A dolgozók több mint felét elbocsátják a Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft.-nél (DKF). A 24.hu online magazin értesülései szerint a Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó cég azért kényszerül erre, mert továbbra sem érkeznek uniós pénzek Magyarországra.
A DKF-et annak érdekében hozták létre 2021-ben, hogy a kormányzati hivatalok, állami cégek digitalizációval kapcsolatos költségvetési és európai uniós projektumait felügyelje, s néhány tervezetet (pl. a műszaki minőségbiztosítás terén) maga hajtson végre. A DKF tulajdonosi jogait a Digitális Magyarország Ügynökség Zrt. (DMÜ) gyakorolja, amely pedig a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozik. Az állami cég ügyvezetője Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség igazgatósági elnöke.
A 24.hu értesülései szerint az elbocsátások hírét május végén osztotta meg a cég vezetése a dolgozókkal. A tájékoztatón bár arról esett szó, hogy a DKF segíteni fog abban, hogy az elbocsátottak a cégcsoporton belül találjanak munkahelyet, „de konkrétumokról nem esett szó”.
Meglehet a DKF-ben tavaly tavasszal még közel kétszázan dolgoztak, mára a munkások száma 120-ra apadt – s most közülük is minden másodiknak távoznia kell.
„Egy-másfél évig akadt munka rendesen, de az elmúlt időszakban nem kevés malmozás is volt”, mondta el a 24.hu által megkérdezett egyik dolgozó, aki arról is beszámolt, hogy előbb elvették a tizenharmadik, majd a tizennegyedik havi fizetést tőlük, utóbb leváltották a korábbi vezérigazgatót. Az elbeszélése szerint tavalyelőtt még kedvező volt a cég helyzete, ám a tavalyi országgyűlési választások után arról szóltak a munkahelyi tanácskozások, hogy egyre kevesebb forrás áll rendelkezésre.
Ebből arra lehet következtetni, hogy az elbocsátások és az uniós források elapadása közt összefüggés van.
Minőségbiztosítási munkát ugyan végez a DKF (s ezt a jövőben is végezni fog), ám jelenleg már nincsen olyan munka, amelyet az állami cég vinne. A DKF-nél kezdetben hat igazgatóság működött, mostanra viszont már csak egy operatív és egy szakmai igazgatóság maradt. A minőségbiztosítási teendőkhöz pedig szükségtelennek tűnik 120 ember foglalkoztatása.
Az uniós támogatások elapadásának hatásáról legutóbb a Válasz Online közölt átfogó írást. Ebből kiviláglik, hogy Magyarország a 2021-27-es EU-s költségvetés fejlesztési támogatásaiból (MFF), és a járvány okozta károk kompenzációjára létrehozott európai alapból (RRF) egyelőre „egy centet sem” kapott. Jelenleg csak a mezőgazdasági támogatások és az előző, 2020 végén zárult pénzügyi ciklusból elmaradt források érkeznek.
Óriási összegekről van szó. A 2021-27-es fejlesztési támogatásokból 21,7 milliárd euró járna Magyarországnak, de ebből az összegből csak a 8,4 milliárd eurót kitevő agrártámogatáshoz fér hozzá az ország. Az RRF-ből pedig 5,9 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásra és 9,6 milliárd euró hitelre számíthat az állam, ám ezek teljesen zároltak a kormányzat elől.
A Válasz Online értékelése szerint az uniós forrásokhoz – melyek az elmúlt évtizedben a magyarországi GDP 3-4 százalékát tették ki – ezúttal csak nagyon-nagyon lassan férhet hozzá az állam. Kétséges, hogy a források egy részének befagyasztását már az ősszel csakugyan feloldja-e az Európai Unió. Holott a pénzekhez való hozzáférés egyre sürgetőbb. Ugyanis például az 5,9 milliárd eurós RRF-támogatást 2026 végéig kellene elkölteni.
