraterv-javaslatot és egy hamar visszavont rendelettervezetet lehetett látni. Ezekből nagyjából kiderült, hogy a 9. osztályt kezdő tanulók tantárgyainak óraszáma jelentősen változik majd, és a tantárgyak maguk is érdekesen alakulnak. Lesz például komplex természettudomány – csakhogy bár neve már van a tantárgynak, hogy pontosan mit takar, azt senki sem tudja. Kellenek hozzá új, direkt erre képzett oktatók? Honnan? Mit fognak tanítani? És miből? Készült egyáltalán valamiféle kísérleti tankönyv az új, bevezetendő tantárgyhoz? Egyik kérdésre sincs megnyugtató válasz: ahogy nincsenek ilyen (milyen?) szakképesítésű tanárok, nincs kerettanterv, és tankönyv se. Biztos hasznos lesz mindenki (diák és tanár) számára ez az új tantárgy…
De ami még ennél is zavarosabb: szakmai kerettantervek sincsenek. A Nemzeti Felnőttképzési Hivatal honlapjára felkerültek ugyan munkaanyagok, amelyek a kerettanterveket bemutatják, csakhogy ezek a nyári szünetben (tehát hivatalosan a pedagógusok munkaidején kívül) váltak nyilvánossá. És ahogy az a nevükből is kiderül: munkaanyagok csupán, amelyeket hivatalossá csak az tehetne, ha rendeletben is megjelennének. Ehhez viszont előbb szakmai és társadalmi egyeztetésre lenne szükség – szóval nagyjából idő sincs arra, hogy ezek a kerettantervek hivatalosan és felelősségteljesen használhatóak legyenek. De lényegében mindegy is, hiszen maguk a pedagógusok sem lettek felkészítve arra, hogy ezekből a kerettantervekből oktassanak, úgyhogy e tekintetben is érdekes tanév elé néz minden érintett.
Ráadásul a 9. évfolyamos diákok mellett az érettségi utáni szakképzési évfolyamokat is érinti a változás, így számukra is nagy a tét. A félreértések elkerülése végett az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) augusztus 17-én kiadott egy közleményt, amiben rögzítette, hogy akkor a kerettantervek így vannak elfogadva, és kész. Ebben az áll: „A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításának kihirdetéséig az alábbi (a rendeletmódosítással megegyező) mellékleteket kell a helyi tanterv elkészítése során alkalmazni” – majd következik a módosítás szövege. Mivel rendeletet már ebben a formában nem lesz idejük készíteni, egy közleménnyel verik át a módosításokat. Így is lehet csinálni, csak valószínűleg óriási káoszt eredményez majd a módszer…
De hogy miben is? Hát, ezt sem nagyon tudni: mivel az sem egészen tiszta az előbbi hiányosságok miatt, hogy milyen tantárgyakat és milyen óraszámban kell majd tanítani, a pedagógusok is nehéz helyzetben vannak. Mivel a közismereti tárgyak száma csökken a szakgimnáziumokban, a szakmai tárgyaké pedig nő, órarendeket összeállítani most kész rémálom lehet, hiszen egyelőre kétséges, hogy ezeket az újonnan bevezetett szakmai tantárgyakat tanítani képes szaktanárból lesz-e elég, és azt is nehéz megtippelni, hogy a jelenleg alkalmazásban álló pedagógusoknak meglesznek-e a szükséges óraszámaik, vagy néhányukra az elbocsátás vár. Mivel a tantárgyfelosztást az intézmény fenntartójának is el kell fogadnia, s órarend csak ezután készülhet (amúgy is óriási munkával), sejthető, hogy két héttel a tanévkezdés előtt egy intézmény és pedagógus sem lehet nyugodt…
Amire nem lehet jól felkészülni
Vannak azonban helyek, ahol még csak nem is ez a legnagyobb baj, hanem az, hogy konkrétan nincs igazgatója sem az iskolának.
Szekszárdon az egyedüli, a pályázati feltételeknek teljes mértékben megfelelő jelentkezőt utasították el, annak ellenére, hogy a nevelőtestület és az alkalmazotti közösség is támogatta, száz százalékig, de még a munkáltatói jogokat gyakorló főigazgató is támogató véleménnyel küldte fel nevét a minisztériumba. Helyette mégis inkább új pályázatot írnak ki, így a szakképzési tagintézmény, ahol július eleje óta sem igazgató, sem vezetőség nincs, továbbra is csak vár egy kinevezésre.
Hasonló eset történt Balatonfűzfőn is, Dabason egy, Győrben két szakközépiskolában pedig csupán egy évre neveztek ki vezetőt, kiváló pályázatuk ellenére. Tiszaújvárosban pedig hiába támogatta a szülői szervezet, a diákönkormányzat, a nevelőtestület és az alkalmazotti közösség is az egyik jelöltet, mégis azt a pályázót nevezte ki a Nemzetgazdasági Minisztérium, aki mellett jóval kevesebben álltak.
A legnagyobb botrányt mégis Hadházi Róbertné esete okozta: annak ellenére nem fogadták el egyedüliként leadott, a pályázati feltételeknek megfelelő jelentkezését, hogy a tantestület java része is őt támogatta. Csakhogy az igazgatói pályázatok bírálóinak kezébe került „valahogy” egy kép, amelyen Hadházi Róbertné kockás ingben tiltakozott az oktatási reformok tarthatatlansága miatt, miközben elutasítását semmilyen szakmai érv nem támasztotta alá.
Esete az összes többi ügyet is minimum kétségessé teszi: vajon manapság tényleg az a minimumfeltétele egy igazgatói kinevezésnek, hogy egyet kell érteni a néha hajmeresztő rendszer visszásságaival?
Újdonság lesz emellett, hogy az eddig rosszul működő és adósságtengert felhalmozó Klik atomjaira bomlik, és mostantól 58 kisebb egységben, de ugyanúgy az intézményvezetők feje felett uralkodva igazgatja majd az iskolákat – ha az eddigiekből indulunk ki, talán nem csoda, hogy sokan aggódva tekintenek az új rendszer felé. Szó van emellett tananyagcsökkentésről is az általános iskola első és második osztályában (hogy mi alapján, az nem teljesen tiszta), és ha ehhez még hozzávesszük az olyan „apróságokat”, mint a friss és ropogós, hibáktól hemzsegő tankönyveket (amikből idén megint lesz egy nagyobb hiány), vagy éppen a Klik által listázott migráns diákokat, akkor t az összkép így, augusztus vége felé meglehetősen lehangoló. A szakiskolák helyzete egyenesen tragikus, de a többi intézményben sem lehetnek igazán nyugodtak a pedagógusok, igazgatók. És természetesen a szülőknek és diákoknak is van mitől tartaniuk. Nem véletlen, hogy ez elmúlt évek legfontosabb megmozdulásait a pedagógusok szervezték az előző tanévben. A nagy kérdés, hogy az idei mit hoz: tovább fokozódó kormányzati nyomást, vagy sikerül végre a tiltakozó diákok, szülők és pedagógusok érdekeit is érvényesíteni? Az biztos, hogy izgalmas és kaotikus tanév vár mindannyiukra.
A Kettős Mérce csak akkor tud működni, ha te is támogatod!
A Kettős Mérce nem segít pártokat vagy oligarchákat. Ők sem segítenek minket. A Mércét akkor tudjuk hosszú távon fenntartani, ha legalább 600-an támogattok minket. Jelenleg 264 állandó támogatónk van. Ha szerinted is szükség van egy olyan baloldali és független lapra, mint a Mérce, támogass minket!
