A Fidesz-kormányzás másfél évtizede alatt szinte példátlan módon a lakhatásról tartottak vitát a Parlamentben hétfőn. A jobbikos Z. Kárpát Dániel indítványára a képviselők hosszasan vitáztak a „lakhatási válsághelyzet megoldásáról és a lakhatási nehézségekkel küzdő magyarok megsegítéséről”. Indoklásában Z. Kárpát kifejtette, hogy míg a lakhatás ára folyamatosan emelkedik, kirívóan kevés új lakás épül hazánkban, és a bérelhető lakásállomány is „meglehetősen szűk”.

A vitanapot lakhatási szervezetek üdvözölték, az Utcáról Lakásba Egyesület és a Habitat for Humanity Magyarország vita előtti közleményében „fontos lehetőségnek” nevezte a vitát a lakhatási válság megoldásainak keresésére, és kijelentette, hogy egy ilyen vitanap akárcsak pár évvel ezelőtt is elképzelhetetlen lett volna.

Előzmények – Váratlan felismerés a kormány részéről, és ami mögötte van

Mint ahogyan arról nemrég mi is írtunk, a megfizethetetlenné vált lakhatási költségek terén eddig nem tapasztalt módon elkezdett érdeklődést mutatni a kormány. Idén ősszel Nagy Márton gazdasági miniszter gazdaságpolitikai akciótervet jelentett be, és – legalábbis szavak szintjén – a lakhatási válság kifejezés is bekerült a kormányzati fogalomtárba. A Habitat ügyvezetője szerint egyelőre nem lehet pontosan felmérni, hogy milyen hatással lesznek az új intézkedések a problémára, de már jó előre figyelmeztetett, hogy az akcióterv tíz lakhatási intézkedése nem azokat célozza, akiket kellene. A lakhatási szegénységben élők csoportja helyett ugyanis jóval inkább az építőipar és a gazdasági növekedés fellendülését ösztönzik a lakhatási pontok.

Cirfusz Márton, a Habitat idei lakhatási jelentése első részének szerzője, a Periféria Központ elemzője rámutatott, hogy a Fidesz ingerküszöbét a kérdésben valószínűleg az üthette át, hogy az alsó középosztály és a középosztály körében is láthatóan súlyosbodtak a lakhatási problémák, ez pedig választói szempontból is sürgetővé tette a helyzet rendezését. A lakhatási problémákkal küzdők aránya már olyan szintű lehet, „hogy arra már a politikus is azt mondja, hogy ezzel már tényleg el kell kezdeni foglalkozni” – vélekedett Czirfusz. A leginkább érintett, alsó jövedelmi sávokban élőket várhatóan – ahogyan eddig sem – most se fogják elérni a kormányzati segítségek.

Fidesz: Sikeres munkaalapú társadalom – Ellenzék: NER-es építőipar és lakhatási válság

A parlamenti vita során a kormány részéről Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára nyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy a kormány 2010 óta sok közvetlen és közvetett lépést tett a lakhatási helyzet javítására. Fónagy kiemelte, hogy a kormány politikája az volt, hogy „munkaalapú társadalom” megalkotásával, és a családok támogatásával az előző kormányok „segélyalapú” stratégiáját kijavítsák.

Z. Kárpát Dániel nyitóbeszédében felhívta a figyelmet, hogy Európában nálunk robbantak be leginkább az ingatlanárak és a lakbér is itt emelkedett a legjobban. Szerinte mindez a nagyon alacsony ütemű lakhatási ingatlanépítésnek köszönhető, amit a kormány politikája csak tovább súlyosbított tétlenségével, így például az airbnb-típusú, rövidtávú lakáskiadás szabályozatlanul hagyásával. Z. Kárpát megjegyezte, hogy azért örül, hogy „a kormány több mint egy évtizedes szembe nem nézés után most problémaként ismerte el a problémát”. Az expozét Z. Kárpáttól Földi Judit DK-s képviselő vette át. A képviselő a kormány hibás politikájának tudta be, hogy Magyarországon évek óta lakhatási válság van. Földi szerint „a kegyelemdöfést a CSOK bevezetése” adta. A CSOK a képviselő szerint csak az építőipari vállalkozóknak (és az iparágban érdekelt NER-vállalkozóknak) tett jót, de jelentősen megterhelte a költségvetést, és „felforgatta a lakáspiacot”.

Lakhatási szervezetek: Nem jó irány, ha kizárólag a tulajdonszerzést ösztönözzük

A lakhatási szervezetek részéről az Utcáról Lakásba Egyesület (ULE) képviselői a Mércének csalódottságukat fogalmazták meg a vitanappal és a Fidesz általános hozzáállásával kapcsolatban. Imre Júlia, a szervezet kommunikációs munkatársa szerint

„bár hatalmas eredmény, hogy hosszú évek várakozása után tematikus vitanap keretében tárgyaltak a lakhatásról az Országgyűlésben, ugyanakkor rendkívül szomorú, hogy erre továbbra is csak egy hosszú parlamenti ülés után, esti kezdéssel és éjszakába nyúlóan van lehetőség, maroknyi képviselő jelenlétében.”

Imre a kormány átfogó lakáspolitikáját is hiányolta, és szomorúan vette tudomásul, hogy a kormánypárti képviselők nem érzékelik a probléma Budapesten túlmutató részét.

„Megdöbbenéssel hallottuk, hogy a számszerű tényekkel/adatokkal szembemenve a kormánypárti képviselők továbbra sem tartják általános, az ország egészét érintő problémának a lakhatási válságot, s hogy a lakáspiacról kiszorulók nehézségeiért kizárólag a fővárosi vezetést teszik felelőssé. A tegnapi vitanapon ismételten kiderült, hogy a kormány semmilyen átfogó, hosszú távú lakáspolitikára nem készül. A bejelentett intézkedések szinte semmilyen költségvetési ráfordítással nem járnak. Csupán a munkáltatóknak adnak lehetőséget adókedvezményeken keresztül a dolgozók lakhatásának támogatására. A mostani recessziós gazdasági helyzetben aligha számíthatunk arra, hogy ezzel a lehetőséggel cégek tömegei élnének.”

Kovács Vera, a szervezet társelnöke lapunknak kiemelte, hogy a kormánypártok továbbra is csak népesedéspolitikai kérdésként tekintenek a lakhatás ügyére, és továbbra sem képesek elengedni a tulajdonszerzés elsőbbségét.

„A tegnapi vitán Fónagy János a felvezetőjében a lakásár-emelkedést, és a lakásállomány megújulását is tematizálta, de a kormánypárti felszólalók egységesek voltak abban, hogy a lakáspolitikát továbbra sem külön, hanem a népesedéspolitika eszköztáraként kezeljék, és csak a magántulajdon támogatásáról esett szó. Nem értik, hogy minden magántulajdonszerzést segítő támogatás megdrágítja a lakhatását mindenki másnak, aki az adott pénznek nem címzettje”

– monda el a lakhatási szakértő.