Képviselői helyett csak egy levelet küldött a kormány a Fenntartható Fejlődés Bizottság mai rendkívüli ülésére, ahol az ellenzék Lantos Csaba energiaügyi minisztert és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert hallgatta volna meg az úgynevezett környezetvédelmi szerződésről szóló kormányrendelet kapcsán, valamint zöld szervezetek szembesítették volna a kormány képviselőit súlyos aggályaikkal.

A két héttel ezelőtt hatályba lépett rendelet jelenlegi formája szerint a kormány megengedi a környezetszennyező gyáraknak, hogy a jogsértő működés beszüntetésére adott írásos ígéret fejében mentesüljenek a bírságokat kiszabó, szabálytalanságokat részletező vagy akár a gyárakat bezárató hatósági határozatok alól.

Miután a hazánkban már üzemelő akkumulátoripari létesítmények környezetvédelmi (valamint munkavédelmi és lakossági) szempontból napi szinten vetnek fel súlyos aggályokat, érthető módon a zöldszervezetek elsősorban az akkugyárakkal szembeni engedékenység újabb jeleként érzékelték a jogszabály-módosítást.

A Tordai Bence (Párbeszéd) által közzétett levél tanúsága szerint a kormány – némi gyurcsányozás kíséretében – kifejezetten hatékonynak tartja a környezetvédelmi szerződéskötést, mert így a szennyező cégek olyan többletvállalásokat tehetnek, amelyeket „a hatóság a határozatában egyébként jogszerűen nem írhatna elő.”

Vagyis, a – szabálytalankodó akkuüzemeket évek óta hatástalanul bírságoló – hatóságoknak nem kell szélesebb hatáskört biztosítani, a „többletvállalásokat” a cégekre lehet bízni környezetszennyezésük kompenzációjaként.

További aggodalomra ad okot, hogy a rendelet szerint a hatósági szerződésről valójában nem a környezetvédelmi hatóság dönthet, és még csak nem is a környezetvédelemért felelős miniszter, hanem végső soron a közigazgatás szervezéséért felelős miniszter, azaz jelen esetben Gulyás Gergely.

Érdekes fordulat volt, hogy a széleskörű felháborodásra reagálva az Energiaügyi Minisztérium külön közleményben jelezte, hogy a jogszabályból kifelejtették a lényeget, azaz, hogy a kormány szándékai szerint a kormányrendelet kizárólag már működő kohászati üzemekre vonatkozik, a környezetvédők feltételezésével szemben akkugyárakra nem.

Ezzel állítása szerint célzottan a Dunaferrnek kíván segíteni a kormány, amely éppen tulajdonosváltáson esik át, ha pedig emiatt leáll a vasüzem, a kohókat technológiai okok miatt könnyen lehet, hogy soha nem lehet újraindítani.

Azt is megígérték, hogy ez a pontosítás a következő Magyar Közlönyben írásban is megjelenik, ez azonban több közlönnyel és lassan két héttel és később, a mai napig sem történt meg – hívta fel a figyelmet Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője Facebook-oldalán.

A kormány ennek ellenére továbbra is kitart amellett az – eddig üresnek bizonyuló  – állítás mellett, hogy a környezetvédelmet jelen formájában súlyosan korlátozó kormányrendelet valójában csak a kohászati üzemek, tehát kifejezetten a Dunaferr megmentését célozza, ezt pedig „miniszteri utasítás is meg fogja erősíteni”.

Keresztes László Lóránt, a bizottság LMP-s elnöke a mai határozatképtelen ülés után tartott sajtótájékoztatóján ugyanakkor leszögezte: egy kormányrendeletet nem tudnak miniszteri utasítással korrigálni, „továbbra is a levegőbe beszél a kormány”.

A kormány levelében a rendkívüli ülést és az ellenzéki politikusok nyilatkozatait szándékos politikai hisztériakeltésnek bélyegezte, azt ugyanakkor nem kommentálta, hogy kedden a jövő nemzedékek szószólója, Bándi Gyula is figyelemfelhívást tett közzé, mely szerint a rendelet alkalmas lehet arra, hogy visszafordíthatatlan negatív környezeti hatásokat okozzon, valamint, „az alapvető jogok és alapjogi értékek veszélyeztetése miatt feloldhatatlan ellentmondást hordoz”. A biztos szerint „alapjogi teszt hiányában nem lett volna szabad a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ilyen súlyosan érintő jogalkotói döntést hozni”, ezért a rendeletet felül kell vizsgálni.

A társadalom széles körében aggodalmat keltő rendeletet nagyon egyszerűen egyértelművé lehetne tenni, de egészen addig, amíg ezt nem lépi meg a kormány, jogos a gyanúper, hogy a kormány szívéhez közel álló akkuipari üzemek az eddiginél is különlegesebb bánásmódban részesülhetnek a környezet és a lakosság kárára.

A Greenpeace mai közleménye szerint a jogszabály értelmében akár büntetlenül szennyezhetik a levegőt, a talajt és a vizeinket a gyárak, beleértve az akkumulátorüzemeket is. A kihirdetett szabály alapján a gyártói szennyezésnek nincs felső határa, vagyis elvileg bármilyen súlyos szennyezés esetén mentesülhetnek a mulasztók a szankciók, többek között a pénzbírságok vagy bezáratás alól. A rendelet semmilyen feltételt, így a határidőt sem határozza meg, tehát a levegőnket, vizeinket, lakosságot károsító szennyezés tetszőleges ideig megmaradhat. A háborús veszélyhelyzetre hivatkozó kormányrendelet a Greenpeace szerint több okból is ellentmond az Alaptörvénynek, és szembemegy számos hazai és uniós jogszabállyal.

A hatósági szerződésekről, amelyek keretében elvileg rendeznék a jogszabálysértéseket, semmilyen kritérium nem ismert: sem az, hogy a hatóság miért dönt szankcionálás helyett szerződéskötésről; sem az, hogy a különböző súlyosságú esetekben milyen feltételeket, milyen határidőket kell alkalmaznia; sem az, hogy egyszerűen a hatóság ismeretlen szempontrendszerű mérlegelésére lesz-e bízva a döntés meghozatala. Ráadásul az sem ismert, hogy a szerződések az eddig hozott határozatokhoz hasonlóan nyilvánosak, vagy ellenkezőleg, titkosak lesznek.

A Greenpeace szerint a kormányhatározat nyíltan politikai eszközzé teszi a környezetszennyezés szankcionálását, hiszen az amúgy is átláthatatlan hátterű környezetvédelmi szerződésről szóló döntés Gulyás Gergely személyében a kormány egy olyan tagjához került, aki semmilyen szerepet nem játszik a környezetvédelmi igazgatásban.

A döntések így várhatóan nem szakmai alapon, hanem politikai érdekek mentén fognak megszületni. A környezetvédő szervezet – számos szervezettel egyetemben a rendelet visszavonását követeli.

A rendelet visszavonásáért az LMP és a Párbeszéd is az Alkotmánybírósághoz fordult.