„Bátor dolog ma Magyarországon egy politikusnak beszólni.” Ezzel a felütéssel indítja a TASZ új kampányát, amit a politikusok kritizálhatóságának, jogi korlátainak lebontásáért indított. Ez a poszt azonban nem a kampány jogi oldalát szeretné bemutatni. Helyette azokat az ügyeket veszem sorra, amelyeken keresztül a TASZ bemutatja, hogy sokszor mennyire reménytelen szélmalomharcot kell vívniuk azoknak, akik helyben fel merik emelni a hangjukat a visszaélésekkel szemben.

A legijesztőbb dolog, amire a kampány felhívja a figyelmet, hogy mekkora hátránnyal indulnak azok, akik vidéken szeretnének kiállni az igazságtalanságokkal szemben.

Az országgyűlési képviselők mellett a polgármestereket is megillető kiemelt védelmet ugyanis sokan arra használják, hogy jogi eszközökkel torolják meg az őket érő kritikát. A hatályos szabályozás szerint ilyen esetekben nemcsak polgári, hanem büntetőeljárás is indítható, és amíg az átlagember az általa felfogadott és fizetett ügyvéddel képviseli a vádat, addig az országgyűlési képviselők és polgármesterek helyett az állam átvállalja ezt a feladatot. A rendőrség nyomoz, a vádat az ügyész képviseli, és ez egyetlen fillérjükbe sem kerül.

A polgári eljárásokban pedig esetenként több százezer forintos sérelemdíjat követelnek a politikusok az őket kritizálóktól.

Azt gondolom könnyű belátni, hogy ez a fenyegetés mennyire sokakat késztethet öncenzúrára. Még akkor is, ha tudomásukra jut valamilyen helyi visszaélés. Ha valaki mégis bevállalná, hogy a hatalommal szemben kiáll véleménye mellett, akkor újabb leküzdhetetlennek tűnő akadállyal találkozik. „Egy helyi ügyvéd sem merte tőlem elfogadni a megbízást az önkormányzattal szemben” – ezt már Somogyi Mária, a kampány emblematikussá vált arca nyilatkozta. Somogyi a tatai önkormányzat ingatlangazdálkodásáról osztott meg egy cikket Facebookon, és ezért beperelte őt az önkormányzat.

Nem Somogyié az egyetlen felháborító ügy, amit megismerhetünk a kampányból. Bemutatkozik Kemény Gábor, aki ellen egy cikke miatt indítottak büntetőeljárást, amelyben azt írta, hogy „mindenki ismeri a polgármester viselt dolgait, és hogy egy vállalkozót évek óta favorizál”.

Megismerhetjük Nagy Róbertet, aki ellen azért indult büntetőeljárás rágalmazás miatt, mert szórólapjaiban arra bíztatta a gyöngyösieket, hogy ne szavazzanak a Jobbikra. Emellett megismerhetjük Szalai Ottó történetét is, akit rágalmazásért el is ítéltek, és a TASZ közbenjárása kellett ahhoz, hogy az Alkotmánybíróság kimondja, hogy egy ilyen ítéletnek nem szabadott volna megszületnie.

Mindegyikőjük története olyan, hogy az bárkivel megeshetne, aki a közügyeket nem egy szűk réteg magánügyének tekinti. Ugyanakkor a figyelmünk és a média figyelme csak a jéghegy csúcsát éri el, elképzelni sem merem, mennyien lehetnek, akik jogi segítség nélkül, meghasonulva önmagukkal, peren kívül, bármilyen, számukra előnytelen alkura megváltásként tekintenek.

A címben szereplő kérdés megválaszolásához szerencsére van egy konkrétabb példánk is.

Sokan, sokszor vonják kétségbe, hogy a közvélemény számára fontosak lennének a klasszikus liberális értékek, de úgy tűnik a szólásszabadság ügye még mindig  képes lázba hozni nagyobb számban az embereket. A TASZ ugyanis közösségi finanszírozási kampányt indított Somogyi Mária ügyében azért, hogy – ha kell – akár az Alkotmánybíróságig vigyük az ügyet. Az első 24 órában a kitűzött 224.000 forintból össze is gyűlt 84 000, azóta pedig az összegyűjtött pénz már meg is haladta a célösszeg felét. Ebből arra következtethetünk, hogy az emberek szívesen adományoznak olyan célra, amelyben akár ők is érintetté válhatnak.

A támogatók megértették, hogy ezzel a pénzzel nem csak Somogyi Máriának segítenek, hanem saját jogaikért is küzdenek: hogy ők egy ennyire abszurd helyzetbe sose keveredhessenek.

Azt csak remélni lehet, hogy a kampány kitűzött céljaival nem csak a civilek, hanem a döntéshozók is tudnak azonosulni végre valahára. Te mindenesetre tehetsz ezért online levélküldő kampányunkkal vagy facebook applikációnkkal, hétfői akciónk résztvevőjeként pedig beszólhatsz a politikusoknak akár személyesen is.

Szeles András, a TASZ kommunikációs munkatársa