Idén a Google számításai szerint majdnem 3 millió egyedi látogató olvasta a Mérce cikkeit, most összegyűjtöttük nektek így év végén a 10 legolvasottabb cikkünket.
A Mérce legjobban pörgő képe idén
Még februárban ment utána Kálmán Mihály a Jobbik tapolcai jelöltjének, Ríg Lajosnak. Mint azóta tudjuk, meg is választották a Jobbik országgyűlési képviselőjének a politikust, aki szerint szeptember 11. csak kitaláció volt, és a cigányok a zsidóság politikai fegyverei. A politikus cikkünk után törölte Facebook-profilját. Ami érdekes, hogy a cikket a tapolcai választás előtt alig vette át valaki, míg a tapolcai választás után lényegében minden sajtóorgánum behivatkozta, a 44 ezer olvasó nagyrésze is két hónappal a megjelenés után találkozott a cikkel. Vajon mi történt volna, ha nem csak a választás után tudják meg a szavazók, hogy kire szavaztak?
Júliusban fogadta el azt a törvényt a kormány, amely alapján lehetőségük van az önkormányzatoknak és állami szerveknek költségtérítést kérni a közérdekű adatigénylőktől. Végül a kormánypárt finomított az elfogadott törvényen, és eddig még durva visszaélés se történt, bár a drágulás tény: például múlt héten 65 forintért másolt oldalanként egy közérdekű dokumentumot az egyik állami cég. 51 ezren olvastátok ezt a cikket.
Még tavaly perelte be Deutsch Tamás Juhász Pétert, mivel az utalásokat tett rá, hogy a Fidesz politikusa drogozott. Juhász több tanú vallomását is elvitte a tárgyalásra, ezek közül is kiemelkedett az, amely szerint Deutschot többször is drogbarlangokból hozták ki bódult állapotban. 55 ezren olvastátok a rendőr vallomását.
Majdnem 56 ezren olvastátok azt a két idézetet, amellyel a Mérce emlékezett az idén elhunyt volt köztársasági elnökre. Be is másoljuk ide mindkettőt, reméljük tényleg minél többen megtanulják, és be is tartják őket:
„Nem vagyok, nem lehetek pártok, pártérdekek szolgája – világéletemben, pártban és párton kívül, a nemzet függetlenségét, a szabad gondolatot, szabad szót, a szabad hazában szabad hit gondolatát, a társadalmi igazság emberi jogokban kiteljesedő, megkülönböztetést és kirekesztést el nem ismerő védelmét szolgáltam és fogom szolgálni.”
(Göncz Árpád beiktatási beszéde)
„Ha szolgálni kívánok valakit, azokat kívánom szolgálni, kiknek szolgájuk nincsen: a védteleneket. Akiknek sem a darutollas úri világban, sem az egyenlők közt egyenlőbbek
világában nem jutott jó szó.”
(Göncz Árpád parlamenti felszólalása, 1990. augusztus 3.)
Kicsit szomorúak vagyunk, hogy lényegében csak mi és ti olvasók találtátok extrém sértőnek Lázár János nyilatkozatát a munkavállalókról és a pedagógusokról. 60 ezren olvastatok arról, hogy Lázár szerint a munkavállaló örüljön, ha van munkája; hogy az állam képviselőjeként nyilatkozik arról, hogy a munkavállalók csak kussoljanak, nekik nincsenek jogaik.
66 ezren olvastátok Fruzsina történetét, aki befogadott magához egy csomó afgánt egy éjszakára, akik már nem jutottak volna el sehova, mert elment az utolsó vonat és busz. Az afgánok másnap reggel szépen összeszedték a cókmókjukat, kitakarítottak, és még egy kis ajándékot is hagytak a lánynak.
