Május végén a teljes magyar közvéleményt megrázta Tompos Kátya tragikus hirtelenséggel bekövetkezett halálának híre. A színésznő hosszan tartó betegség után, 41 éves korában bekövetkezett halála előtt beszélt a nyilvánosan először arról, hogy olyan ritka daganatos betegséggel küzd, amit nem tudnak itthon kezelni. Napokkal a tragikus távozása előtt a a színésznő gyógykezelésének segítése céljából jótékonysági gálát szervezett Fábián Juli Emlékalapítvány közleménye úgy fogalmazott:

  „Mivel a külföldi gyógykezelésének jelenlegi fázisait az állam nem finanszírozza, az eddig felmerült költségek már felemésztették Kátya anyagi kereteit, tartalékait, valamint a barátai által korábban összegyűjtött összeget.” 

A vélhetően többmilliós összeg a színésznő halála előtt alig egy nappal, a 700 fő részvételével megrendezett gálán össze is gyűlt, sajnos túl későn.

A legnézettebb magyar filmekből ismert művész esete nem egyedi.

Amint az a Partizán hírlevelében csütörtökön megjelent írásból kiderül, 32 fontos gyógyszerből 25-öt nem támogat a magyar tb – ezzel hazánk sereghajtó az uniós országok között. A neves német kutatóintézet, az IQWiG, összeállított egy listát az Investigate Europe és német partnerei, az NDR, a WDR és a Süddeutsche Zeitung számára 32 olyan kiemelkedő, 2019 és 2023 között bevezetett gyógyszerről, amelyek „jelentős” vagy „számottevő” terápiás haszonnal (precízen: klinikai többletelőnnyel) bírnak a meglévő terápiákhoz képest. 

Ez azt jelenti, hogy egy ilyen gyógyszer meghosszabbíthatja a betegek életét vagy javíthatja étetminőségüket, és kevesebb mellékhatással is járhat. A kiválasztott gyógyszerek között olyan betegségek kezelésére szolgáló szerek szerepeltek, mint például a mellrák, a leukémia és a cisztás fibrózis. A csatorna az összeurópai újságírói projekt keretében készített írásában arról számol be, hogy az Investigate Europe adatgyűjtéséből kiderült, hogy a 32 vizsgált fontos gyógyszerből hat uniós országban minden negyedik hiányzik – amíg Lettországban 11, Cipruson 15, Máltán pedig 19 szer nem áll rendelkezésre, addig Magyarországon ezek száma 25.

Ráadásul Cipruson és hazánkban ezekhez a gyógyszerekhez kizárólag egyedi méltányossági kérelemmel juthatnak hozzá a betegek.

Ennek mechanizmusnak elvileg akkor volna szerepe, ha egy sajátos élethelyzet miatt lenne szüksége valakinek olyan gyógyszerre, amit nem fogadtak még be tb-támogatásba, mivel a kérelem elfogadása után a biztosító 100 százalékban állja a kezelést. Most azonban ezt messze nem csak erre használják – írja a Partizán. A csatornának nyilatkozva az ilyen kérelmek elbírálásában részt vevő, Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnél (NEAK) dolgozó hivatalnok elmondta:

„Ez egy alapvetően jó rendszer, csak éppen nem arra találták ki, amire használják.”

Az Investigative Europe által összegyűjtött számokból egyértelműen látszik, hogy ez a mechanizmus lett a bevett módja a fontos, de a tb által nem támogatott gyógyszerek beszerzésének: 2013-ban 3441 kérelmet adtak be, 2022-ben már majd’ nyolcszor ennyit, 25 809-et. És míg 2013-ban a kérelmek több, mint negyedét elutasították, 2022-ben már csak minden tizediket nem fogadták ebből.

„Olyan szinten terheli már a NEAK-ot ez a helyzet, hogy Szegedről és Debrecenből is hívtak néhányszor, amikor beadtam egy kérvényt, mert Budapesten már nem volt ember, aki ezzel foglalkozzon” 

– mesélte a Partizánnak egy budapesti gyermekorvos, aki elmondta azt is, hogy ő „még szerencsés helyzetben van”, mert 18 éves kor alatt szinte mindig befogadják ezeket a kérvényeket. Szerinte azonban „egy idősebb, rosszabb állapotú beteg esetében azonban már nem ez a helyzet, és gyakoribb az elutasítás.„

Egy magyar gyógyszeripari szakember úgy fogalmazott, hogy „nem szívesen lenne rákbeteg jelenleg Magyarországon”.

A csatorna hírlevele arról is beszámol, hogy gyakran évek telhetnek el a forgalomba hozatali engedélyezéstől a rendszerszintű támogatásba vételig, mivel Magyarországon rendeletben hirdetik ki a tb-támogatásba fogadást, de nincs határidő, hogy ezt mikor tegye meg a kormány. Ennek a lassú döntéshozatalnak nem orvosszakmai, hanem egyértelműen pénzügyi oka vannak – írja a Partizán.

Magyarországon legutóbb 2024 februárjában fogadtak be új gyógyszereket, 2023-ban pedig egyáltalán nem vontak tb-támogatásba innovatív gyógyszereket. Ez nagyon lassú és ritka ahhoz képest, hogy mennyi új gyógyszer kerül a közös EU-s piacra.

„Sokszor az a döntés, hogy nem hoznak döntést. Nem meri senki vállalni a politikai felelősséget, hogy kiálljon, és megmondja, hogy erre és erre a gyógyszerre nincs pénz”

– magyarázta egy állami szervnél dolgozó szakember. 

Rengeteg onkológiai készítmény esetében a tb-támogatásba vétel helyett azokat egyedi méltányossággal szerzi be a magyar állam. „Egyrészt az orvosokon múlik, hogy ismerik-e a legújabb szereket, valamint plusz adminisztrációs teher a napi munka mellett ezeket a kérvényeket kitölteni” – mesélte egy hematológus.

„De a legnagyobb gond a bizonytalanság. Semmi garancia nincs arra, hogy befogadják a kérvényt. Akár már egy megkezdett terápia esetén sem”.

A magyar kormány úgy tűnik, ezt a tb-támogatás helyett az egyedi, méltányossági elbírálásra alapuló rendszert betonozná be.

Egy június elején benyújtott törvénytervezettel megalapítanák a Batthyány-Strattmann László Alapítványt, amely „a Magyarországon szakmailag elfogadott, de társadalombiztosítási támogatással nem rendelhető gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök árához méltányosságból a biztosított kérelmére támogatást nyújthat” – számolt be a Partizán.