Száz éve, 1923. február 21-én mondta ki a Budapesti Királyi Törvényszék Károlyi Mihály grófot hazaárulónak – abszurd módon nem büntető-, hanem polgári peres eljárás keretében és képtelen vádak alapján.
Negyven éve halt meg Leonyid Iljics Brezsnyev szovjet pártfőtitkár. Az utolsó vezető volt, aki a kommunizmus közeli felépítését hirdette, de végül csupán stagnálásról, katonai intervenciókról és személyes kitüntetés-mániájáról vált emlékezetessé.
Meg kell értenünk tényleges helyünket a világban, mégpedig azért, hogy végre leszámoljunk a rendszerváltás korának illúzióival. Ezek az illúziók mélyen munkálnak az emberekben az átmenet óta. Meghatározzák azt, ahogyan a múltunkat és a körülöttünk zajló folyamatokat érzékeljük, ahogyan az Orbán-rendszert megítéljük. Podcast Kiss Viktorral, Marikovszky Andreával és Gerőcs Tamással.
Kérdések és válaszok Magyarország II. világháborús történetéből: a kassai bombázás, a revízió és Magyarország 1941 június végi hadba lépésének kérdései és összefüggései
Fejezetek az amerikai film 1945 és 1989 közötti magyarországi történetéből, avagy hogyan bukott el az amerikanizációval, a szórakoztatással és a nyereségérdekeltséggel szemben a szocialista kultúrpolitika.
1961-ben zajlott a jeruzsálemi kerületi bíróságon Adolf Eichmann SS-alezredes büntetőpere, amelynek ítélete alapján hatvan éve, 1962. május 31-én kivégezték.
A kiegyezésről alkotott képeink – avagy hogyan látta az alkut/megegyezést Kossuth Lajos, Deák Ferenc és Bibó István? Minek van kitüntetett helye az emlékezetben: a forradalmi eseményeknek vagy a békés fejlődés korszakának? És mik azok a „monarchikumok”?
Sikerpropaganda és „köteles beszéd”; Nemzeti Színház és Terror Háza; Orbán–Medgyessy-vita; gázáremelés és „suttogó propaganda”; sokkoló vereség és meglepő győzelem – felidézzük a 20 évvel ezelőtti kampányt.
80 éve, 1942. március 9-én lett Magyarország miniszterelnöke Kállay Miklós, akinek neve összefonódott a hintapolitikával.
Közigazgatási gépezet, anyagi és sajtófölény, ellenzékiek lehallgatása, gyűlések betiltása, ajánlások hamisítása, választók manipulálása és leszavaztatása, gerrymandering – milyen eszközökkel biztosították a kormánypárt győzelmét az 1922-es parlamenti választáson?