A görög partoknál jár a Madleen nevű vitorlás, amelynek a fedélzetén többek között Greta Thunberg svéd aktivista, Liam Cunningham, a Trónok Harcából ismert ír színész és Rima Hassan francia EP-képviselő is. A hivatalosan brit tengerészeti zászló alatt utazó Madleen vasárnap hajózott ki a szicíliai Catania kikötőjéből, és Gázába tart.

Célja szimbolikus, az utat szervező Szabadság Flotta Koalíció (Freedom Flottilla Coalition) az útnak induló hírességek segítségével kívánja felhívni a figyelmet az Izrael által körbezárt, folyamatosan bombázott és meggyilkolt, valamint az általános éhínség által fenyegetett palesztinok helyzetére. Június 11-12. között például tömegek terveznek az egyiptomi-gázai határhoz, majd Rafahba gyalogolni, hogy ott az izraeli blokád leállítását követeljék.

Közleményeik szerint az aktivisták tisztában vannak azzal, hogy az izraeli hadsereg nem fogja egykönnyen beengedni őket. Egy másik gázai flottilla-hajót feltehetően Izrael állított meg támadó drónokkal május 15-én, Málta szigetének partjainál. A támadás súlyos kárt okozott a vitorlásban, holott úgy hírlett, az iskolai klímasztrájkokról ismert Greta Thunberg már azon is rajta lesz. Végül csak most, a Madleenen indult valóban útnak. Rima Hassan EP-képviselő ezért a hajón is arról beszélt, azzal a céllal vállalkoztak mégis az útra, hogy a helyzetre irányuló nemzetközi figyelemmel a nyugati és arab világ vezetőit rávegyék arra, gyakoroljanak nyomást Izrael államra, hogy a népirtó háborút állítsa le.

„Jelenleg élőben nézzük végig kétmillió ember rendszerszerű kiéheztetését. Élőben nézzük végig a népirtást, a világ közvéleményének csendje viszont halálos. Ezért kell továbbra is mindent megpróbálnunk, amit csak megpróbálhatunk, még akkor is, ha az esélyek nem nekünk kedveznek” – mondta a vitorlás fedélzetén Thunberg az amerikai Zeteo Newsnak.

„We are watching a systematic starvation of 2 million people. A live-streamed genocide and the world’s silence is deadly. That is why we have to keep trying everything we can, even if the odds are against us.”

Zeteo contributor @GretaThunberg shares moments from the Madleen. pic.twitter.com/uaSCzf8Alt

— Zeteo (@zeteo_news) May 31, 2025

A Benjamin Netanjahu vezette izraeli kormány erre mindeddig semmiféle hajlandóságot nem mutatott. Mint ahogy 2024 szeptemberében nem győzte meg az sem, hogy Izraelben a legnagyobb szakszervezeti szövetség, a Hisztadrút 3 napos általános sztrájkot hirdetett. Igaz, a sztrájk célja a Hamasz muszlim nacionalista militáns szervezet izraeli túszainak elengedése volt, de ezzel gyakorlatilag a háborút is beszüntették volna.

Az utóbbi hetekben a nemzetközi nyomásra reagálva megjelent ugyan  az övezetben egy ételt osztó új „segélyszervezet”, a Gaza Humanitarian Foundation, ezzel csak Izrael próbált pozitívabb képet festeni magáról a médiában. Videófelvételek tanúsága szerint a nem tartós élelmiszercsomagokért a helyszínre rohanó tömegbe az izraeli katonák számos alkalommal belelőttek, az akciók halálos áldozatot is követeltek. Később kiderült, hogy az éhező embereket életveszélybe sodró Gaza Humanitarian Foundation maga is az izraeli hírszerzéshez, a Moszadhoz köthető szervezet.

2025 elejére már nem csupán a társadalom egyre jelentősebb része vett részt a gázai atrocitások befejezését és Netanjahu távozását követelő tüntetéseken, de az izraeli ellenzék is magára talált.

