Elemzők és jogvédők nem osztják Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő aggodalmát, aki a nyílt szavazás bevezetésétől tart a választási törvény legújabb fideszes módosítása nyomán. 

A választási törvény küszöbön álló, hétfőn éjszaka benyújtott módosításának a választókörzetek sokat tárgyalt átrajzolása mellett az is része, hogy a szavazólaphoz nem lesz kötelező borítékot adni. Ha tehát az Országgyűlés fideszes többsége megszavazza az előterjesztést, a következő választáson a választópolgárnak már külön kérnie kell a borítékot a szavazatszámláló bizottságtól. Habár azt is előírják, hogy úgy kell az urnába helyezni a szavazólapot, hogy a szavazat ne legyen megismerhető, Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő komoly súlyos aggodalmát fejezte ki az új eljárás kapcsán: szerinte ezzel megszűnik Magyarországon a titkos választás intézménye.

„ Képzeljük el a választást ezután egy 500 lelkes faluban! A polgármester embere ott ül a szavazatszámláló bizottságban, és konkrétan megnézi, ki hogyan szavazott. Aztán aki nagyon ugrál, megütheti a bokáját. Apróságnak tűnik, spórolással és a szavazatszámlálás egyszerűsítésével magyarázzák, pedig valójában ez a nyílt szavazás bevezetése”

–írja Zugló képviselője. Szerinte a boríték kérdése a választókerületek határainak fideszes érdekek szerint átalakításánál is súlyosabb ügy:

„Az, amivel az ellenzéki kollégák foglalkoznak, választókerületek átrajzolása pedig szinte csak a szokásos gerrymandering: ha Budapest nem fideszes, legyen ott kevesebb választókerület! […]A ma megismert javaslat „csak” egy újabb bizonyíték arra, hogy a következő választások SEM lesznek tiszták – bár nem tudom, hogy az évi százmilliárdokból folytatott propaganda mellé ki a fenének kell még más bizonyíték. […] A nagy kérdés nem az, hogy megszüntetik-e a zuglói választókerületet (megszüntetik).  A nagy kérdés az, hogy mit lép a szavazás titkosságának a megszüntetésére és a még hátralevő szabálymódosításokra az új (és persze a régi) ellenzék?”

A módosítás jelentőségéről másképp vélekedik Döbrentey Dániel, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) választási jogi programjának koordinátora, aki a Mérce kérdése túlzottnak nevezte Hadházy aggodalmát. 

Döbrentey szerint mindenekelőtt fontos indikátora a választásokkal kapcsolatos közbizalomnak, hogy sokszor voltak az utóbbi időben a választások tisztaságát megkérdőjelező felvetések – mint  az eltűnő tinta esete és a borítékokkal kapcsolatos manipulálás –, amelyek rendszeresen előjönnek a közbeszédben. Az szerinte mindenképpen nagyon pozitív, hogy egy országgyűlési képviselő foglalkozik a választások tisztaságával, különösen annak a kontextusában, hogy a szervezett visszaélések hogyan érintik a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő embereket, különösen kisebb településeken. 

Nem a borítékon múlik

Ugyanakkor a szakértő úgy véli: ebben a konkrét esetben nincs meg az a veszély, amelyről Hadházy Ákos beszél. Maga a boríték használata ad ugyan egy bizonyos – pszichés –, biztonságot sokaknak, de valójában a választások ettől nem válnak nyílttá, tehát nem lesz nyílt a szavazás azért, mert a boríték használata opcionális lesz. A TASZ munkatársa fontosnak látja rámutatni, hogy nem kivezetik a borítékot a rendszerből, nem megtiltják a használatát, hanem egyszerűen annyi történik, hogy kérni kell külön. Tehát lehet majd borítékkal szavazni továbbra is. 

„Persze, legyünk reálisak, azért pont azokban a közösségekben, ahol a leginkább fennáll a befolyásolás, meg a nyomásgyakorlás esélye, elég valószínűtlen, hogy valaki ennyire erősen ragaszkodik a jogaihoz, és azt mondja, hogy márpedig neki akkor is kell boríték”

– teszi hozzá Döbrentey, aki szerint azonban nyílt szavazás máshol kezdődik.

A nyílt szavazás azt jelenti, hogy gyakorlatilag el kell mondani a választási bizottságnak , hogy kire adja le a szavazatát az illető, ahogy például Magyarországon a Horthy-rendszerben legutóbb megszokott volt.

