A kormányzó balközép Szociáldemokrata Párt (Partidul Social Democrat, PSD) végzett az első helyen a vasárnap tartott romániai parlamenti választáson. Marcel Ciolacu miniszterelnök pártja kétmillió szavazattal a voksok 22,5 százalékát szerezte meg. A második helyen a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (Alianța pentru Unirea Românilor, AUR) végzett, amely a szavazatok bő 18 százalékát kapta. Az AUR-on kívül még két második szélsőjobboldali párt is bekerült a kétkamarás romániai törvényhozásba.
Bár mintegy 20 százalékkal többen szavaztak idén, mint a négy évvel ezelőtti szenátusi (felsőház) és képviselőházi (alsóház) választásokon, a voksolásra feljogosítottak alig több mint fele vett részt a vasárnapi megmérettetésen, ami (ha egyáltalán, úgy) csekély felhatalmazást ad a romániai politikai osztály számára.
A nemzeti liberális és szociáldemokrata pártokat kihívó szélsőjobboldal a mandátumok közel egyharmadát fogja a magáénak tudni az új összetételű törvényhozásban.
Nem mind arany, ami arany
Az országot az elmúlt évtizedekben különböző felállásokban kormányzó jobboldali-balközép politikai koalíció kárára a szélsőjobboldal képes volt tovább nőni. Bár olyan meglepetést, mint a múlt vasárnapi elnökválasztási első fordulójában, nem sikerült elérnie, mégis a kormánypártok támogatottságának zuhanását – más kihívó nem lévén – szinte teljesen a szélsőjobboldal csatornázta be.
A George Simion vezette AUR [arany] több mint kétszeresére növelte az előző választásokon elért 8,5%-os eredményét. A Moldovával való egyesült szorgalmazó, NATO-párti, a közel-keleti háborúban Izraelt támogató, az ukrajnai háború kapcsán Románia szerepvállalásában kritikus alakulat eredményesen keltette azt a látszatot, hogy a fennálló politikai osztály ellenlábasaként szerepel.
A leghangosabban „antikommunista”, a progresszívebb politikai megnyilvánulásokat elutasító AUR mellett az elnökválasztáson első helyen végzett Călin Georgescu független jelöltet támogató Fiatalok Pártja (Partidul Oamenilor Tineri, POT) és a szélsőjobboldali SOS Románia (S.O.S. România) is – mindkettő az AUR-ból szakadt ki – átlépte az 5 százalékos bejutási küszöböt. Eszerint a szélsőjobboldali pártok a képviselői helyek mintegy 32%-át foglalhatják el az új közgyűlésben.
Zuhanni: kisebbet, magasabbról
Észrevehető, hogy a parlamenti választáson még mindig a régebb óta létező, valamelyes helyi beágyazással bíró pártok jobban szerepeltek, mint az elnökválasztáson. De a jobban csak annyit jelent: kisebbet zuhantak. A szociáldemokraták a párt több mint három évtizedes történetének legrosszabb eredményét érték el, jobboldali koalíciós társaik támogatottsága pedig megfeleződött.
Csak kevéssé vigasztaló, hogy hiába végzett a 2019-ben alapított AUR a második helyen, mindössze három megyében (köztük Aradon) győzött. S bár az első két helyezett közt csupán négy százalékos különbség van, a PSD 41 közül 25 megyében végzett az első helyen. A jobboldali, kereszténydemokrata Nemzeti Liberális Pártnak (Partidul Național Liberal, PNL), amely a szavazok 14,3 százalékát szerezte meg hat megyei győzelem jutott, a jobbközép-centrista Mentsétek Meg Romániát Szövetség pedig (Uniunea Salvați România, USR) – amely a jobboldali és a szociáldemokrata pártok koalíciójából alakult regnáló kormány 2021-es válságát és felbomlását okozta, s amely Călin Georgescu vetélytársát adja a vasárnapi elnökválasztáson – Bukarestben, valamint Temes és Brassó megyében tudott nyerni. Jelzésértékű, hogy a PNL szavazóinak száma megfeleződött: 25,19 százalékról estek vissza négy év alatt 14 százalékra.
A kormánykoalíció pártjait a még nagyobb visszaeséstől az kímélte meg , hogy helyi szinten jobban beágyazott szervezetekről van szó, mint az utóbbi 5 évben alakult szélsőjobboldali alakulatok esetében.
Az előző kormányt támogató Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) hat százalékos eredménnyel öt megyében végzett az élen.
