111,7 milliárd forint.
Ekkora összeget fizetett ki a kormány a külügyminisztérium beruházásösztönzési alapjából magyarországi és külföldi vállalatoknak az év első nyolc hónapjában.
Az adatot a K-Monitor adatigénylése nyomán a külügyminisztérium tette közzé.
A közpénzek átlátható felhasználásáért és a korrupció visszaszorításáért küzdő nem kormányzati szervezet a Mércének megküldött összefoglalója szerint (mely immár a szervezet Facebook-oldalán is elérhető) míg szeptember elejéig 105 milliárd 264 millió forintra szerződött le a kormány magyarországi és külföldi nagyvállalatok beruházásainak támogatására, addig a tényleges költés még magasabb volt, közel 112 milliárd forint.
A Sándor-palota által közreadott képen Novák Katalin köztársasági elnök és Elon Musk, a Tesla Motors elektromosjármû-gyártó, valamint a SpaceX amerikai ûrkutatási magánvállalat alapító-vezérigazgatójának találkozója a Tesla közelmúltban átadott központjában, Austinban 2023. szeptember 25-én.
MTI/Sándor-palota/Bartos Gyula
Bosch, Audi, TDK
Az adatsorok – melyek itt tanulmányozhatók – arról árulkodnak, hogy a támogatás odaítélésében nem volt elvárás a munkahelyteremtés. Sok esetben a „nincs többletlétszám vállalás” megjegyzés olvasható a megfelelő rubrikában.
A 15 oldalas dokumentum áttekintése során arra is figyelmesek lehetünk, hogy jobbára külföldi cégek részesültek támogatásban. Utóbbiak körében a németországi, a dél-koreai és a franciaországi vállalatok dominálnak. A legjelentősebb mértékben finanszírozottak közt találjuk a Boscht, az Audit és a japán TDK vállalatot.
A K-Monitor emlékeztet arra, hogy
a direkt támogatás csupán az egyik módja annak, hogy a kormányzat a nagyvállalatokat (a sajtóban elterjedt néven: a multikat) támogassa.
Hiszen a megsegélyezésre adókedvezményekkel, az állam által átvállalt infrastruktúra beruházással is mód van. Az NGO nézete szerint a magyarországi kormány – amely előszeretettel tetszeleg abban a szerepben, hogy a nagyvállalatokat rendszeresen szektorális adókkal sújtja – „nemzetközi összevetésben kiemelkedő mértékben költ” a nagyvállalatokra „többek között szociális, oktatási vagy egészségügyi feladatok helyett”.
Bár a K-Monitor nemzetközi összevetést nem közöl, azt tárgyalja, hogy ez eddigi években mekkora összeget szánt a kormány a nagyvállalatok megsegítésére. eszerint messze állunk még a 2021-es 250 milliárd forintos eddigi rekordtól, amelynek jelentős részét a dél-koreai akkumulátorgyáraknak szánt donáció tette ki, de a direkt támogatás összege – a K-Monitor szerint –
év végére várhatóan meghaladja a tavalyi 128,65 milliárd forintot, ami az elmúlt 20 év második legnagyobb összege volt.
A civil szervezet kitér arra, hogy az idei adatok arról is tanúskodnak, hogy immár nem kötelessége a cégeknek a munkahelyteremtés. A támogatott cégek 85 százaléka úgy kapott pénzt, hogy pusztán arra tett ígéretet, hogy a beruházás révén árbevétel-növekedéssel számol.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j), Marc De Bastos Eckstein vezérigazgató (b) és Pócs János, a térség fideszes országgyûlési képviselõje (k) a Thyssenkrupp jászfényszarui gyárának bõvítése alkalmából tartott bokrétaünnepségen 2022. szeptember 15-én. A mintegy 15 milliárd forintos beruházáshoz az állam 4,7 milliárd forint támogatást nyújt, így elõsegítve 110 új munkahely létrehozását. A projekt keretében a német vállalat az elektromechanikus kormányrendszereket gyártó üzemrészt bõvíti.
MTI/Illyés Tibor
Befektetne? Fizetjük.
A minisztériumtól kikért adatok arról tanúskodnak, hogy az állami támogatás átlagosan a beruházás 30-40%-ra rúgott. Hozzávetőlegesen az össztámogatás 65 százaléka került külföldi vállalatokhoz, ami azt erősíti meg, hogy a kormány pusztán egyes ágazatokban törekszik arra, hogy „magyarországi kötődésű” vállalatok dominálják – ilyen például a médiapiac, a telekommunikáció és az útépítés; más szektorokban pedig éppen a „külföldi”, pontosabban multinacionális vállalatok jelenlétét erősíti a célzott támogatásokkal.
Érdemes megemlékeznünk ezen a helyen arról is, hogy a K-Monitor szeptember elején az Orbán-kormány által létrehozott kekvákról is revelatív adatokat hozott nyilvánosságra. Azokról a járvány alatt alapított közérdekű vagyonkezelő alapítványokról van szó, melyek luxusberuházásokat, politikai rendezvényeket, átláthatatlan külföldi ingatlanvásárlásokat bonyolítottak úgy, hogy az élükön (például az egyetemek kuratóriumainak esetében) kormánytagok és hozzájuk közel álló szereplők ültek. Az adatokból – azaz a Kormányirodától kiperelt 2000-es kormányhatározatokból – az olvasható ki, hogy intenzív egyeztetés folyt az alapítványok és a kormány között, amely végül ahhoz vezetett, hogy milliárdokat különítettek el az alapítványok részére akkor is, amikor költségvetési kiigazításokra, kiadáscsökkentésre volt szükség.
Most – a külföldi és magyarországi cégek támogatása kapcsán – ugyanezt látjuk: míg a kormányzat megszorít, azaz beruházásokat állít le és töröl, különadókat szed be, spórol az állampolgárokon, postafiókokat és vasúti pályákat zár be – addig a multinacionális cégekkel bőkezű.
