Augusztus 18-án lépett életbe a természet-helyreállítási rendelet, melynek célja, hogy 2030-ig a Európai Unió degradált tengeri és szárazföldi ökoszisztémáinak 30%-át, 2050-ig pedig a 90%-át helyreállítsák. A rendelet különlegessége, hogy igen konkrét jogi kötelezettségeket ír elő a tagállamoknak a megszokott, üres lózungokkal és senki által be nem tartott céldátumokkal szemben. A rendelet elfogadásához rögös út vezetett, az Európai Parlamentben és az Európai Tanácsban is kemény ellenállásba ütközött a javaslat annak ellenére, hogy az eredeti tervezetet sok helyen jelentősen enyhítették.
Az Európai Néppárt (EPP), mely a legnagyobb frakcióval rendelkezik a Parlamentben, kifejezetten hevesen kampányolt azért, hogy a teljes tervezetet vonják vissza. Képviselőik a parlamenti vitában azzal érveltek, hogy a jogszabály veszélybe sodorná a mezőgazdaságból élőket és versenyképességi hátrányokat okozna az EU élelmiszeriparának az EU-n kívüli piacokkal szemben. Az EPP csoport odáig is elment, hogy az X-en (korábban Twitter) olyan kampányt folytatott, amiben azt hirdette, hogy a természet-helyreállítás rendelet, sőt maga Frans Timmermans (az Európai Bizottság szociáldemokrata alelnöke) kipaterolná a Mikulást a házából, hiszen Rovaniemi egész városát erdővé és egyéb természeti területté alakítaná vissza.
A szélsőjobboldali pártcsaládok ezzel egyidőben kisajátított magántulajdonnal és a nemzeti szuverenitás veszélybe kerülésének rémképével riogatták az uniós állampolgárokat. A francia Nemzeti Tömörülés EP képviselője, Aurélia Beigneux szerint a rendelet valójában az ökológiai ideológia vezérelte utópisztikus vágyálom, amely tönkreteszi az európai gazdákat. Miközben a természet helyreállítása a kisebb gazdálkodóknak igen sok előnnyel járna. Magyarországon évek óta több száz, sőt 2022-ben például több mint ezer milliárd forintra rúgott az aszálykár. Tehát példának okáért a vízvisszatartás nem csak a vizes élőhelyek helyreállítása, hanem a fenntartható mezőgazdaság szempontjából is kulcsfontosságú lenne.
Az Európai Tanácsban többek között a magyar kormányzat miatt került veszélybe a tervezet, ugyanis – bár a Fidesz képviselői az EP-ben megszavazták a törvényt – a korábbi ígéretek ellenére hirtelen a rendelet tervezete ellen foglaltak állást, szuverenitásvédelmi okokra hivatkozva.
A szavazáson végül csak annak köszönhetően ment át, hogy Leonore Gewessler, osztrák környezetvédelmi miniszter annak ellenére szavazott igennel, hogy az általa képviselt kormánykoalíció nagyobbik pártja, az osztrák néppárt ellenezte a rendeletet. Ausztria néppárti kancellárja, Karl Nehammer emiatt jogi eljárást helyezett kilátásba saját miniszterével szemben, sőt egy időre a kormánykoalíció egyben maradása is kérdésessé vált.
A végül sikeresen megszavazott természet-helyreállítási rendelet természetvédelmi jelentőségéről ebben, politikai jelentőségéről pedig ebben a Kihalni veszélyes podcast adásban beszélgettünk szakértőinkkel.
