Némileg csökkent az infláció mértéke: márciusban a fogyasztói árak átlagosan 25,2%-kal haladták meg az egy évvel korábbit- derül ki a KSH szerdai gyorsjelentéséből. Ugyanez a szám februárban 25,4%, januárban a tetőzés idején pedig 25,7% volt. A statisztikai hivatal adatai szerint a fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,8%-kal nőttek.
A jelentésből kiderül az is, hogy az élelmiszerek ára az átlagos inflációnál jóval nagyobb mértékben, egy év alatt 42,6%-kal emelkedett (leginkább a tojás (74,0%), a tejtermékek (72,8%), a vaj és vajkrém (68,0%), a kenyéré(67,0%), az édesipari lisztesáruk (66,2%), a sajt (60,6%), a száraztészta (53,9%), a tej (50,4%) és a péksütemények (48,0%) ára). Egy hónap alatt az élelmiszerek 1,5%-kal drágultak – de egyes csoportokban (sajt, vaj, tészta, pékáruk) februárban 0,8%-os árcsökkenés volt megfigyelhető.
A nyugdíjas-infláció valamivel jelentősebb, 26,7%-os volt tavaly márciushoz képest.
„Teljes összhangban van a kormányzat várakozásaival” – mondta a Világgazdaságnak Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a márciusi inflációs adatokról. Hozzátette:
„Jó úton haladunk, hiszen ahogy azt a kormányzat várta és előzetesen jelezte, az év elején, azaz januárban már tetőzött az infláció, ezt követően pedig elindult egy mérséklődés.”
Nagy elmondta, hogy a kormányzat célja, hogy az idén kivédjék a recessziót és az év végére egy számjegyűre szorítsák le az inflációt. Szerinte a pénzromlás változásának hátterében az állhat, hogy az áruházláncok ma már egymásra licitálva jelentik be az árcsökkentéseket, amely egyre inkább megjelenik az adatokban is.
A miniszter elmondta azt is, megállapodott Varga Judit igazságügy miniszterrel arról, hogy új fogyasztóvédelmi lépések jönnek. Így létrejön egy fogyasztóvédelmi adatbázis, „amely segíti, hogy a lakosság a legjobb áron tudja megvásárolni a termékeket”.
Farkas András nyugdíjszakértő a nyugdijguru.hu-n a csoportot érintő kimelkedő inflációval kapcsolatban úgy fogalmazott így meglehetősen nehéz a nyugdíjas társadalomnak egyetértenie azzal a kormányzati állásponttal, hogy a nyugdíjak vásárlóértékét megőrzi az állam idén is.
„A magyar nyugdíjemelési rendszer sérülékenysége az új inflációs adatok tükrében különösen szembetűnő ”
– tette hozzá. A szakértő szerint, mivel mind az élelmiszer, mind pedig az energia árának emelkedése keményebben érinti a szegényebb nyugdíjasokat, így az ő helyzetük javítását bármely magyar nyugdíjreform egyik fő céljának kell tekinteni.
A nyugdíjemelés legnagyobb problémája a magas inflációs környezetben az, hogy a januári kötelező emelés korrekcióira csak késleltetve, több hónapos csúszással kerül sor.
A nyugdíjemelés módszeréből fakadó inflációs kár a nyugdíjasok számára csak akkor térülhetne meg, ha a mértékét figyelembe vennék a következő év januári nyugdíjemelés során – írja a szakértő. Farkas András szerint ilyen magas infláció mellett a jelenlegi nyugdíjemelési gyakoriság (januári emelés, majd novemberi korrekció, illetve esetleg egy nyári kiegészítés) egyszerűen alkalmatlan a nyugdíjak vásárlóértékének évközi karbantartására, ezért
