Hollywood a vasfüggönyön túl
Fejezetek az amerikai film 1945 és 1989 közötti magyarországi történetéből, avagy hogyan bukott el az amerikanizációval, a szórakoztatással és a nyereségérdekeltséggel szemben a szocialista kultúrpolitika.
Szerző: Politikatörténeti Intézet
2. oldal, összesen 4
Az Eichmann-per hatvan év távlatából: értelmezések és közvetítések
1961-ben zajlott a jeruzsálemi kerületi bíróságon Adolf Eichmann SS-alezredes büntetőpere, amelynek ítélete alapján hatvan éve, 1962. május 31-én kivégezték.
Mit adott nekünk az 1867-es kiegyezés?
A kiegyezésről alkotott képeink – avagy hogyan látta az alkut/megegyezést Kossuth Lajos, Deák Ferenc és Bibó István? Minek van kitüntetett helye az emlékezetben: a forradalmi eseményeknek vagy a békés fejlődés korszakának? És mik azok a „monarchikumok”?
Totális kampány, baloldali visszatérés – a 2002-es parlamenti választások
Sikerpropaganda és „köteles beszéd”; Nemzeti Színház és Terror Háza; Orbán–Medgyessy-vita; gázáremelés és „suttogó propaganda”; sokkoló vereség és meglepő győzelem – felidézzük a 20 évvel ezelőtti kampányt.
Magyar hintapolitika a háborúban?
80 éve, 1942. március 9-én lett Magyarország miniszterelnöke Kállay Miklós, akinek neve összefonódott a hintapolitikával.
Hogyan csaljunk a választáson? – machinációk száz évvel ezelőtt
Közigazgatási gépezet, anyagi és sajtófölény, ellenzékiek lehallgatása, gyűlések betiltása, ajánlások hamisítása, választók manipulálása és leszavaztatása, gerrymandering – milyen eszközökkel biztosították a kormánypárt győzelmét az 1922-es parlamenti választáson?
A nemzeti rajzszegtől az országzászlón át a székelykapuig: Trianon és tárgyi kultúra
Sokakat talán meglephet, hogy az egyik legismertebb revíziós szlogen – a Nem! Nem! Soha! –, és a hozzá kapcsolódó kép, a trianoni Magyarország területétől elcsatolt országrészek egymástól való elszakadásának ábrázolása nem a Horthy-korszakban keletkezett.
100 éve kötötték meg a „Bethlen–Peyer-paktumot”
Miért mentek bele a szociáldemokrata vezetők az 1921-es alkuba?
Szerette-e Sztálin a legjobb tanítványát, Rákosit?
Az 1949–1956 közötti évekről mostanában leginkább a politikai erőszak különböző megnyilatkozásairól olvashatunk. De mit lehet és érdemes tudni a Rákosi-kor egészéről?
Sztrájktanya, öngyilkosság, román bankok és Ferenc József – kérdések a „boldog békeidőkről”
Milyen volt az 1898-as rabszolgatörvény? Mióta magas Magyarországon az öngyilkosságok száma? Hogyan került egymás mellé Kossuth Lajos és Ferenc József képe a parasztházak szobafalán? Kihúzták-e a talajt a magyarság alól a román bankok? – A dualizmus kora a politikától a mindennapokig