21 városban több tucat házban tartottak rajtaütéseket a török hatóságok kedden kora reggel. A 126 őrizetbe került ember között vannak ellenzéki politikusok, újságírók és szerkesztők, művészek, jogászok és aktivisták is, többségükben kurdokkal szimpatizálók.

A hatóságok a rajtaütéseket és az őrizetbevételeket egy Diyarbakır tartományban folytatott nyomozás részeként hajtották végre, amelyben „fegyveres terrorszervezetben való részvétel” miatt nyomoznak.

Az őrizetbe vettek között megtalálható több, a Népi Demokratikus Párthoz (HDP) kötődő politikus, valamint a Szabadságot az Ügyvédeknek Egyesület (ÖHD) tagjai. A kiterjedt rendőri akcióra mindössze 19 nappal a törökországi választások előtt került sor.

Az ÖHD az alábbi közleményt osztotta meg a nyilvánossággal az eset kapcsán:

„Nem hallgatunk az egyesületünk és tagjaink ellen a választási időszakban végrehajtott politikai hadművelettel szemben! Megtudtuk, hogy újságírókat, művészeket, politikusokat és polgárokat Diyarbakır, Batman és Urfa tartományokból is őrizetbe vettek ugyanezen nyomozás keretében. Nem hagyjuk magunkat elhallgattatni az egyesületünk és más demokratikus intézmények ellen végrehajtott politikai műveletekkel. A védelmet nem fogják elhallgattatni!”

Tayip Temel, a HDP egyik képviselője így kommentálta a rajtaütéseket Twitterén:

„A választásokhoz közeledve a kormány ismét a letartóztatás-hullámot indított a hatalom elvesztésétől való félelmében”

Mint arról a Mérce is beszámolt, a szocialista, feminista és zöld, a törökországi kurdok képviseletét ellátó Népi Demokratikus Pártot 2016 óta folyamatosan és durván üldözi a jelenlegi török rezsim. Bár a 2016-os, ma is homályos hátterű puccskísérlet után elsősorban a feltételezett, külföldről támogatott „gülenista felbujtók” ellen indítottak tömeges politikai üldözést, letartóztatva, állásukból elbocsátva és bebörtönözve tízezreket, a rezsim hamarosan lecsapott a HDP-re is.

2016 és 2020 között csak a HDP tagjai és vezetői közül 20 ezer embert tartóztattak le mondvacsinált okokkal, közülük 10 ezret börtönbüntetésre is ítéltek. A 2017-es helyhatósági választásokon taroló HDP polgármesterei közül 37-et egész egyszerűen eltávolítottak, és helyükre a kormánypárt, az AKP (Adalet ve Kalkınma Partisi – Igazság és Fejlődés Pártja) bizalmasait ültették. Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2019-ben felszólította Törökországot, hogy engedje szabadon a jogtalanul börtönre ítélt HDP-elnököt, Selahattin Demirtaş-t, aki ennek ellenére azóta se nyerte vissza a szabadságát.

A párt elleni hadjárat újabb lépéseként 2021 márciusában Bekir Şahin, a Semmítőszék főügyésze vádiratot nyújtott be a HDP ellen arra hivatkozva, hogy az „kapcsolatban áll” a terrorszervezetként nyilvántartott marxista kurd felkelőket tömörítő PKK-val (Partiya Karkerên Kurdistan – Kurdisztáni Munkáspárt), és így maga is támogatja a terrorizmust. A per célja a HDP pénzügyi támogatásának megvonása, tagjainak kizárása a politikai versenyből és a párt betiltása.

Május 14-én tartják a törökországi elnökválasztás első fordulóját, mely Recep Tayyip Erdoğan elnök számára az eddigi legnagyobb kihívást jelenti. A két héttel később tartott második fordulóban minden bizonnyal a Köztársasági Néppárt jelöltjével, Kemal Kılıçdaroğluval kell megküzdenie, a balközép párt elnöke a várakozások szerint népszerűbb az iszlamista elnöknél. A HDP – Erdoğan leváltását elősegítendő – jelöltet sem állított.

Május 14-én törvényhozási választásokat is tartanak, melyen az AKP és szövetségeseik elveszíthetik többségüket.