A NATO-tagállamok diplomatái kétnapos ülésen próbálták elfogadni azt a több ezer oldalas, részletes tervet, ami egy feltételezett orosz támadásra adandó katonai válaszlépéseket tartalmaz.
Az Észak-atlanti Szövetség közös védelmi tervét a hidegháború vége óta nem frissítették, most Oroszország ukrajnai agressziója miatt vált sürgőssé az aktualizálás.
A kétnapos ülés mégis eredménytelenül ért véget, mivel az egyik tagállam képviselői nem értettek egyet a terv szövegezésével. A Reutersnek név nélkül nyilatkozó egyik diplomata azt állította, hogy Törökország torpedózta meg a védelmi terv elfogadását, mégpedig bizonyos földrajzi elnevezések használata miatt, többek közt Ciprussal összefüggésben.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár elmondta, hogy a miniszterek kétnapos brüsszeli ülésükön áttekintették a terveket, és közelebb kerültek a megállapodáshoz. A döntéshozók legközelebb júliusban találkoznak majd a Vilniusi NATO-csúcson, ahol reményeik szerint sikerül majd véglegesíteniük a védelmi terveket.
Ankara hivatkozva, hogy az ország „terroristákat rejteget”, és nem hajlandók kiadni főként a PKK-val (Kurdisztáni Munkáspárt) összefüggésbe hozható személyeket, korábban blokkolta Svédország NATO-csatlakozását is.
A jelek szerint azonban több oka is lehet a nemrég újfent választást nyerő Erdoğan rezsimjének a NATO-val való keménykedésre. Az ország hosszú évek óta próbál az Egyesült Államoktól engedélyt szerezni F-16-os vadászgépek beszerzésére, és NATO-beli vétóerejét is felhasználhatja tárgyalási pozíciói javítására.
De annak érdekében is gyakorolhatnak nyomást a mostani és a majdani tagállamokra, hogy tekintsenek el a kurd ellenzék további, nyílt politikai támogatásától Szíriában és Törökországban, ami annak vészes meggyengüléséhez, ellehetetlenüléséhez vezethet.
