A szegénységben élő, főleg hajléktalan és rossz vagy bizonytalan lakhatásban lévő embereknek segítséget nyújtó Utcajogász Egyesület az egyik ügyfelének az ügyében az Alkotmánybírósághoz fordult a Végrehajtási törvény lakáskiürítési szabályai miatt. Az indítványra Varga Judit igazságügyi miniszter válaszolt, melyből világossá vált, hogy a szabályozást nem tekinti jogsértőnek – derül ki az Utcajogász szerkesztőségünkhöz eljuttatott csütörtöki közleményéből.
Az Utcajogász a Végrehajtási törvénynek azt a szabályozását kifogásolja, amely lehetővé teszi bizonyos típusú lakáskiürítéseknél a gyorsított nemperes eljárást. A szervezet szerint a szabályozás visszaélésekre ad lehetőséget az ingatlantulajdonosok számára.
Így történt ez az egyik ügyfelük esetében is, akinek a kilakoltatását a Pesti Központi Kerületi Bíróság a lakóingatlan tulajdonosainak kezdeményezésére gyorsított eljárásban rendelte el. A végrehajtó a végzést 2020. december 15-én – a kilakoltatási moratórium idején – tűzte az Utcajogász ügyfelének ajtajára, akinek 2021. január 6-án már el is kellett hagynia az otthonát.
A kilakoltatási döntés előtt az Utcajogász ügyfelének nem volt alkalma cáfolni a bérbeadók állításait. A bíróság a döntését csak a lakás tulajdonosainak nyilatkozatai alapján hozta meg. Holott – az Utcajogász állítása szerint – „ha a bíróság lehetőséget biztosított volna a lakónak, hogy elmondja érveit, akkor kiderülhetett volna, hogy a lakástulajdonosok engedték őt beköltözni, és több százezer forint összegű kauciót és bérleti díjat vettek át tőle. Így azonban azelőtt volt kénytelen elhagyni az ingatlant, hogy igazolhatta volna, jogosan tartózkodik ott.”
Minderre azért kerülhetett sor, mert a Végrehajtási törvény az ún. önkényesen elfoglalt lakások kiürítésére vonatkozó szabályok gyorsított, nemperes eljárást tesznek lehetővé, amelyek során a bérlőnek az elsőfokú eljárásban semmiféle védekezési lehetősége nincs. A lakó csak az elsőfokú határozat, azaz a kilakoltatási döntés meghozatala után nyújthat be fellebbezést.
Így tett az Utcajogász ügyfele is, s a másodfokú végzés el is utasította a lakáskiürítési kérelmet. Csak éppen ez a végzés nem gyorsított eljárásban született meg: 9 hónapot kellett várni rá.
Az Utcajogász Egyesület ebből okulva egy esztendeje indítványában arra kérte az Alkotmánybíróságot, hogy semmisítse meg a jogszabályt, amely lehetőséget teremt arra, hogy az elsőfokú bíróság a kilakoltatási döntést kizárólag az ingatlan tulajdonosainak kérelme alapján hozza meg. Az Utcajogász szerint a jogszabály nem biztosít lehetőséget nyilatkozattételre a lakás használója számára, ez pedig sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot.
„Azzal pedig, hogy a törvény szerint a fellebbezést csak a kilakoltatás után bírálja el a másodfokú bíróság, sérül a hatékony jogorvoslathoz való jog is”, áll a szervezet közleményében,
amely egyben arra is figyelmeztet, hogy nincs olyan, az egész országra kiterjedő jogszabály, amely kizárná a gyermekes családok vagy az ápolásra szoruló személyek esetében a lakás kiürítését, az érintettek között a társadalom sérülékeny csoportjainak tagjai is megtalálhatók.
Az Utcajogász felvetésére Varga Judit igazságügyi miniszter a 2023. januári állásfoglalásában válaszolt. Ebben a jogalkotó szándékaira hívja fel a figyelmet, illetve arra, miért van szükség a lakástulajdonosok védelmére az önkényesen elfoglalt lakások esetében. A miniszter megállapítja, hogy „a szóban forgó rendelkezések megfelelnek a tisztességes eljáráshoz való joggal kapcsolatos alkotmányos követeléseknek”, egyben jelzi, hogy szerinte „a hatékony jogorvoslathoz való jog sem sérül az eljárás során”, hiszen „az érintettnek a másodfokú eljárásban lehetősége nyílik arra, hogy az elsőfokú eljárás jogszerűtlenségét igazolja”.
Az Utcajogász azonban megmarad annál a nézeténél, hogy a szabályozás továbbra is lehetőséget ad arra, hogy olyanokat is kilakoltassanak, akik érvényes bérleti szerződéssel rendelkeznek, valamint a miniszter válasza „továbbra sem oldja meg azt a problémát, hogy a lakót a másodfokú eljárás idejére már rég kilakoltatták abból a lakásból, amelyben az elsőfokú eljárás idején még jogszerűen tartózkodott”.
