Annyiféle módon növelték a nevelőszülők megbecsültségét az utóbbi években, annyira hatékonyan sikerült ösztönözni a nevelőszülőségre való vállalkozást, hogy 2014 óta folyamatosan emelkedik a nevelőszülők száma. Ezen belül a családjukból kiemelt két év alatti gyerekeket – akiknek törvény szerint mindenképp nevelőszülőnél lenne a helyük kórházak vagy tömegintézmények helyett – nevelőket is segíti a kormány azzal, hogy gyermekgondozási díjat (GYED) vehetnek igénybe – tudhatjuk meg Rétvári Bence parlamenti írásbeli válaszából, melyet Földi Judit és Gy. Németh Erzsébet kérdésére adott.

A DK-s képviselők arról érdeklődtek, miért hagyja a kormány, hogy csecsemők a kórházi osztályokon éljenek hónapokig ahelyett, hogy nevelőszülőkhöz kerülnénnek. Bár a kérdés úgy lenne helyesebb, miért nem segít a kormány a rászoruló, kiszolgáltatott, bizonytalan lakhatású, válsághelyzetben lévő nőknek és családoknak, hogy képesek legyenek megfelelő körülményeket teremteni egy újszülött gondozásához – hiszen többségében emiatt ragadnak csecsemők a kórházakban –, a válasz azért így is sokat elárult arról, hogy a kormány továbbra is teljes tagadásban van a nevelőszülőhiány, a kórházban hónapokig veszteglő babák és úgy összességében a gyermekvédelem kapcsán.

A nevelőszülői hivatás kormányzati „ösztönzését” erősen árnyalja a több mint tucatnyi szervezetet tömörítő Gyermekogi Civil Koalíció október elején kiadott szolidaritási nyilatkozata a nevelőszülők és gyermekvédelmi szakemberek mellett. A civilek a gyermekvédelemben dolgozók „kifogástalan életvitelét” vizsgáló – nagy felháborodást keltett – új szabályozás egyre érzékelhetőbb negatív hatásai kapcsán arról írnak, aggodalommal tapasztalják, „hogy a közelmúltban hatályba lépett gyermekvédelmi jogszabály-módosítások alkalmazása során súlyosan sérültek a gyermekvédelmi szakemberek és a nevelőszülők (valamint közeli hozzátartozóik) alapvető emberi jogai, így különösen az emberi méltósághoz való jog, magánélethez való jog, valamint személyes adatok biztonságához fűződő jog. Emellett az is nyilvánvalóvá vált, hogy az intézkedések hatására a gyermekvédelem aktuális égető problémái sem oldódtak meg, sőt, tovább eszkalálódtak a gyermekvédelmi szakemberek és nevelőszülők aggasztó mértéket öltő pályaelhagyásával.

Az életvitel-vizsgálattal a jogalkotó célja elvileg a gyermekvédelmi rendszer működésének ellenőrzését segítő intézkedések és szigorúbb alkalmazási feltételek bevezetése volt az év elején kitört kegyelmi botrány nyomán. A Koalíció álláspontja szerint azonban a bevezetett intézkedések nem alkalmasak a gyermekvédelmi szakemberek és a nevelőszülők szakmai alkalmasságának megítélésére. „Természetesen a Koalíció is fontosnak tartja, hogy csak olyanok foglalkozzanak gyerekekkel, akik személyi és szakmai kompetenciáikban is alkalmasak erre a feladatra. A bevezetett gyermekvédelmi átvilágítás következtében – a Koalíciói tagszervezeteinek beszámolói szerint is – aggasztó mértékben megnőtt a gyermekvédelmi pályát elhagyó szakemberek, illetve nevelőszülők száma, egy egyébként is súlyos szakemberhiánnyal sújtott szociális területen. Az intézkedések nem erősítik meg a bizalomvesztetté vált gyermekvédelmi szakma hitelességét sem.”

A gyermekvédelmi átvilágítás mintegy 12 ezer gyermekvédelmi dolgozót érintett, az pedig már biztosan tudható,

hogy a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság intézményeiben dolgozó 4241 gyermekvédelmi munkatárs 6 százaléka (vagyis kb. 250 fő) távozott, aminek következtében becslések szerint további több száz nevelésbe vett gyermek gondozása vált bizonytalanná.

Bár a koalíció nem kifejezetten Rétvári Bencére reagálva tette közzé nyilatkozatát, az gyakorlatilag egy az egyben cáfolja az államtitkár valóságot sajátosan értelmező kijelentéseit. Annak ellenére ugyanis, hogy az államtitkár is leírja, „minden gyermek alapvető joga és érdeke, hogy vér szerinti családjában nőhessen fel. A családközpontú gyermekvédelem elve, hogy azok a gyermekek, akik nem nevelkedhetnek saját családjukban, miné többen kerüljenek nevelőszülőkhöz. A nevelőszülői gondoskodás további fejlesztéséhez fontos, hogy minél többen kapcsolódjanak be a nevelőszülői ellátásba”, a kormány intézkedései mindeddig nem a megoldáshoz vezettek el, csak még nagyobb káoszt okoztak.

