Nem írta alá azt, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Egyeztetési Fórumán (VKF) csütörtökön elfogadott megállapodást a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) , amelyben jövő évre 15 százalékos minimálbér-emelésben, 10 százalékos garantált bérminimum-emelésben, és a garantált bérminimum hosszútávú kivezetésében állapodtak meg a munkáltatók és a szakszervezetek.

A MASZSZ álláspontja a várható döntéssel kapcsolatban már hetek óta ismeretes volt, amit egy ponton Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter úgy minősített, hogy a szövetség hátráltatta a tárgyalásokat, majd „nyilvánvalóan politikai okból” a megállapodást sem akarja aláírni.

A MASZSZ csütörtöki közleménye szerint „valóban politikai, csak éppen nem párt-, hanem szociálpolitikai oka van annak, hogy a Magyar Szakszervezeti Szövetség nem írja alá a jövő évi minimálbér- és garantált bérminimum-emelési megállapodást”.

Zlati Róbert, a MASZSZ elnöke emlékeztetett, a szövetség hetekkel ezelőtt leszögezte, s emellett végig ki is tartott: kevesli a 10 százalékos emelést a garantált bérminimumért dolgozók számára.

„Nem akadályoztuk, csak kitartottunk a garantált bérminimumért dolgozó, legszélesebb munkavállalói réteg érdekei mellett. Az év egészére 17,5-17,7 százalékos az inflációs előrejelzés, ám a garantált bérminimumot keresők vásárlói kosarában éppen a legnagyobb tétel, az élelmiszer drágult mindennél jobban. Nekik, akik jóval többen vannak, mint a minimálbérért dolgozók… a 10 százalékos mérték nem jelent érezhető életszínvonal-emelkedést”

– szögezte le Zlati Róbert.

Mint azt a Mérce is megírta, a garantált bérminimum kivezetése, és ágazati megállapodásokkal való felváltása a MASZSZ szerint sem ördögtől való, de ahhoz előbb a kormánynak garanciát kellene vállalnia konkrét intézkedésekre, amelyek ösztönzik az ágazati bértarifa rendszer létrejöttét  – pl. jogszabály-módosítás, ágazati párbeszéd megerősítése, a megállapodásokat elősegítő ösztönzők.

Mindaddig, amíg ez nem jön létre, a szakszervezeti szövetség 10 helyett 15 százalékos béremelést követel a garantált bérminimum esetében is. A MASZSZ korábban is felhívta már a figyelmet arra, hogy „az ágazati szint hagyományosan a magyar munkaügyi kapcsolatok leggyengébb szintje”, az ágazati kollektív szerződések száma „csekély”, a rendszerváltás óta csak négy ilyen született, amelyek közül ma már csak egy él.

A szövetség ezért előbb megerősítené az ágazati párbeszéd bizottságokat (ÁPB), minthogy lemondana a garantált bérminimumról.

A kormány tervei alapján 2027-re teljesítené Magyarország az Európai Uniónak azt az irányelvét, miszerint a minimálbérnek el kell érnie el a mediánbér 60 százalékát. Ezzel egyidőben kivezetnék a szakképzettséget honoráló garantált bérminimumot, és foglalnák azt ágazati kollektív szerződésekbe.

„Az ágazati párbeszéd bizottságok megerősítésére volna ehhez szükség. Ezeknek a bizottságoknak mindkét résztvevőjét, a szakszervezeti oldalt is és a munkáltató oldalt is meg kell erősíteni”

– nyilatkozta erről Zlati Róbert a Mércének kedden.

A MASZSZ szerint ehhez az kéne, hogy bővítsék a szakszervezetek jogait és lehetőségeit. A munkáltatói oldalt pedig azzal lehetne szerintük ösztönözni az ágazati megállapodások megkötésére, ha előnyt biztosítanának az erre hajlandó munkáltatóknak a közbeszerzések és pályázatok terén, illetve adókedvezményt biztosítanának nekik.