A titkosságnak vannak a borítékon túli garanciái is, tehát nem attól lesz valami nyílt vagy titkos szavazás, hogy kap-e az ember borítékot vagy sem. Ilyen például a zárt, nem átlátszó urna, amely ez eleve azt szolgálja, hogy ha valaki kilép a szavazófülkéből és rögtön becsúsztatja oda a szavazólapot, akkor technikailag esélytelen, hogy bárki le tudja olvasni, hogy mi szerepel rajta, főleg úgy, ha a választó még össze is hajtja a szavazólapot, amihez minden joga megvan. 

„Amíg a szavazólapot nem a szavazatszámláló bizottság asztalán, a szemük láttára kell kitölteni, addig itt nem beszélhetünk nyílt szavazásról. A fülke, a zárt urna, a félbehajtható szavazólap mind-mind afelé mutatnak, hogy meg lehet oldani a titkosságot a boríték használata nélkül is.”

Ráadásul a szakértő úgy látja, a boríték kivezetésének egy furcsa, pozitív hatása is lehet. Mégpedig az, hogy a szinte mindig a boríték segítségével kivitelezett láncszavazás – amely az egyik legelterjedtebb csalási forma Magyaroszágon –  kevésbé lesz majd kivitelezhető. Tehát akár még egy visszaélési módszertől is meg lehet így szabadulni, vagy lehet csökkenteni a számát. 

Inkább pozitívumokat talált a törvénymódosítás ezen aspektusában a Political Capital is. Az intézet elemzése szerint inkább a szavazatszámlálók dolgát könnyíti meg, hogy borítékot csak akkor kell a szavazólapok mellé adni, ha ezt a választó kifejezetten kéri. Ugyanakkor hozzáteszik: bár a boríték sosem járult hozzá a szavazás titkosságának megőrzéséhez, és csak bonyolítja a számlálási folyamatot, nem mellesleg pazarló gyakorlat, a választók egy része számára mégis megnyugtató érzés a szavazólapok borítékba helyezése. Ezért tartják jó megoldásnak, hogy továbbra is lesz lehetőség a boríték használatára, de nem lesz kötelező a használata. (A törvénymódosítás hivatalos indoklásának vonatkozó része is egyébként költségtakarékossággal, „a fülkeidő csökkentésével”, a szavazatszámlálás gyorsításával érvel, hozzátéve, hogy így nem maradhat véletlenül szavazólap a borítékban, és a választók jelentős része már most sem kér borítékot.) 

Döbrentey Dániel szerint azokon a településeken, azokban a közösségekben, ahol tényleg veszélyben van a szavazó a nyomásgyakorlástól, illetve attól, hogy nem szavazhat titkosan, eddig sem a boríték léte vagy nem léte döntött: „A boríték használata mellett is tudtak – sajnálatos módon – olyan technikákat, kényszerítést, fenyegetést alkalmazni, hogy meg tudták ismerni a leadott szavazatot, vagy tudták garantálni sajnos a visszaélést szervezők, hogy az ő preferenciájuk szerint szavazzanak” – mondja a TASZ jogásza. 

Valójában a boríték szerinte már most is sok esetben másodlagos volt. Tehát voltak olyan választók, akik nagyon ragaszkodtak hozzá, voltak, akik egyáltalán nem kérték. A szavazatszámláló bizottságoknak a boríték használata egyenesen teher volt, amit sokan próbáltak elkerülni. „Sok panaszt kaptunk arra választóktól, hogy arra hivatkozva nem kaptak borítékot, hogy a felbontás mindig lassítja a szavazatszámlálást” – magyarázza Döbrentey, aki 

összességében Hadházy értékelését eltúlzott félelemnek érzi,

még azzal együtt is így van ez, hogy tényleg azt pozitívnak tartja, hogy a választások tisztasága iránt felszólal egy képviselő. 

„De láthattuk, hogy Magyarországon a rendszerváltás óta használjuk a borítékot, és választási visszaélések ennek ellenére is voltak sok helyen. Tehát nem nyújt ez egy olyan garanciát önmagában, ami a tiszta választásokat szavatolja.”

A szakértő szerint arról is fontos beszélni, hogy maguk a választási visszaélések a legkevésbé a szavazóhelyiségekhez kötődnek. Régi tanulság, hogy maguk a szavazatszámláló bizottságok általában nem vesznek részt a visszaélésekben, azokat a szavazóhelyiségeken kívül szervezik. Valamint azt is lényegesnek tartja – amit egyébként pont Hadházy Ákos is képvisel és hangoztat –, hogy azok az egyenlőtlen kommunikációs kampány és médiaviszonyok, amik az országot jellemzik, Döbrentey szerint sokkal erősebb befolyással vannak a választások kimenetelére és tisztaságára, mint egy ilyen technikai kérdés.