Már kevesen emlékeznek rá, de a déli határra épített kerítés célja gyorsabban változott, mint Rogán pasa-parki lakásának mérete. Előbb azért épült, hogy ne nálunk regisztrálják először az EU-ban a menekülteket, később az lett a célja, hogy rendezetten, a határátkelőknél lehessen regisztrálni a menekülteket, végül pedig az, hogy ne is jöjjön ide menekült. Annyira pontos volt a kerítés koncepciója, hogy Pintér Sándor egy sajtótájékóztatón egyszerre mondta el, hogy a kerítés azt a célt szolgálja, hogy ne jöjjön be senki, majd azt tesztelik, melyik kerítés tipus lesz az, amelyen keresztül legkevésbé lesz könnyű bejönni, végül beismerte: a jogszabályok szerint, aki a kerítés túloldalán áll, azt be kell fogadni. Sajnos azóta pont a kerítés korábbi értelmetlensége miatt külön jogszabályokat hozott a Fidesz, hogy ezek a „problémák” ne merülhessenek föl, és a határzár felállítása óta több menekült került börtönbe, az új törvények szerint, mint ahány ember a kérelmét egyáltalán be tudta anni. Pintér önmagának ellentmondó nyilatkozatát 77 ezren olvastátok.
A tizennégy éves szegedi Hanna több napon át órákat dolgozott a városba érkező menekülteket segítők között. Ő, és édesapja, Péter, egy négykezes cikkben írtak arról, hogyan futnak össze az emberi sorsok egy dél-magyarországi város pályaudvarán, és hogyan lehet ésszel és szívvel helytállni egy ilyen drámai helyzetben. Több mint 85 ezren olvastátok a cikket.
A Geci-gate egyetlen év végi válogatásból sem maradhat ki, 90 ezren olvastátok Simicska mondatairól szóló cikkünket, amelynek a lényege ebben a mondatban foglalható össze: „Simicska Lajos interjúiban nem annyira az az érdekes, hogy görénynek és gecinek nevez gyakorlatilag mindenkit a Fidesz vezetőségében. Hanem az, hogy a nyilatkozatokból feltárul a Fidesz által tákolt színpad mögötti valóság. És az semmiben nem különbözik attól, mint amit gondoltunk róla: bunkó, tolvaj, elvtelen, erkölcstelen banda, ahol egy évtizedes barát azt is el tudja képzelni, hogy megölik.”
Minden év első híre az, hogy ki lett az év első gyereke. Idén egy cigány kisbaba Rikárdó született meg először. A jobbikos Novák Elődnek pedig ez remek alkalom volt arra, hogy „cigányozni” kezdjen, és jövendőbeli bűnözőnek nevezzen egy ártatlan kisgyeremeket. Az erről írt cikkünket több, mint 250 ezren olvasták.
„Erről persze nem tudunk semmit, de a kommentelők biztosan tudják, aki cigány, az nem tudja eltartani a gyerekét. És nem érzik, ez mennyire ciki mindannyiunknak, hogy ha egy cigány ember szerintünk se tudja eltartani a gyerekét. És senki se látja az összefüggést aközött, hogy Rikárdó már megszületésekor a nemzet ellensége lesz, és hogy lehet, családja szerényen se tudja eltartani gyerekeit. Mert Rikárdó már megszületésétől hátrányban van, az iskolában, a munkahelyen és mindenhol az életben.
Ez a rasszizmus, ami már megszületésekor bűnösnek bélyegez egy embert, és egész életére rányomja a fejére, hogy cigány. Ez az a rasszizmus, ami távol tartja egymástól a cigányságot és a többségi társadalmat, ez az a mentalitás, ami nem ad esélyt arra, hogy a magyarországi cigányság felzárkózhasson, ez az, ami megmutatja: egy cigány származású honfitársunknak nemcsak az esetleges szegénységgel, lakóhelye körülményeivel, a magas munkanélküliséggel, a rossz oktatási rendszerrel, a rossz szokásokkal kell megküzdenie, hanem a többségi társadalommal is. Ha ezen nem változtatunk, nem a magyarországi cigányság fogja kárát látni, hanem az egész társadalom, ami már 0 évesen gettóba zárja Rikárdót.”