Az alapítványokba kényszerített egyetemekhez hasonlóan a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) vagyonával működtetett kutatói hálózatot (HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat) is megpróbálhatja privatizálni a kormány – erre gyanakszanak a kormány által 2019-ben erőből végigvitt szervezeti átalakítás elleni tiltakozás során létrejött akadémiai dolgozói közösség, az Akadémia Dolgozók Fórumának (ADF) tagjai.

A minisztérium tervének veszélyességére hosszú Facebook-bejegyzésben figyelmeztető ADF Hankó Balázs kulturális és innovációs tárcavezető, Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke, valamint Jakab Roland vezérigazgató a Magyar Kutatási Hálózat múlt szerdai V. Stratégiai Workshopján tett állításai – melyeket később az MTI-beszámolója rögzített – alapján attól tart, hogy a jövőben piaci formában működtethetik tovább a hálózatot. Ez a dolgozói csoport értékelése szerint – ugyancsak a magánosított egyetemekhez hasonlóan – a most még rendelkezésre álló uniós források és a kutatóhálózat jelenlegi vagyonának elvesztésével járhat. 

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma arról is ír, hogy a HUN-REN vezetői által megnevezett célok elérése érdekében a kormány „fel kívánja melegíteni” az úgynevezett „Palkovics-tervet”: ahogyan a korábbi miniszter 2019-ben érvelt a régi akadémiai rendszer szétverése mellett, úgy a mostani kormányzat is újra szabadalmakat, gyakorlati alkalmazhatóságot, gazdasági eredményeket kérne számon az alapkutatást végző hálózaton, és a „jobb működés” érdekében megpróbálják a kutatói autonómia maradékát is felszámolni. 

Gulyás Balázs, a hálózat elnöke a stratégiai workshopon az MTI szerint arról beszélt, hogy a hálózati és kutatóhelyi szinten feltárt „strukturális problémák miatt alapvető változtatásra van szükség”. A kutatóközpontok és intézetek nemzetközi értékelésének megállapításait összegezve elmondta: szerinte a tudományos eredmények a legtöbb kutatóhely esetében megfelelőnek, esetenként kiválóak, de „a kutatóhálózat egészének szerkezete módosításra szorul”. Jakab Roland vezérigazgató pedig „a vállalkozói és együttműködő szemlélet erősítésének, a tudomány és az innováció összhangjának megteremtésének, a teljesítményalapú, minőségi kritériumokat alkalmazó szemléletnek és az adminisztratív és beszerzési folyamatok egyszerűsítésének” fontosságát hangsúlyozta. 

A kilátásba helyezett reformok tervét az ADF szerint a kormány az elmúlt hat hónapban lezajlott, Alexander Zehnder svájci mikrobiológus professzor által vezetett nemzetközi átvilágítás eredményeire alapozza. A kritikus dolgozók szerint azonban a minisztérium alapvetően és – szerintük látszólag szándékosan –  félreértelmezi a vizsgálat következtetéseit. 

Az átvilágítást vezető svájci tudós pár napja a kormányközeli Mandinernek adott interjúban foglalta össze az átvilágítás eredményeit, ezek azonban az ADF értékelése szerint „gyökeresen ellentétesek” Hankó Balázs miniszter vagy a hálózatot vezető Gulyás Balázs és Jakab Roland vízióival.

Zehnder szerint az állami finanszírozású alapkutatások önmagukban is hozzájárulnak a gazdaság fejlődéséhez, akkor is, ha konkrét haszonnal azonnal és közvetlenül nem járnak.

(Ez az érv gyakran elhangzott a Palkovics László néhai innovációs és technológiai miniszter nevével egybeforrt átalakítás ellenében már 2019-ben is.) 

Zehnder professzor nyilatkozatának további részeit az ADF a kormány jelenlegi gazdaság-, oktatás- és tudománypolitikájának erős kritikájaként is értékeli. „Magyarország számára különösen fontos, hogy technológiai fejlődésbe fektessen, hiszen ez lehetőséget teremt arra, hogy az ország ne csak gyártóként, hanem új technológiák és szolgáltatások fejlesztőjeként is előrelépjen. A jól működő kutatási hálózatok világszerte jelentős hatással vannak a GDP-re, és szinte egyenes arányban növelik az ország gazdasági teljesítményét” – mondta a svájci tudós a Mandinernek, aki  egyúttal felhívta a figyelmet a korábban az ADF által is számos alkalommal hangsúlyozott problémára: „megfelelő finanszírozásra van szükség, különben a legtehetségesebb kutatók elvándorolnak, és az ország elveszíti tudásbázisát. Ha Magyarország versenyképes akar maradni a nemzetközi színtéren, elengedhetetlen, hogy pénzügyileg is támogassa a kutatást.” Zehnder hosszútávú megállapodásról is beszél nyilatkozatában a kormány és a kutatóhálózat között a célok elérése érdekében, ám a kutatóhálózat dolgozóinak hozzáfűzött megjegyzése szerint mint szerződő felek között, nem pedig úgy, hogy az állam maga alá gyűri a hálózatot, ahogyan az korábban történt.

A Palkovics-tervet előkészítendő 2019-es elcsatolás mérlege az eltelt öt év tükrében az ADF szerint egyértelműen negatív, erről tavasszal hosszabban is beszélt lapunknak Péter László, a szervezet jelenlegi elnöke. Mint akkor a Mércének is kifejtette, azóta nem sikerült megoldani sem a kutatások megfelelő finanszírozását, sem a kutatóhálózat dolgozóinakk tisztességes bérezését, miközben jelentősen sérült a kutatók autonómiája. A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elégedetlen dolgozói idén tavasszal az utcán, nyáron pedig a Humán Tudományok Kutatóháza épületében (Mérce-poszt) követelték megalázóan alacsony béreik emelését. 

Keddi bejegyzésében az ADF reagált Hankó Balázs MTI-nek adott nyilatkozatának a felsőoktatásra vonatkozó részeire is: szerintük a miniszter kijelentései az alapítványokba szervezett egyetemek megújulásáról éles ellentétben állnak a valósággal. 

„Mára ugyanis teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy a privatizált és alapítványosított egyetemek kiestek az Erasmus-programból (2022-ben az Európai Bizottság több mint 30 magyar intézményt, köztük 21 egyetemet zárt ki a Horizon Europe és az Erasmus+ kutatási alapokból, mivel aggályosnak találták, hogy a kormány által bevezetett változások aláássák a tudományos szabadságot és a transzparenciát – a szerk.) és más uniós tudományfinanszírozási rendszerekből is, az Erasmus helyettesítésére kitalált >>Pannon Program<<-ban pedig a Hankó Balázs által vizionált 8000 ösztöndíjas helyett jelenleg körülbelül csak 700-an vesznek részt. Az állami egyetemek ugyan hozzájutnak még uniós forrásokhoz, de működésük katasztrofálisan alulfinanszírozott, és a külföldi partnerek velük sem szívesen kötnek szerződést”

– áll az ADF értékelésében. 

Friss bejegyzésük szerint az Akadémiai Dolgozók Fórumának álláspontja szerint a kutatóhálózatnak továbbra is a Magyar Tudományos Akadémiánál lenne a helye, nem pedig „üzleti logikát erőltető szervezeti irányítás alatt”.

Hankó Balázs nyilatkozatát „felháborítónak és botrányosnak” tartja az ADF, miközben a kutatóhálózat „jelenlegi, a kormány által rájuk kényszerített inkompetens vezetésének” távozását követeli.