Ehud Olmert volt munkaügyi miniszterelnök több fórumon is nyíltan háborús bűnök elkövetésével vádolta meg Netanjahut és rasszista, izraeli szupremacista szövetségeseit. Egy internetes talkshowban Olmert egyenesen azt követelte, a háborús bűnök miatt Netanjahu „távozzon, sőt az lenne a legjobb, ha a közéletből is örökre eltűnne.” Az izraeli politikus szerint a súlyos helyzetben egyedül Donald Trump amerikai elnök lehet az, aki ráveheti az izraeli vezetőket a helyzet megváltoztatására.

„Netanyahu should resign and DISAPPEAR” says former Israeli PM. He says it is the best thing he can make for entire Jewish community. And the one person who can stop him? You won’t believe who he names. https://t.co/CLXDxqOROd pic.twitter.com/o4asCwp5gz

— Furkan Gözükara (@GozukaraFurkan) June 2, 2025

A Hamasz a maga részéről már februárban kinyilvánította, hogy a Steve Witkoff amerikai különmegbízott közvetítésével folyó tárgyalásokon korábban felajánlották, átadják az összes még náluk lévő túszt, és lemondanak a Gázai övezetben korábban gyakorolt politikai hatalmukról. Készek voltak az ellenőrzést a Palesztin Hatóság hivatalos szervei részére átadni, amennyiben Izrael leállítja a háborút, az izraeli fél viszont ebbe nem ment bele.

A Hamasz viszont az övezetből való teljes visszavonulásukat és feltétel nélküli megadásukat követelő feltételekbe nem egyezett bele, így a tárgyalások megrekedtek. Eközben izraeli kormánykörök már nyíltan arról beszéltek az utóbbi hetekben, hogy a cél nem a Hamasz megállítása, hanem az összes gázai palesztin meggyilkolása, kiűzése és az övezet izraeli zsidók általi „újratelepítése”.

A Gázai övezetben a 2023. október 7-i Hamasz-terrortámadás utáni, Izrael által kialakított humanitárius katasztrófában immár 54 400 halottról szólnak a hivatalos híradások. A sérültek száma 129 140-re tehető. Mindez csupán közvetlenül az izraeli hadsereg beavatkozása következtében meghaltak és megsebesültek száma. Arról, hogy éhezés és betegségek következtében az eredetileg 2,5 milliónyi gázai lakosból még hányan estek áldozatul a blokádnak, csupán találgatni lehet.

Thunberg flottillája nem az első olyan kezdeményezés a gázai helyzet történetében, amely ezzel a módszerrel próbálkozik nyomást gyakorolni Izraelre, de az eddigi kísérletek kudarcba fulladtak. 2010-ben a török zászló alatt hajózó Mavi Marmara próbálta megtörni Gáza körül a 2008-as Öntött Ólom hadművelet óta fennálló izraeli blokádot. Az izraeli haderő tengerészeti deszantos egységei viszont a gázai partoktól pár kilométerre felszálltak a hajóra, és több azon utazó aktivistát is megöltek. Izrael állam ekkor azzal védekezett, az aktivisták „terrorista-szimpatizánsok” voltak, akik „késsel támadtak” a kommandósokra, ezt viszont már akkor sem sikerült hitelt érdemlően bizonyítaniuk.

2018-19-ben nagy médiafigyelem kísérte azt a politikai akciót is, amikor több ezer gázai békésen vonult az izraeli határfalhoz az úgynevezett „visszatérés menete” során (Gáza mai lakosságának többsége a mai Izrael területéről érkező palesztin menekült leszármazottja). Az izraeli hadsereg erre az akcióra is erőszakosan válaszolt, több gyaloglót, köztük gyerekeket is súlyosan megsebesítettek, egy tömegben haladó újságíró az egyik lábát is elveszítette, de elsősegélyt nyújtó ápolót is ért halálos lövés.

A Madleen és a rafahi vonulás így hasonló körülményekre számíthat most, ha akár csak megközelíti Gáza partjait és határait.