Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Miért baj az, ha Matolcsy György zongorát vesz?

Ez a cikk több mint 8 éves.

A kérdés több szempontból is rossz, és megtévesztő. Nyilvánvalóan nem lenne baj, ha Matolcsy György s.k. venne magának egy zongorát. Ha szereti a szép zenét, hát vegyen magának zongorát. De akkor miért baj, hogy Matolcsy György vett egy zongorát? Kezdjük az elején.

b348be978ebdabaf31a372c3f22b56eb.jpgVan Matolcsy György. Ő a Magyar Nemzeti Bank elnöke. 

A Magyar Nemzeti Banknak pedig van egy raklapnyi alapítványa. Ezek közt is van egy, a Pallas Athéné Domus Animae alapítvány. Ahol egyébként Matolcsy György a kuratórium elnöke. Szóval ez az az alapítvány, ami 32 millió forintot költ egy zongorára. Egy 1896 Hamburg Steinway & Sons C 225-ös, magasfényű, fekete, grand pianóra. Biztos nagyon szépen szól.

A Pallas Athéné Domus Animae alapítványt egyébként az MNB alapította „a Társadalmi Felelősségvállalás Program jegyében és egyben részét képezi a Közgondolkodási Programnak, melynek kiemelt célja a társadalomtudományok (főként a közgazdaságtan, pénzügyek és azok peremtudományai) területén tanulók támogatása alapítványi keretek között létrehozandó angol nyelvű PHD iskolának” – olvasható az interneten.

Ja. Szóval van ez az alapítvány, ami a társadalmi felelősségvállalás jegyében fogant. Hogy hol hallottuk legutóbb a nevét? Egész véletlenül abban a korrupciós botrányban, ahol az MNB alapítványai minimum gyanús körülmények között szórtak el több mint 260 milliárd forintot olyan dolgokra, amiknek nem sok közük van holmi társadalmi felelősségvállaláshoz.

Jobb helyeken ezt korrupciónak, közpénzek ellopásának, elherdálásának (nem úrinők még ennél is rosszabbnak) nevezik. De nem ez az igazán nagy baj. Hanem az, hogy sajnos kiderült az is, mi a kormány ars poeticája, ha a lopásról van szó.

„Most is van egy szisztéma, amit kritizálhatnak, hogy korrupció, de én azt állítom, hogy ez egy politikai elképzelés végrehajtása” – fejtette ki elméletét a minap Lánczi András, a Corvinus frissen kinevezett rektora, az erősen kormányközeli Századvég Alapítvány kuratóriumi elnöke. Igen, valahogy így képzeltük mi is. Hogy a jelenlegi kormány számára az egy politikai elképzelés, hogy talicska helyett dömperrel tolják ki a közpénzt a kasszából, hogy talmi hívságokra költsék. És még csak nem is nagyon izgatja fel őket, hogy ez kiderül. Nem hogy nem mond le Matolcsy György, nem hogy nem zárják be és hintik fel sóval ezt a raklapnyi alapítványt, ami ezeket a pénzeket elherdálta, de még a vállukat se vonják meg igazán. Inkább indítanak egy menekültellenes kampányt, az úgyis eltereli ezekről a csacsi ügyekről a figyelmet.

Hát így vett a PADA, úgyis, mint az MNB alapítványa, s úgy is, mint Matolcsy György egyik játékszere, társadalmi felelősségvállalás címszó alatt zongorát, hogy…

… hogy miért is? Mert szükségük van rá? Mert hasznos lesz majd a közgazdaságtan, pénzügyek és azok peremtudományait tanuló diákok számára, közgondolkodásilag? Vagy csupán azért, mert megtehetik? Mert valakinek fájt rá a foga? Mi a pitlákos atyaúristenért vesz zongorát egy alapítvány, amelynek véletlenül sem vág a profiljába a zongorázás?

De hát van ez a zongora. Nyugodjunk bele, hogy van.

Viszont akkor térjünk vissza az elejére. Miért baj az, ha Matolcsy György zongorát vesz? Azért, mert úgy, ahogy van, nem másról szól ez a zongora, mint arról, hogy Magyarország elvesztette a közpénzek feletti uralmát. A saját kormánya lopta el tőle. Ez nem a mi zongoránk. Pedig fizettünk érte. Akar valaki zongorázni?

 

Az illusztráció Dr. Máriás munkájának részlete.

A Kettős Mérce csak akkor tud működni, ha te is támogatod!
A Kettős Mérce nem segít pártokat vagy oligarchákat. Ők sem segítenek minket. A Mércét akkor tudjuk hosszú távon fenntartani, ha legalább 600-an támogattok minket. Jelenleg 238 állandó támogatónk van. Ha szerinted is szükség van egy olyan baloldali és független lapra, mint a Mérce, támogass minket!
Ez a cikk eredetileg a Kettős Mércén jelent meg, de áthoztuk a Mércére, hogy itt is elérhető legyen.