Februárban több neonáci, szélsőjobboldali csoport tart megemlékezést az 1945-ös kitörés évfordulóján. A kitörés során a Budapestet erőddé változtató, majd szovjet hadifogságba esni nem óhajtó Karl Pfeffer-Wildenbruch SS-tábornok maradék csapataival megpróbált áttörni az ostromgyűrűn, és csatlakozni a nyugat-magyarországi német főerőkhöz. Az esemény jelentős helyen szerepel a szélsőjobboldali kánonban. Mivel a Mércénél azt gondoljuk, napjainkban a nemzetközi jobboldal megerősödése a fasizmus valós veszélyét hordozza magában, s nem elég figyelmen kívül hagyni ennek jeleit, tennünk is kell a fasizmus terjedése ellen – közöljük az Autonómia mozgalom kiáltványát.

1945-ben a fasizmus történelmi vereséget szenvedett. A fasiszta diktatúrák megszűntek, a fasiszta hadseregek felbomlottak, a fasizmus vezérei és ideológusai közül sok meghalt, börtönbe került, bujkált. Az emberiség túlnyomó többsége egyetértett abban. hogy soha többé fasizmust!

Az általános európai antifasiszta konszenzus az új évezredben megrendült. Felerősödött a náci propaganda, a fasizmusra nyitott emberek száma nő, a fasizmusnak utat nyitó rezsimek kezdik megvetni a lábukat.

A fasizmus összetett jelenség: különböző gyűlöletkeltő ideológiák kombinációja, erőszakos mozgalom, és brutális politikai rendszer. Egyes elemeket kiemelve nem érthető meg a működése. A 20. század első felében a fasizmus történelmi funkciója a válságmenedzselés volt. A nagy gazdasági világválságban tetőző általános gazdasági válságra kínált megoldást, a kapitalizmus számára fölösleges emberek és felhalmozott áruk tömeges elpusztításával.

A népirtó, országokat leromboló háború a fasiszta rendszer lényegéből fakadt, ugyanakkor nagy szolgálatot tett a felhalmozódott, új beruházási lehetőségeket kereső tőke számára.

A 21. század kezdetén a kapitalizmus strukturális válsága egyre mélyül. A különféle válságmegoldó programok közül újból felmerült a fasizmus mint lehetőség, annak minden elemével együtt: véres diktatúra, népirtás, háború. A fasiszták a nagytőke emberei. Elon Musk és az AfD egymásra találása nem véletlen kisiklás – Hitlert és Mussolinit is a nagytőke és a politikai elit ültette be a hatalomba.

A fasiszták több mint száz évvel ezelőtt jelentek meg, és bár a kezdetektől addig példátlan brutalitás és kegyetlenség jellemezte őket, a többség nem vette őket komolyan. A hadonászó Mussolini, a rekedten üvöltöző Hitler eleinte köznevetség tárgya volt. A felszínes szemlélő számára a mai vonulgató nácik is inkább röhejesek, mint félelmetesek. A történelem bebizonyította, hogy komolyabban kellet volna venni a fasisztákat, és ma sincs okunk rá, hogy csak legyintsünk a problémára, amit az újjáéledő fasizmus jelent.

A fasiszta mozgalom legfontosabb eleme az erőszak, és az erőszakkal való fenyegetőzés. A náci terror és a nácik által elkövetett erőszak folyamatosan szedi áldozatait. Egyedül Németországban több mint kétszáz ember esett halálos rasszista támadás áldozatául 1990 óta. Magyarországon a szervezett fasiszta erőszak az 1980-as évek végén jelent meg. Náci kopaszok csoportosan hajtottak végre rasszista támadásokat az ország több városában is.

A rendszerváltás időszakában a jobboldali pártok (Csurka, Torgyán és pár kisebb fajsúlyú politikus) integrálták a fasiszta csoportokat, és megjelenetek a nyilaskeresztes szervezetek is. A náci szervezkedés központi alakja Győrkös István volt, aki külföldi (orosz) titkosszolgálati támogatással, és a magyar hatóságok hallgatólagos beleegyezésével évtizedekig vezetett katonai kiképzőtábort. Végül egy rendőr meggyilkolása miatt került börtönbe, ahonnan élve már nem fog szabadulni. Vannak, akik folytatják a munkáját, a kisebb csoportok – mint pl. a Légió Hungária, a 64 vármegye mozgalom, a Farkasok – legfontosabb tevékenységük ma is a kiképzés, a tagság felkészítése a gyilkolásra. A Győrkös által vezetett Magyar Nemzeti Arcvonal indította el 1997-ben a februári ún. Becsület Napja rendezvényeket. Ez az esemény mára több ezer résztvevővel zajló, állami támogatással zajló emléktúrává nőtte ki magát – Kitörés-túra -, illetve ekkor zajlanak náci koncertek, és kisebb náci demonstrációk is.

