Az izraeli közrádió által frissen közzétett felmérés szerint Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök kormányának megítélése súlyosan negatív öt hónappal annak munkába állása után.
A megkérdezettek gyakorlatilag háromnegyede, 74 százalék nyilatkozott úgy, hogy a kormány rosszul látja el a feladatait.
Az adatok bejelentése utáni napon újult erővel izzottak fel a tüntetések országszerte, csak Tel-Avivban 200 ezren vonultak utcára a kormány ellen tüntetve. Mindeközben a legnagyobb kormánypárt, a Likud támogatottsága nyolc százalékot zuhant a tavalyi választások óta, miközben az ellenzéki jobbközép szövetség, a Benny Gantz vezette Nemzeti Egység 12-ről 29 százalékra hízott.
Israel, Midgam poll:
NUP (Centrist|Conservative): 29 (+1)
Likud (Conservative): 24
YA (Liberal): 18 (-2)
RZ/OY (Right): 11
Shas (Haredi): 10
…+/- vs. 16 April 2023
Fieldwork 7 May 2023
Sample size: 601➤ https://t.co/9OlraKXH9D#Israel pic.twitter.com/3FK9y95gLx
— Asia Elects (@AsiaElects) May 7, 2023
Mint arról mi is beszámoltunk, a hónapok óta tartó elégedetlenség Izraelben március végére csaknem népfelkeléssé fajult: a Ben-Gurion Repülőtér forgalma gyakorlatilag leállt, az országban százezres tüntetések zajlottak, autópályákat zártak le, és a Hisztadrut, a legnagyobb szakszervezeti szövetség általános sztrájkot jelentett be. De mindez csak a crescendója volt a hetek óta mélyülő belpolitikai válságnak, ami az elmúlt időszakban a hadsereg tartalékos tisztjei ezreit késztette arra, hogy kilátásba helyezzék a szolgálatmegtagadást, mert „nem kívánnak egy diktatúrát szolgálni”. Ezen, de az általános helyzeten sem segített, hogy a miniszterelnök legutóbbi pánikintézkedésével menesztette az igazságszolgáltatási reformot kritizálók táborába átállt Joáv Galant védelmi minisztert. Netanjahu ezen lépése is csak olaj volt a tűzre, pláne, hogy Galant éppen a hadsereg egységének megtartására, és Izrael biztonságának kompromittálódására hivatkozva kérte a törvény elnapolását.
A társadalomból az elmúlt időszakban felszínre törő düh egyáltalán nem meglepő, még úgy sem, ha csak a mostani szűk pár hónapot vizsgáljuk. Az új, szélsőjobboldali kormánykoalíció, és maga Benjamin Netanjahu a jelek szerint eltökélték magukat, hogy kihasználják azt a ritka helyzetet, amikor nincs szüksége a jobboldalnak a centrista, vagy éppen baloldali erőkre a kormányzáshoz, és a lehető leggyorsabban, egyeztetés és vita nélkül áttolnak egy sor olyan törvényt, amelyek a jelenleg regnáló jobboldalt eddig elképzelhetetlenül erős pozícióba hoznák, és egyben megakadályoznák, hogy a mindenkori mérsékelt, illetve nem jobboldali ellenzéknek jogi eszközei lehessenek a túlkapások megfékezésére.
A kormány december végi beiktatása óta létrejött a közszolgáknak adott ajándékok engedélyezése, és azok ellenőrzésének tiltása, a miniszterelnök jogi immunitását garantáló törvény, a bíróság által elítélt politikusok miniszteri kinevezését lehetővé tévő törvény. De mindezeken túl létrehoztak egy olyan, újságírók munkáját végletekig nehezítő szabályozást is, miszerint nem hozhatnak nyilvánosságra olyan hanganyagot, amihez az azon szereplő politikus nem járult hozzá, a Központi Választási Bizottság politikai alárendeltségbe helyezték, és a rendőrség túlkapásait ellenőrző szervek munkáját jelentősen meggyengítették.
És mindezek közül a legnagyobb felháborodást kiváltó törvény, amely miatt hétfőn átmenetileg meg is kellett hátrálnia a kormányfőnek: a Legfelsőbb Bíróság kontroll szerepét végletekig legyengítő törvényjavaslat. Ennek értelmében a 120 fős Knesszet, tehát az izraeli országgyűlés többségének a törvény életbe lépésétől számítva egyszerű többséggel joga lenne felülírni a Legfelsőbb Bírósági döntéseket, ami a jelenlegi szélsőjobboldali többség számára gyakorlatilag bármilyen törvény keresztülvitelét szavatolhatná, nem lévén az országnak alkotmánya.
A javaslat ráadásul jelentősen megnövelné a kormányzat beleszólását a bírák kiválasztásába is, valamint gyengítené a civil szakértők szerepét a bírósági gyakorlatban, helyükbe kormányzati kinevezetteket téve.
A társadalmi dühöt látva Netanjahu átmenetileg felfüggesztette ugyan a bíróságokról szóló törvény előterjesztését, de ez a lépése viszont saját szélsőjobboldali koalíciós partnerének, Itamar ben-Gvirnek az elégedetlenségét váltotta ki.
A kormányon belüli konfliktus addig fajult, hogy ben-Gvir vasárnap közölte, hogy pártja bojkottálja a heti kormányülést, ami komoly jelzésnek számít. Korábban, csütörtökön ben-Gvir azt is kijelentette, hogy pártja nem fog a kormánypárttal szavazni a Knesszetben, elsősorban azért, mert „gyengének” tartotta a legutóbbi, Gázából érkező rakétázásra adott izraeli válaszcsapásokat.
