Európa biztonságát nem vasfüggönyök és nem is a totális rendőri mozgósítás garantálja.

Ha valahol, hát Franciaországban felkészülteknek kellett volna lenniük a hatóságoknak arra, hogy elhárítsanak készülő terrorcselekményeket. Megdöbbentő tény, hogy a terror elleni védelemre szerződött sok ezer ember nem tudta megelőzni mindazt, ami történt. Annak ellenére sem, hogy az elkövetők nem kívülről érkeztek, hanem egy részük már évek óta a hatóságok látókörében voltak, jellemzően uniós állampolgárok.

Egy köztársaság nem attól erős, hogy fegyveresek sétálnak az utcán. Ez csak külsőség, aminek nincs jelentősége. A terrorista ettől még simán végrehajt bármit, mivel nem állíthatunk minden színház, koncertterem és bevásárlóközpont mellé gépfegyveres őröket. Ez csak látszatvédelem, mert koncentrált és váratlan támadással néhány fegyveres katona vagy rendőr is gyorsan kiiktatható. Egy köztársaság akkor erős, ha már a szervezkedés fázisában képes felderíteni és megakadályozni egy terrorakciót. Ma ehhez minden feltétel elméletileg adott, mert a megfigyeléshez olyan eszközök állnak rendelkezésre az informatikai haladásnak köszönhetően, hogy centiméteres pontossággal lehet meghatározni, ki, hol és éppen mit csinál.

Franciaországban több tucatnyi korábbi terrorcselekmény ellenére sem sikerült valóban hatékony rendszert kiépíteni a megelőzésre. Ez azért furcsa tény, mert ezeket a cselekményeket egy viszonylag kis méretű fundamentalista közösség hajtotta végre. Azt gondolom, hogy ezekről az emberekről tudni kellett volna a nap minden percében, hogy hol vannak és éppen mivel foglalkoznak.

Alapvető hiba, ha ilyen esetben nem gondolják újra az egész megelőző, a társadalom védelmére hivatott hatósági rendszert. Nem maskarába öltözött, kigyúrt kommandósok, hanem elnyűtt pulóveres informatikusok és Columbóhoz hasonló rendőrtisztek tudják legyőzni a terrort.

Az persze elgondolkodtató, hogy egy ilyen szörnyűséget aztán arra használnak, hogy a menekültek ellen hangolják a közvéleményt. Így legitimitást nyer az embertelenség sok-sok formája: a kerítések, a táborba zárások, a totális és mindenkire kiterjedő megfigyelés, a fegyveres mozgósítás és a katonai beavatkozások. Ezt nem lehet elfogadni. Sőt, talán éppen a magyar példa mutatja a legjobban, hogy a keménykedő külsőségek milyen súlyos problémákról próbálják elterelni a figyelmet. Magyarországnak törvényi kötelessége az lett volna, hogy regisztrálja és elhelyezze a menekülteket. Ehhez forrásokat is kaptunk, sőt biztosra vehető, hogy az Unió tagállamai nem nézték volna tétlenül, hogy százezres tömeg torlódjon fel nálunk. Mi azonban nem tettünk eleget vállalt kötelezettségeinknek. A regisztráció mindvégig a vicc kategóriájába tartozott, később teljesen meg is szűnt, ráadásul minimális fejlesztése sem történt meg a táboroknak, így onnan az emberek elmenekültek. Ennek a torz működési rendszernek lett mellékterméke a menekültek közterületi jelenléte, majd később az illegális fuvarok rendszere. A kormányt közvetve felelősség terheli a kamionos tragédia miatt, mert a hatóságok megtűrték és ezáltal ösztönözték azon törvénytelenségeket, amelynek szükségszerű következménye volt a tragédia.

Az az igazán nagy pofátlanság tehát, hogy a menekültekkel állítólagosan érkező terroristákkal az az Orbán riogatja Európát, aki minden kontroll nélkül szállította határai közt a migránsokat. A magyar kormány lényegében egymaga felelős azért, hogy összeomlott az Európai Unió menekültügyi rendszere. Mondhattuk volna, hogy mi csupán tranzitország kívánunk lenni, mint Szerbia vagy Macedónia, de ebben az esetben ezt demonstratív módon meg kellett volna tenni. Ekkor szépen kívül kerültünk volna a schengeni rendszeren, lett volna ellenőrzés Szlovénia, Ausztria és Szlovákia irányába és már a kezdetektől szállíthattuk volna az embereket eredeti céljuk irányába, azaz nyugatra.

Sajnos azonban az van mögöttünk, ami van. Vasfüggöny a határainkon, nemzetközi megvetés az irányunkba. Mindez pusztán azért, mert néhány politikus az ügy kapcsán realizálható haszonszerzést tartotta elsődlegesnek. És az igazán nagy baj nem is ez. Sokkal inkább az, hogy Európa egyre több országa is hasonlóan jár el. Felpörögnek a gyűlöletgenerátorok, amelyek arra ösztönöznek milliókat, hogy a gyűlölet és a pusztítás elől menekülő embertársainkra ellenségként tekintsenek. Az pedig csak hab a tortán, hogy a valódi ellenség, a terrorista továbbra is vígan sétálhat közöttünk és készülhet újabb és újabb szörnyűségre.

Kalmár Szilárd