Nem örültem, amikor Kiss lászló úszó-szövetségi kapitány lemondott. Nem azért nem örültem, mert ne érteném, hogy fontos a társadalomnak áldozatot felmutatni ilyen nagy vihart kiváltó esetekben, és ne érteném azt, hogy ez a példastatuálás is segíti a nemi erőszak cselekmények megelőzését.
Fotó: Mészáros Annarózsa
Azért nem örültem Kiss László lemondásának, mert a körülmények azt mutatták, az ég egyadta világon semmi sem fog változni. Kiss lemondásával egyedi ügynek állították be azt, ami általános probléma az uszodában, és álalános probléma azon kívül is. Mintha a volt úszókapitány lenne az egyetlen erőszakos ember a profi sportban és az úszósportban Magyarországon.
Kiss lemondását nem kísérte semmilyen törvényi változás, nem jelentett be az erőszak megelőzését szolgáló intézkedéseket az úszószövetség, nem mondták, hogy figyelni fognak a hatalmi visszaélést lehetővé tevő helyzetekre, az erőszakeseteket valószínűsítő történésekre, és nem vezettek be védelmi rendszert a fiatal sportolók számára.
Pedig Kiss esete nem egyedi. Nem egyedi az uszodában, amint arról több száz komment tanúskodik, amelyben emberek elmesélték saját, verbális, vagy fizikai bántalmazásuk történetét, ami az élsportban érte őket. De tudhatjuk ezt korábbról, a Széchyt övező ügyekből, Szepesi Nikolett könyvéből, és még sok helyről. Az úszósportban létező jelenség az edzők részéről a tanítványok kárára elkövetett erőszak, jelen van a szexuális zaklatás, sőt a szexuális erőszakra is akad sajnos példa (persze ez nem jelenti azt, hogy az ilyesmiben mindenki érintett lenne, aki az úszósport közegében mozog). Mégse tesz ez ellen senki semmit. Úgy teszünk, mintha a megrontott életekkel fizetnénk a sikerekért, holott életek megrontása nélkül is lehet érmeket nyerni.
Nem volt társadalmi katarzis sem abban az értelemben, hogy a politika nem kívánt felszólalni a nemi erőszak ellen. Míg a kölni erőszak után a magyar politikai vezetés tagjai versenyt futottak a menekültek elítélésében, az elmúlt hónapok ügyei el se érték az ingerküszöt. Orbán Viktor az elmúlt hónapokban minden héten elmondta, hogy a kerítéssel megvédtük a magyar nőket az erőszakos menekültektől, de a miniszterelnök semmit nem akar tenni a magyar férfiak által elkövetett erőszak ellen. Pedig az erőszak ugyanúgy fáj az áldozatnak, ugyanúgy egy életre megsebzi, függetlenül ez elkövető vallásától vagy bőrszínétől.
Az elmúlt években sorra kapnak nagy publicitást erőszak-esetek. Sipos Pál, Pannonhalma, a gólyatábori erőszak, a vakkomondoros Balog, Kiss László ügye, az elkábított és a nemi szervén lúggal leöntött nő, az egyre gyakoribb, levideózott megerőszakolások, és ott vannak a háttérben a családon belüli erőszak-esetek, a szimpla tapizások a buszon, és azok a férfiak, akik a megkövült társadalmi normának köszönhetően -még mindig azt gondolják, nekik joguk van szexelni egy nővel, ha megtetszik nekik.
Ez ellen a politika nem szólal fel, nem kapnak képzést a rendőrökés az igazságszolgáltatás dolgozói arról, hogyan ismerják fel az ilyen típusú bűncselekményket, hogyan tudnak az áldozatok szempontjából hatékonyabban felépni. De az áldozatokat védő segélyvonalakat se az államtartja fenn, sőt nem is támogatja. Azt a gonosz Norvég Civil Alap, és Sosos György pénzéből a feministák teszik.
Engem tényleg nem érdekelt, hogy Kiss Lászlóval személyesen mi történik. Bármikor elcseréltem volna Kiss lemondását legalább egy gesztusra a politikai elit részéről, amely kimondja, hogy igen, óriási probléma ma Magyarországon a nők elleni erőszak, és nem lehet bagatellizálni ezeket az eseteket, hanem fel kell lépni ellenük. Mert ameddig ezzel nem foglalkoznak a döntéshozók, addig a rossz szabályozások és a társadalom védelmének hiányában naponta megy tönkre emberek élete.
Kövesd a szerző bejegyzéseit a Facebookon is!
Támogass havi 1000 forinttal:
A Kettős Mérce csak akkor tud működni, ha te is támogatod!
A Kettős Mérce nem segít pártokat vagy oligarchákat. Ők sem segítenek minket. A Mércét akkor tudjuk hosszú távon fenntartani, ha legalább 600-an támogattok minket. Jelenleg 220 állandó támogatónk van. Ha szerinted is szükség van egy olyan baloldali és független lapra, mint a Mérce, támogass minket!