Az adatok mintegy 92 százalékos feldolgozottságánál jó 4 százalék különbséggel vezet a jelenlegi elnök, Recep Tayyip Erdoğan kihívója, az ellenzéki Nemzeti Szövetség jelöltje, Kemal Kılıçdaroğlu előtt. A verseny szoros, és egyre valószínűbb, hogy második fordulóra is sor kerül majd 28-án.
Mi vasárnap este 11 előtt néhány perccel zárjuk közvetítésünket, holnap jelentkezünk friss adatokkal és a helyzet elemzésével.
Frissítés 3 (22:23): Börtönben ülő baloldali jogvédőt választottak be a parlamentbe. A Törökország Munkáspártjának színeiben politizáló Can Atalayt, akit a Gezi park kormányellenes tüntetései után ítéltek 18 év börtönre, Hatay-ban választották meg 44.792 szavazattal, így kénytelenek lesznek szabadon engedni, ha az eredmény marad.
Atalay a kormányerők tüntetőkkel szembeni erőszakja ellen lépett fel, és rengeteg tüntető védelmét látta el később a bíróságokon, mígnem őt is letartóztatták.
Frissítés 2 (22:05): Erdoğan jelenleg 49.9 százalékon áll az Anadolu szerint, közel 90 százalékos feldolgozottságnál.
Frissítés (22:00):
Erdoğan kereken 50%-on áll, tehát ha marad a trend, két hét múlva második forduló elé néznek a jelöltek. Itt elsődleges lesz, hogy ki mennyire hatékonyan tud mozgósítani, bár ezen a terepen a komoly állami apparátussal rendelkező AKP van előnyben.
Időközben Ekrem İmamoğlu és Mansur Yavaş (Isztambul és Ankara ellenzéki polgármesterei és alelnök-jelöltek) bejelentést tettek élőben, melyben figyelmeztettek, hogy még körülbelül 10 millió szavazatot nem számoltak meg, és meggyőződésük, hogy Kılıçdaroğlu előnye tovább fog nőni.
„Egyértelmű, hogy a mi Elnökünk 49 százalékon áll, míg Erdogan 45-ön”
– tették hozzá, bár arról nem beszéltek, hogy milyen adatokra alapozzák a következtetésüket.
Korábban írtuk:
Javában zajlik a törökországi választások szavazatainak számlálása. A világ két ügynökség adatait követi most, melyek jelentős különbségeket mutatnak. Az állami Anadolu ügynökséget az ellenzék elhajlással vádolja, illetve azzal, hogy – a tiltás ellenére – szándékosan tettek közzé korai adatokat, amelyek Erdoğan jelentős előnyét mutatják.
76% körüli feldolgozottságnál az Anadolu adatai szerint Erdoğan vezeti az elnökválasztást, 50,76%-kal, mögötte az ellenzék jelöltje, Kemal Kılıçdaroğlu 43,43%-kal.
A parlamenti helyekért folyó versenyt is a kormánypárt, az AKP vezeti, 62% körüli feldolgozottságnál az Anadolu szerint 37%-kal, mögötte az ellenzéki koalíció 23,5-tel.
A korai adatok jóval nagyobb előnyt mutattak Erdoğannak, adott ponton 15 százalékpontos előnye is volt, így – ha folytatódik a trend – valószínűbb ezen a ponton, hogy egyik jelöltnek sem lesz meg az első fordulós győzelemhez szükséges 50% plusz egy szavazat, így május 28-án második forduló várható.
Érdemes mindehhez hozzávenni, hogy időközben a kevésbé kormányzati kontroll alatt álló ANKA hírügynökség adatai szerint (kisebb feldolgozottságnál) jóval kisebb a két jelölt közti különbség: itt Erdoğan mindössze 2 százalékkal vezet riválisával szemben, és 48,1 százalékon áll.
Türkiye, presidential election (first round) today:
ANKA Haber Ajansı parallel count (64.9% counted)
Erdoğan (AKP~NI): 48.1% (+0.2)
Kılıçdaroğlu (CHP-S&D): 46.1% (-0.3)
Oğan (*): 5.3%
İnce (MP-*): 0.5%+/- vs. 55.3 counted#Seçim2023 pic.twitter.com/BY9k9wAnP2
— Europe Elects (@EuropeElects) May 14, 2023
Ebben az esetben Kılıçdaroğlu-nak jelentős erőket kell még mozgósításra fordítania.
A választások fő kérdéseiről Bernáth Lackó írt cikket a Mércére. Elemzése szerint a következő években a gazdasági válság kezelésében, a közigazgatásban és a külpolitikai kihívásokkal szemben kellene az ellenzéknek jól teljesítenie.
A választást megelőző hetekben egyre inkább világossá vált, hogy szoros küzdelem várható Erdoğan elnök és a hatpárti szövetség jelöltje, Kılıçdaroğlu közt.
Amint azt korábban írtuk, az Erdoğan-ellenes nagykoalíció elég nehezen kovácsolódott össze. A régi, török ultranacionalista pártból, az MHP-ből 2015 után kivált és az ellenzéket támogató IYI párt elnöke, Meral Akşener sokáig nyíltan és élesen elutasította, hogy a kemalisták veterán jelöltjét, a pártján belül a mérsékelt balközép szárnyat képviselő Kılıçdaroğlut támogassa. Abból is probléma lett, hogy a CHP két erős, nagyvárosi polgármestere, a liberális Ekrem İmamoğlu isztambuli és a nacionalista Mansur Yavaş ankarai polgármester szerepében sem tudtak megegyezni a többpárti Millet koalícióban. Végül a megoldás, amibe mindenki belement, az lett, hogy Kılıçdaroğlu mint elnökjelölt, İmamoğlu és Yavaş pedig mint egy kvázi új pozíció, a társ-alelnökjelöltek szerepében, hárman vesznek részt a kampányban. Az még nem tisztázott, hogy ez győzelem esetén milyen és mennyi hatalommal ruházná fel a két alelnököt.
A törvényhozási választáson szövetségben induló HDP szintén nem indított saját jelöltet. (A szövetségben indulásra azért volt szükség, mert félő volt, hogy terrorizmus támogatására hivatkozva megtiltják a párt indulását.)
A radikális baloldali, elsősorban a kurd területeken népszerű HDP ezt a választási kampány hajrájában jelentette be. A párt elnöke, Mithat Sancar arra kérték választóikat, hogy az ellenzéki Millet blokk jelöltjét, Kılıçdaroğlut támogassák. Amint az elnök elmondta, a blokk célja a 2023-as választáson „az egyszemélyi uralom”, az Erdoğan elnök hatalmának megtörése és az elnök leváltása, ezért nem lesz ellenjelöltjük. Ez a török választások történetében az első eset, hogy egy radikális baloldali szövetség történelmi ellenfele, a jobbközép és török Nacionalista Köztársasági Néppárt (CHP) támogatására szólított fel.
A jelöltek mezőnye tovább szűkült, miután a 3-4. helyre Muharrem İnce csütörtökön bejelentette, visszalép a jelöltségtől. A CHP 2018-as elnökjelöltje a Nemzeti Szövetségtől szívhatott volna el szavazatokat. Érdekesség, hogy a Választási Iroda döntése alapján hiába a visszalépés, İnce ettől még szerepelt a szavazólapokon, és érvényes szavazatokat lehetett leadni rá.
