A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) korrektséget vár el a kormánytól a nyugdíjak inflációs értékvesztésének törlesztése terén, valamint követeli, hogy vezessék be az ún. „vegyes indexálást”, vagyis a nyugdíjak átlagkeresetekhez való igazítását, valamint – rövid távon – indítsanak el egy valódi nyugdíjkorrekciós programot. A Mércének Juhász László, a NYUSZET elnöke magyarázta el, hogy miért követelik a korrektséget a kormánytól.

A nyugdíjasokat képviselő szervezet szerint a nyugdíjasok folyamatosan szakadnak le az aktív korú honfitársaiktól, amit jól mutat az is, hogy az előbbi csoport mindössze 6 százalékos emelésre számíthat jövő évben, miközben az aktív keresőknél pl. a minimálbért megduplázzák.

A tendenciákat jól mutatja a NYUSZET szerint, hogy az elmúlt tíz évben a GDP arányos nyugdíjkiadások 11 százalékról 7,2 százalékra csökkentek.

A jelenlegi nyugdíjrendszer, mint ismeretes, a költségvetésben következetesen alulsaccolt éves inflációhoz képest állapítja meg előre a nyugdíjakat, amelyeket aztán az év utolsó két hónapjában „kiigazítanak” a valós inflációs adatok alapján. Ahelyett tehát, hogy az MNB jóval pontosabb – bár rendre borúlátóbb – előrejelzéseire támaszkodva korrekt nyugdíjat folyósítana az állam 10 hónapig, a nyugdíjasok gyakorlatilag „hiteleznek” a nyugdíjkasszának majdnem egész évben.

„A kormány augusztus végén feladta a reményt, hogy megússzuk ezt az évet 15 %-os inflációval. Így köteles a különbözetet visszamenőleg kifizetni a nyugdíjasoknak. Az éves becsült nyugdíjas infláció 18,5 %, amely 3,1 %-os kiegészítő nyugdíjemelést tesz szükségessé. Ez megfelel a NYUSZET által hónapok óta követelt mértéknek. A kormány azonban továbbra sem hajlandó törleszteni az előző két évben keletkezett 1,5 %-os elmaradását, ami hiteltelenné teszi a kormányfő kijelentését, miszerint korrekten elszámolnak a nyugdíjasokkal”

– írja a NYUSZET pénteki közleményében, majd hozzáteszi:

„(…)nem zárható ki, hogy az éves emelés ebben az évben sem fogja fedezni az ez évi, tényleges infláció mértékét, a kormány adóssága nőni fog. A KSH ráadásul a két évvel ezelőtti nyugdíjas fogyasztási szerkezet alapján számol, de amikor a nyugdíjasok hitelezik 10 hónapon át az államot, amikor a két év alatt elszenvedett nyugdíjas infláció most is 30 % felett van(!), csak a legszükségesebbekre, mindenekelőtt a leginkább dráguló élelmiszerekre szűkül a fogyasztói kosarunk tartalma. Ezért követeljük a korrekt elszámolást. [kiemelés az eredetiben – B.L.]”

A Magyar Szakszervezeti Szövetség Nyugdíjas Tagozata 2020-ban 5 éves programot javasolt a kormánynak, amellyel szerintük sikerülhetne felzárkóztatni az átlagnyugdíjakat az átlagbérek 70 százalékáig mindössze 750 milliárd forintos ráfordítással, ami kigazdálkodható. A szakszervezeti szövetség akkori állítása szerint olcsó programot dolgozott ki, amely alapján a kormány megreformálhatná a nyugdíjrendszert, ennek része az alapnyugdíj, a nyugdíjfelzárkóztatás, a nyugdíjak bérektől való leszakadásának megszüntetése és a nyugdíjas nyomor felszámolása.

A program hat pontból áll:

• A nyugdíjemelés ne alultervezett infláción alapuljon, mint például tavaly és idén is – ne kelljen emiatt a nyugdíjasoknak hitelezniük novemberig a kormánynak.
• A nyugdíjemelésnél ne csak az inflációt vegyék figyelembe, hanem a bérek növekedését is (vegyes indexálás), hogy ne folytatódjon a nyugdíjak leszakadása a bérektől.
• A helyettesítési aránynál (nyugdíj/legutolsó munkabér) legyen kiigazítás, ehhez pedig egy kiigazítási alap, és öt év alatt, azaz 2024-re zárkóztassák fel az átlagnyugdíjat az átlagbér 70 százalékára.
• A kormány márciusig készítsen felmérést a nyugdíjasok helyzetéről, a nyugdíjak értékvesztéséről, és tegyen javaslatot a korrekcióra.
• A kormány vezessen be alapnyugdíjat.
• A kormány tekintse partnernek a nyugdíjasokat, döntéshozatal előtt egyeztessen érdekképviseleteikkel.

„Elméletileg három fajta indexálási lehetőség van: tisztán bérkövető, tisztán inflációkövető, vagy vegyes. Mindhármat kipróbáltuk. A rendszerváltás környékén tisztán bérkövető volt az indexálás, ekkor viszont stagnáltak vagy csökkentek a keresetek, de az infláció az egekben volt, tehát a nyugdíjasok komoly hátrányba kerültek. A ‘90-es évek végén tértek át a vegyes indexálásra, ez kiszámíthatóbb volt a nyugdíjasoknak ingadozások idején. A gazdasági válság hatására a Bajnai-kormány vezette be ehelyett az inflációkövetést – ideiglenesen – az IMF-fel kötött szerződés alapján, de végül ezt a Fidesz azóta is megtartotta. Ha a hitelt visszafizettük és az IMF-et „kipateroltuk”, akkor mégis miért nincs még mindig kivezetve az inflációkövető rendszer? Erre persze nincs válasz”

– magyarázta a Mércének Juhász László, a NYUSZET elnöke.

2020, vagyis a MASZSZ 6 pontos nyugdíjügyi követeléscsomagjának megalkotása óta az érdekvédő szerint nem történt előrelépés, a kormány megszüntette a tényleges érdekegyeztetést, és helyette létrehozott egy homályos szempontok szerint összeállított „tanácsot”.

„A nyugdíjas szervezeteknek 250-300 ezer tagja van, de ezekkel nem áll szóba a kormány, csak a saját maga által létrehozott „Idősek Tanácsával”. Ennek a „Tanácsnak” a tagjairól azt sem lehet tudni, hogy találkoztak-e nagyobb számban nyugdíjasokkal„

– mondta az érdekvédő.