Az ezredforduló után szintén egy jobboldali párt (Fidesz) támogatásával erősödött meg a fasiszta mozgalom. A fasiszta Jobbik párt hosszú évekig a Fidesz verőembereként működött. A fasiszta szubkultúra több náci terrorcsoportot is kitermelt magából. A debreceni halálbrigád véletlenszerű gyilkosságaival – hat embert öltek meg, köztük egy ötéves kisfiút, ötöt pedig súlyosan megsebesítettek  polgárháborút, tömeges pogromokat akart kiprovokálni. A náci sajtó – kurucinfó, szentkoronarádió, nacionalistazóna – napjainkban is támogatja a börtönben ülő gyilkosokat. Budaházy náci terrorcsoportjának tagjai robbantásos, gyújtogatásos merényleteket követtek el – ők  Novák Katalin elnöki kegyelmével szabadultak.

A fasiszta félkatonai, egyenruhás csoportok – Magyar Gárda, Betyársereg, Magyar Önvédelmi Mozgalom, stb. – immár lassan két évtizede tartanak megfélemlítő felvonulásokat, a legszegényebb településrészeken.

A fasiszta mozgalom tevékenysége mellett az ideológia terjedése is kortünet. A magyar kormány által felerősített náci propaganda akadálytalanul vált a közbeszéd elfogadott részévé. A különböző embertelen, gyűlölködő ideológiák – rasszizmus, idegengyűlölet, antiszemitizmus, iszlamofóbia, nőellenes szexizmus, homofóbia, nemzeti sovinizmus, stb. – a szólásszabadság álcája mögé bújva férkőznek be mindenhova. A céljuk a náci uszítás normalizálása.

Az Orbán-rendszer (még ) nem fasiszta, de fasizálódik.

Hogy ez mennyire ideológia alapon zajlik, vagy mennyire csak a rendszer korrupciójának mellékterméke, ebből a szempontból lényegtelen. Az biztos, hogy a jogállami keretek lebontása a diktatúra felé vezető út.

A fasiszta ideológiának, a fasiszta rendszer létrehozásának vannak támogatói, de ha komolyan elgondolkodik rajta, akkor a túlnyomó többség nem kívánja a náci világ újjászületését. Az sokak számára nyilvánvaló, hogy a fasizmus célja az, hogy az emberiség túlnyomó többségének még rosszabb legyen az élete. A fasizmus a kizsákmányolás fokozását jelenti, és a társadalmi önvédelem felszámolását. A fasiszták célja nem csak a szabad véleménynyilvánítás, de bármiféle társadalmi ellenállás megszüntetése is egyben.

A fasiszták először csak passzivitást várnak el, a náci tevékenység tolerálását, majd erőre kapva mindenkit, téged is a rendjük hívévé akarnak tenni.

Minden időben van választási lehetőség, a náci korszakban is lehetett az ember antifasiszta ellenálló, bár az életét kockáztatta. Ma még nem olyan időket élünk, de ha hagyjuk, akkor újból visszatérhet a koncentrációs táborok világa. A nácik már nyíltan fenyegetőznek, és az állami propaganda segítségével buzdítanak antifasiszták, vagy annak nevezett emberek elleni erőszakra. Ma még ki tudjuk a kezükből csavarni a fegyvert, de megállítani őket, ha maradnak a mostani folyamatok, egyre nehezebb lesz.

Az antifasiszta akció nem egy csoport vagy egy szervezet, hanem a mindennapos gyakorlat a fasizmus terjedése ellen.

Tépd le a náci matricát, fesd le a horogkeresztet! Ne barátkozz rasszistákkal, közösítsétek ki a nácikat! Ne menj olyan helyre, ahová beengednek nácikat, mint pl. a Barba Negra, és a barátaidat is beszéld le róla. Menj el antifasiszta tüntetésekre!

A fasizmus folyamatos veszélyt jelent mindenkire, ezért egy pillanatra sem szabad szem elől téveszteni őket. A történelmi folyamatokat mi magunk alakítjuk. Mindenki felelős érte, hogy mi fog történni.

Az antifasizmus erkölcsi kötelesség.