1986. február 25.: Marcos Fülöp-szigeteki diktátor bukása
Az USA által támogatott antikommunista diktátor a tömeges tiltakozás nyomán kénytelen volt elmenekülni az országból.
Az USA által támogatott antikommunista diktátor a tömeges tiltakozás nyomán kénytelen volt elmenekülni az országból.
A rendőrség könnygázzal és vízágyúkkal támadt segélyek csökkentése ellen tiltakozó négyszáz, többségében roma tüntetőre, majd másnap arra a településre is, ahol a tiltakozók laktak.
A bombayi kikötő matrózai által indított sztrájkból az egész országra átterjedő lázadás lett. A zendülés miatt elbocsátott matrózok közül India függetlenné válása után sem vettek vissza senkit.
A raglani golfpálya területét a kormány még az első világháborúban foglalta le, majd az őslakosokat kilakoltatták, otthonaikat és sírjaikat lerombolták, a földet pedig magánfejlesztőknek adták el.
A rendőri elnyomás elleni tiltakozás helyszínéül azért a Black Cat Tavern LMBT+ bárt választották, mert a rendőrség január 1-jén ugyanitt tartott erőszakos razziát.
A belgák kongói uralma az európai gyarmatosítás egyik legborzalmasabb példája volt, amelynek során nyolc-tízmillió afrikait öltek meg.
Az Egyesült Királyság parlamentjének felsőházába kötélen leereszkedő nők a májusban hatályba lépő homofób jogszabályról folyó vita ellen tiltakoztak.
Bár Churchillt nemzeti hősként szokás ábrázolni, hevesen rasszista volt, támogatta a mérges gáz használatát civilek ellen, katonákat vetett be a sztrájkoló munkások ellen, és szerepe volt az 1943-as bengáli éhínségben.
A lázadás azt követően robbant ki, hogy Carmelita Torres tizenhét éves mexikói cseléd megtagadta a napszámosok számára előírt kötelező benzines fürdőt.
A madridi Munkásbizottságok szakszervezet irodáiba behatoló fasiszta gépfegyveresek kilenc baloldali ügyvédet lőttek le.