Béremelés helyett egyszeri bérkompenzációt kaptak a Pécsi Tudományegyetem (PTE) alacsony keresetű munkavállalói – írja az atv.hu. A szakszervezet 25 százalékos, inflációkövető fizetésemelést akart, amire az egyetem most nemet mondott, mert állításuk szerint nincs rá fedezet. A csatorna híradójából kiderült,

a pénzhiány miatt az intézmény vezetése a kormányra mutogat, mondván, hogy hat hónapja nem kötnek velük finanszírozási szerződést.

Tavasszal az egyetem három szakszervezete petíciót intézett a intézmény vezetéséhez, ebben két követelésük szerepelt a bérezéssel kapcsolatban. Egyrészt a legkisebb keresetűek bérkompenzációját kérték soron kívül, másrészt azonnali, 25 százalékos inflációkövető bérrendezést követeltek. Abban sikerült is megegyezniük az egyetem vezetésével, hogy az év első felére egyszeri, 200 ezer forintos bérkompenzációt utaljon azon dolgozóknak, akiknek alapbére nem haladja meg a bruttó 450 ezer forintot, és azoknak, akiknek átlagos munkabére nem haladja meg a bruttó 550 ezer forintot.

„A 25 százalékos bérkompenzációt azonban pénzhiány miatt egyelőre nem tudja megvalósítani a PTE”

– közölte az egyetem vezetése a szakszervezetekkel. Az egyetem vezetése arra hivatkozik, hogy még mindig nincs az idei évre érvényes finanszírozási szerződése a kormánnyal – és amíg ezt nem írják alá, addig nem tudnak bért emelni. A legnagyobb szakszervezeti tömörülés egyik országos vezetője szerint mivel nincs finanszírozási szerződés, így az egyetem alapítványa szabálytalanul működik, ami komoly jogi aggályokat is felvet.

Horváth Csaba, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének országos elnökségi tagja és egyetemi tanár az ATV-nek úgy fogalmazott, hogy a helyzet katasztrofális. Hozzátette,

hiába működik alapítványi formában az egyetem, nincs pénze, így az intézmény továbbra is az államra szorul.

Szerinte ebben a kuratórium vezetése egyértelműen felelős, mivel ki kellett volna követelniük a finanszírozási szerződés megkötését.

Több név nélkül nyilatkozó dolgozó is elégedetlenségét fejezte ki a csatorna megkeresésére: szerintük „az egyetemi átalakítások során nem ezt ígérték a kuratóriumi vezetők”, akkor ugyanis 30 százalékos béremelésről volt szó, azonban ezt állításuk szerint nem mindenki kapta meg.

Az egyetemek többségég 2021 során gyakorlatilag az egyetem polgárságának a feje fölött, szédítő tempóban szervezték ki az alapítványi rendszerbe. A kormány állítása szerint ez erősítené az egyetemi autonómiát és biztosabb lábakra helyezné a finanszírozást, valóban azonban az állami felsőoktatás kijátszása zajlik. Ennek eredményeként – a közvagyon elherdálása és a felsőoktatáshoz való (egyébként most sem létező) széleskörű társadalmi hozzáférés lehetőségének a veszélyeztetése mellett – az örökre az alapítványok kuratóriumába ültetett káderek képviselte ideológiai irány érvényesülhet az intézményekben. A kuratóriumok tagjai számos esetben nem az akadémiai szférából, hanem a kormánypártok holdudvarából kerülnek ki.

„Az alapítványi fenntartók birtokába került egyetemek autonómiája teljes mértékben megsemmisült, ezzel kiteljesítve a felsőoktatásban tíz éve zajló autonómia-szűkítést.[…] Az egyetem alapítványi kiszervezésével elveszett az egyetemi oktatók közalkalmazotti jogállása, és nem került helyébe semmi, ami garantálhatná egyrészt az oktató- és kutatómunkához, az akadémiai szabadság gyakorlásához szükséges biztonságot, másrészt az oktatás és kutatás műhelyeinek stabilitását, folytonosságát”

– értékelte akkoriban a helyzetet az Oktatói Hálózat, mint arról mi is beszámoltunk.

(ATV)