Az államtitkár ráadásul olyan kijelentéseket is tesz például, hogy a nevelőszülők száma (jelenleg 5887 fő) folyamatosan növekszik. De a KSH adatai szerint valójában évek óta stagnál, idén pedig a Belügyminisztérium közlése szerint legalább 113-mal csökkent a számuk, ugyanis ennyi nevelőszülő döntött eddig úgy, hogy biztosan felhagy hivatása gyakorlásával a méltatlan átvilágításii folyamat miatt. Ennek hatására becslések szerint mintegy 200-300 gyermeknek sérült – más gyermekjogok mellett – a családban nevelkedéshez való joga, figyelembe véve azt a tényt, hogy a nevelőszülői rendszerből egyébként is mintegy 2000 nevelőszülő hiányzik, és ezért a tizenkét év alatti gyermekek – törvényileg előírt – nevelőszülői elhelyezése sem teljesülhet.

A stagnálás mögött meghúzódó legfőbb okok között említik a nevelőszülők anyagi és társadalmi elismerésének hiányát, és a nekik, illetve a gondozott gyerekeknek nyújtott megfelelő szolgáltatások elégtelenségét, vagy teljes hiányát, amelyre a Koalíció is felhívta már korábban a figyelmet.

Bár Rétvári több anyagi ösztönzőt is a kormány érdemi intézkedéseként sorolt fel, még mindig csak kb. nettó 190 ezer forintot kap egy nevelőszülő egy gyermek után (ez emelkedik a GYED összegével, ha valaki két év alatti gyermek gondozását vállalja).

A civilek hozzáteszik, a pszichológiai alkalmassági és kifogástalan életvitel vizsgálat a nevelőszülők (és hozzátartozóik) magánszférájába való indokolatlan beavatkozással, az emberi méltóságot sértő, megalázó és megfélemlítő módon tovább erősíti a stagnáló trendet és nem növeli a gyerekvédelmi dolgozók megbecsültség érzését.

Arra is felhívják a figyelmet, hogy bár nyár végén az Index kérdésére a Nemzeti Védelmi Szolgálat közölte, hogy a kifogástalan életvitel ellenőrzésen titkos információgyűjtést nem folytat és nem tesz fel szexuális szokásokra vonatkozó kérdéseket, a Koalíciónak tudomása van több olyan gyermekvédelmi dolgozóról és nevelőszülőről, ezek közül több középkorú, nyugdíj előtt álló nőről, akiknek a pszichológiai alkalmassági vizsgálatán a szakmai alkalmasság felmérésére alkalmatlan, megalázó és zavarbaejtő, a szexualitással kapcsolatos kérdésekre kellett válaszolniuk.

Például, hogy az illető mikor vesztette el a szüzességét, egyedülálló nőként hogyan él szexuális életet, illetve hetente hány alkalommal és milyen módszerekkel él szexuális életet.

Tekintve, hogy a civilek szerint a kifogástalan életvitel ellenőrzés és a pszichológiai alkalmassági vizsgálat indokolatlan és alkalmatlan intézkedés az érintett szakemberek és nevelőszülők etikai és hivatásbeli alkalmasságának megítélésére, rendkívül aggályosnak tartják, hogy a kormányzati kommunikáció úgy interpretálja a vizsgálat megtagadását, mintha az a nevelőszülő alkalmatlanságának beismerése lenne.

A civilek emlékeztetnek: a gyermekvédelemben dolgozók és nevelőszülők hatékony és az emberi méltósággal összeegyeztethető átvilágítására számos nemzetközi jó gyakorlat ismert. Azonban ahhoz, hogy ezek Magyarországon is meghonosíthatóak és hatékonyan alkalmazhatók legyenek, első lépésként a gyermekvédelmi hivatás társadalmi és anyagi presztízsét kell megteremteni és megszüntetni a gyermekjóléti és -védelmi ágazatban a szakemberek hiányát.

„A nemzetbiztonsági jellegű gyermekvédelmi átvilágítások és a szankcióközpontú szemlélet nem célravezetőek, helyettük a preventív gyermekvédelmi szemlélet meghonosodása és a gyermekjóléti észlelő- és jelzőrendszer diszfunkcionális működése mögött meghúzódó okok feltérképezése és kezelése lenne célravezető. A megelőzés hatékony módja a gyerekek tájékoztatása, felkészítése és támogatása abban is, hogy bármilyen felmerülő probléma esetén tudják, hogy kik azok a megbízható felnőttek, akikhez fordulhatnak, mely segélyvonalakat, panaszmechanizmusokat vehetik igénybe. Ugyancsak kiemelkedően fontos, hogy az alkalmasság megállapítása minden a gyerekekkel kapcsolatba kerülő személyre kiterjedjen” – fogalmaznak.

Ezért a Gyermekjogi Civil Koalíció az érintett gyermekvédelmi dolgozók „átvilágítása” jelenlegi formájának és tartalmának azonnali módosítását tartja indokoltnak, és felkéri a gyermekvédelmi ágazat szakmai irányítóját, hogy a gyermekvédelmi rendszer valós kihívásaira reagáljon. Ehhez szerintük egyrészt adatokon és tényeken alapuló felmérésre lenne szükség, másrészt szemléletbeli változást, a rendszerben dolgozók anyagi és erkölcsi megbecsülését, képzését, továbbképzését, továbbá a szükséges feltételek biztosítását annak érdekében, hogy a gyerekek jogai ne sérüljenek a szakember hiányból adódóan sem.