A brit kormány két minisztere is bejelentette lemondását, miután tegnap Theresa May miniszterelnök Downing Street 10 előtti sajtótájékoztatójában bejelentette, kormánya többsége elfogadta az EU-val megkötött kilépési menetrendet.
A May képviselői és Michel Barnier között megegyezés-tervezetet a Brexitet támogató konzervatív miniszterek és képviselők élesen elutasították, mondván az „az Európai Unió gyarmatává tenné” az országot. Ezenkívül a Brexit ellenzői is katasztrófának tartják a megegyezést, amely jóformán csak a maradék-EU-t védi meg a kilépés hatásaitól, kivágná a szolgáltatószektort a közös piacból, ezzel iszonyatos pusztítást végezne az ország gazdaságában, ráadásul még az eddig létező európai kereskedelmi egyezmények sorsát sem rendezi.
A megegyezésre reagálva először maga a brexitminiszter, Dominic Raab jelentette be lemondását, az övét követte délután Esther McVey munka- és nyugdíjügyi miniszter lemondó levele is. Mellettük két államtitkár, Suella Braverman a Brexit-minisztériumból, és Shailesh Vara Észak-Írországért felelős miniszter is távozik a kormányból, két helyettes államtitkárral együtt.
Ez eddig a May-kormány legsúlyosabb válságát idézte elő.
Egyes értesülések szerint Raab lemondásának hátterében az áll, hogy May székére és a párt vezetésére pályázik az EU-tól való radikálisabb szakítást pártolók jelöltjeként.
A miniszterelnök ma a brit parlament alsóházában próbálta védelmezni álláspontját, azt állítva, hogy az egyedül a „nemzet érdekében álló” megoldást választotta, mikor elfogadta az EU feltételeit.
A kormánypárt képviselői sem a brexitpárti, sem pedig az azt ellenző oldalról nem értettek vele egyet, és May természetesen az ellenzéki pártok (Munkáspárt, Liberális Demokraták és a Skót Nemzeti Párt) támogatására sem számíthat.
Súlyos kritikát fogalmazott meg a miniszterelnökkel szemben az északír protestáns Demokratikus Unionista Párt (DUP) vezetősége is, mivel szerintük az északír követelések az ír vámunió biztosításával semmibe lettek véve. A DUP éles kritikája azért is fontos, mert egyedül a velük kötött, külső támogatói szerződés biztosította eddig a konzervatív kormány parlamenti többségét, ez pedig most borulni látszik.
Theresa May így nem csupán a tervezet szinte bizonyos parlamenti leszavazásával kell, hogy szembenézzen: Jacob Rees-Mogg, a keményen brexitpárti, konzervatív Európai Kutatási Csoport (ERG) prominens tagja már felvetette: az alsóbb rangú konzervatív képviselők 1922-es bizottságánál bizalmatlansági indítványt kezdeményezhet.
Ha ez átmegy, és az ezt követő bizalmatlansági szavazást Theresa May elbukja, le kell mondania kormányfői posztjáról, és a konzervatív vezetőválasztást ilyenkor szokásosan új parlamenti választás kiírása követné.
Ugyanakkor a Sky News jelenlegi információi szerint a második fejlemény még korántsem bizonyos, mert az 50 képviselőt tömörítő ERG-ben nem teljesen biztosak abban a tagok, hogy a bizalmatlansági indítványhoz szükséges 48 támogatólevél összegyűlhet. Ha pedig Rees-Moggék ezt nem tudják megszerezni, úgy a sikertelen leváltási kísérlet csak May terveit segítené, őt erősítené meg.
I understand Brady DID NOT confirm number of letters with the chief whip, so that sounds like a meeting to prepare the ground. Source with knowledge of the meeting said they don’t believe he’s hit the magic 48 … yet.
— Kate McCann (@KateEMcCann) 2018. november 15.
Jeremy Corbyn, az ellenzék vezetője élesen támadta May beterjesztett tervét, szerinte az egyetlen szempontból sem szolgálná Nagy-Britannia érdekeit, és súlyos gazdasági recessziót idézne elő. Ezúttal Corbyn párton belüli ellenfelei is egyetértett vele: mind a Brexitet támogató, mind pedig a maradáspárti baloldali képviselők katasztrofálisnak tartják a tervet.
Így tehát, még ha a May-Barnier megegyezés a westminsteri szavazáson el is bukhat, továbbra is kérdés marad az, túlélheti-e Theresa May eddigi legsúlyosabb kormányválságát.