A baloldali szempontból értékelhető balközép-zöld SENS (Sănătate, Educație, Natură, Sustenabilitate [Egészség, oktatás, természet, fenntarthatóság]), amely az Európai Parlamentbe jutott progresszív zöld politikus, Nicu Ştefănuţă körül szerveződik, nem jutott be a törvényhozásba.
Az eredmények
Szociáldemokrata Párt (PSD): 22,36%
Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR): 18,27%
Nemzeti Liberális Párt (PNL): 14,30%
Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR): 12,24%
S. O. S. Románia: 7,63%
Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ): 6,40%
Fiatal Emberek Pártja (POT): 6,36%
Egészség, oktatás, természet, fenntarthatóság (SENS) 2,84%
Antikommunizmus és fasizmus
Az eredmények visszaigazolták Kiss Tamás szociológus szavait, aki a választások előtt adott interjút a Mércének. Kiss ebben elmondta, hogy „jelentős távolság rajzolódik ki az elitek körében meglévő konszenzus és a társadalomban jelenlévő attitűdpozíciók között”, ezt pedig a szélsőjobb képes kihasználni. A tudós felidézte, hogy a kilencvenes években az osztályalapú politizálás még létezett, mára azonban a szociáldemokraták elhagyták a munkásosztály bármiféle képviseletét. Ez ahhoz a kedvezőtlen fejleményhez vezetett, hogy:
„egyes rétegeket egyszerűen nem képvisel, de még csak »látszani« sem enged a politikai osztály és a román mainstream”.
A PSD neoliberális fordulata, a koronavírus-járvány, amely tovább mélyítette az egyenlőtlenségeket – továbbá a magas infláció, a kormányválságok, az ukrajnai háború hatásai stb., tehetjük hozzá – óriásira tárta az ajtót a szélsőjobb előtt. S az be is nyomódott rajta: láttuk az elnökválasztás váratlan eredményében, s látjuk most is.
Szintén a szocialista opció lehetőségének elvesztésére figyelmeztetett Ovidiu Ţichindeleanu, akinek a CriticAtac oldalon megjelent az írását szintén a Mérce közölte magyar nyelven. A filozófus és kultúrakutató szerint a 2024-es választások rávilágítanak arra, hogy miként fest a politikai tér, ha a szocializmusnak híre-hamva nem marad. Ţichindeleanua Călin Georgescu elnökjelölt győzelme kapcsán született esszéjében leleplezte az „antikommunizmus” politikai szerepét is.
Mint írja, „a kultúripar és a politikai elit három évtizeden át hibáztatta »a kommunistákat« a kapitalizmusba való átmenet minden kudarcáért és erőszakosságáért, beleértve a tisztán kapitalista kudarcokat is. Most, hogy lassan annyi idő telt el, mint amennyi ideig a szocialista rendszerek tartottak itthon, »az oroszok« váltak a legkényelmesebb – bár kevésbé egyetemes – bűnbakká”.
Történik mindez úgy, hogy nézete szerint az antikommunizmus „1990 óta kéz a kézben jár a fasizmus alakjainak rehabilitálásával és minden valódi baloldali gondolat csírájában elfojtásával”.
Romániában a májusi EP-választást követően most három egymást követő vasárnap tartandó választásokkal válik teljessé a voksolások tarkította év. Az elnökválasztás november 24-i első fordulója meglepetést okozott, hiszen amellett hogy a független, szélsőjobboldali jelölt győzött, a második fordulóba nem a miniszterelnöki széket államfői székre cserélni óhajtó Marcel Ciolacu miniszterelnök, a PSD elnöke jutott, hanem Elena Lasconi, a neoliberális USR jelöltje.
(Guardian, maszol, Transtelex, választási bizottság, Euronews, Hang.hu, Ak, Mérce…)
Kedves Olvasó, ha tetszett ez a cikk, és szeretnéd, hogy az általunk képviselt társadalmi igazságosság minél több emberhez eljusson, legyél te is a támogatónk! Februárban és márciusban 6 millió forintot szeretnénk összegyűjteni, hogy a Mérce idén ne csak túléljen, hanem épülni és fejlődni tudjon.
Most ahhoz járulhatsz hozzá, hogy legyen időnk és energiánk fejlődni, kísérletezni és meg tudjuk sokszorozni tartalmaink hatósugarát! Hogy együtt még többeket győzhessünk meg arról, hogy egy igazságosabb világ lehetséges!
