Egyre nő a társadalmi feszültség Görögországban a keddi vonatbaleset miatt, aminek 57 elismert halálos áldozata van, viszont továbbra is 56 embert eltűntként tartanak számon a hatóságok. Több városban tüntettek a vasúttársaság és a kormány ellen, a vasutasok sztrájkot hirdettek.
A tragédia rávilágít a görög vasúttársaság, az OSE privatizálása és a megszorítások miatt elmaradt karbantartások, fejlesztések miatti hiányosságokra.
A görögországi vasúti közlekedés történetének legsúlyosabb vonatbalesetében az Athén és Thesszaloniki közötti expresszvonat ütközött össze az egyazon pályán haladó tehervonattal. A két vonat közötti sebességkülönbség miatt a személyvonat első néhány kocsija gyakorlatilag megsemmisült, a hatóságok szerint az ütközés után felcsapó lángok akár 1300 Celsius fokon is éghettek. Ezt gyakorlatilag lehetetlen túlélni.
A helyszíni mentőalakulatok iszonyatos állapotokról számoltak be, kiemelve hogy az utasok jelentős része egyetemista volt, akik a háromnapos szünetre mentek haza a fővárosból. A baleset olyan súlyos volt, hogy sokukat csak DNS-minta alapján lehet beazonosítani, és emiatt is tartanak számon sokakat egyelőre eltűntként.
A lariszai állomásfőnök elismerte hogy hibázott, de a baleset rávilágít a rendszerszintű problémákra.
A vasúti biztosítóberendezéseknek, biztonsági rendszereknek ugyanis meg kellene akadályozniuk hogy két vonatot egymással szembe közlekedtessenek egyazon pályán. Ezek a rendszerek azonban láthatóan nem működtek megfelelően.
Miközben a jobbközép kormányzat a közszféra krónikus problémáit emlegeti, egy, a Guardiannak megszólaló athéni tüntető kiemelte, hogy a megszorítások miatt immár csaknem egy évtizede áll a jelzőrendszerek korszerűsítése a vasúton. Azt ugyanakkor a kormány szóvivője is elismerte, hogy számos fejlesztés és karbantartás maradt el az elmúlt években.
A sztrájkoló vasutasok is azt hangoztatják, hogy hiába hívták fel a figyelmet számtalan alkalommal a vasúti közlekedés biztonsági hiányosságaira, sem a hálózatüzemeltető állam, sem a vasúttársaság nem vette komolyan a jelzéseiket. Ehelyett feláldozták a biztonságot a profit oltárán. A probléma súlyosságát jelzi, hogy vasúti szakemberek és dolgozók szerint még az athéni metróban is hiányos jelzőrendszer és biztonsági berendezések mellett zajlik a forgalom, ami magában rejti egy hasonlóan súlyos baleset lehetőségét.
A vasúti közlekedést szervező OSE vasúttársaságot számos más állami céghez hasonlóan privatizálták a 2010-es évek második felében, az új tulajdonos az olasz vasúttársaság, ami elsősorban nem a szolgáltatás fenntartásában, hanem Görögországban piaci szereplőként a minél magasabb profitrátában érdekelt. Mindemellett részleges állami finanszírozásban is részesül, a helyzetet pedig tovább bonyolítja, hogy a járműveket egy tartozás fejében visszaadták az államnak, és most egy állami cégtől bérlik, kivéve az egyik, egyébként olasz eredetű expresszvonat szerelvényeit.
A mostani súlyos baleset ismét a viták középpontjába helyezte az állami infrastruktúra elhanyagolását, ami jelentős részben a görög válság utáni megszorítócsomagoknak köszönhető. Ugyanígy sokan – köztük vasúti alkalmazottak – adtak hangot abbéli véleményüknek, hogy hiba volt privatizálni és profitorientált céggé alakítani a vasutat.
A vasút ugyanis olyan közszolgáltatás, aminek a biztonságos üzemeltetése kiemelten fontos, emellett a közösség érdekeit kell szolgálnia. Ez viszont nem mindig megoldható profitábilisan, és valamelyik követelmény teljesítése csorbul. Jó példa erre a brit vasút esete, ahol a közmondásosan rossz és drága szolgáltatás mellett szintén egy súlyos vasúti baleset világított rá a vasútprivatizáció zsákutcás gyakorlatára.